Körösjánosfalva
| Körösjánosfalva (Ioaniș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Várasfenes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Várasfenes |
| Irányítószám | 417268 |
| SIRUTA-kód | 29449 |
| Népesség | |
| Népesség | 766 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 192 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 22° 16′ 28″46.670730°N 22.274529°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 15″, k. h. 22° 16′ 28″46.670730°N 22.274529°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körösjánosfalva (románul Ioaniș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Belényestől nyugatra Fekete-Körös bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut 1422-ben említette először oklevél Janosfalwa néven.
1552-ben Janusfalwa, 1808-ban Jánosfalva, Ivanyesti, 1913-ban Körösjánosfalva néven írták.
1660-ban Ugray György volt a település birtokosa.
A 19. század elején pedig a görögkatolikus püspök volt a földesura, aki itt a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
... Bihar vármegyében, rónás helyen: 349 görög katholikus, 137 református lakossal, óhitü anyatemplommal. ... Birja a váradi görög püspök.
1910-ben 522 lakosából 316 magyar, 191 román, 45 cigány volt. Ebből 223 görögkatolikus, 306 református, 13 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 743 lakosa közül 509 fő (68,5%) román, 192 fő (25,8%) magyar, 1 fő (0,1%) német nemzetiségű és 41 fő (5,5%) cigány etnikumú volt.
Jóllehet a hivatalos adatok szerint Körösjánosfalva román többségű település, a valóságban a falu legnépesebb közösségét a mintegy 400–450 fős létszámú, román anyanyelvű roma közösség jelenti, amely többségében románnak regisztráltatta magát a népszámlálásokon. A magyar közösség létszáma a faluban kb. 150–170 főre tehető; hasonló létszámú a faluban élő román közösség is.[1]
Oktatás
[szerkesztés]A faluban 1989 után már csak 1-4 osztályos magyar elemi iskola működött, amely azonban 2013 nyarán megszűnt, mivel a beíratott gyermekek létszáma 5 fő alá csökkent. Így a néhány magyar gyermek a helyi román iskolában román tannyelven tanul, ahol a gyermekek többsége roma származású.[1]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma 1830-ban épült.
- Görögkatolikus temploma a 20. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Archivált másolat. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geográfiai földrajza
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}