Jáva-tengeri csata
Jáva-tengeri csata | |||
Becsapódó gránátok víztölcsérei a holland Hr. Ms. Java könnyűcirkáló körül a java-tengeri csata idején, 1942. február 27-én. | |||
Konfliktus | Második világháború, Csendes-óceán | ||
Időpont | 1942. február 27. – március 1. | ||
Helyszín | Jáva-tenger | ||
Eredmény | japán győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
d. sz. 5°, k. h. 111°5.000000°S 111.000000°EKoordináták: d. sz. 5°, k. h. 111°5.000000°S 111.000000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva-tengeri csata témájú médiaállományokat. |
A Jáva-tengeri csata a második világháború idején, 1942. február 27. – március 1. között a csendes-óceáni hadszínterén megvívott, három külön összecsapásból álló tengeri ütközetsorozat volt a Japán Birodalmi Haditengerészet (Dai-Nippon Teikoku Kaigun) egységei és egy amerikai–brit–holland–ausztrál hajóhad között. 1942. január 1-jén létrejött az ABDACOM (American, British, Dutch, Australian Command) parancsnokság a Japán elleni hadműveletek hatékony koordinálására, élére a brit Archibald Wavell marsall, Brit India addigi főparancsnoka (Commander-in-Chief, India) került. Az ABDACOM területi illetékessége a brit gyarmat Burmára, Brit Malájföldre, a brit domínium Ausztrália északnyugati részére, Holland Indiára, az amerikai fennhatóság alatt álló Fülöp-szigetekre, a japán ellenőrzés alatt álló Thaiföldre és Francia-Indokínára, valamit a környező tengerekre terjedt ki. Az ABDACOM keretében összevont flotta (ABDAFLOAT) parancsnokává a holland Karel Doorman ellentengernagyot nevezték ki. Doorman feladata elsősorban a Holland India (a mai Indonézia) szívét, Jávát fenyegető japán invázió megállítása volt.[1][2]
1942. február 27. - az első jáva-tengeri csata
[szerkesztés]Erőviszonyok
[szerkesztés]Szövetségesek
[szerkesztés]A papíron impozáns szövetséges holland-brit-ausztrál-amerikai flotta a valóságban nem mutatott ennyire kedvező képet. Egységei közül csak az amerikai USS Houston nehézcirkáló, a brit HMS Exeter nehézcirkáló, a brit építésű ausztrál HMAS Perth könnyűcirkáló és egyetlen romboló, a brit HMS Jupiter számítottak korszerűnek. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a legerősebb szövetséges hajó, a USS Houston 9 db 203 mm-es fő lövege közül csak 6 volt működőképes a csata idején. A két holland könnyűcirkáló, a Hr. Ms. De Ruyter és a Hr. Ms. Java, a két Admiralen osztályú holland romboló, a két E osztályú brit romboló és a négy Clemson osztályú amerikai romboló ekkor már elavult hadihajók voltak.[3] Doorman Jáva-tengeren bevethető erőit apasztotta, hogy az 1942. február 4-én vívott Makassar-foki csatában a USS Marblehead amerikai könnyűcirkáló és a Hr. Ms. Tromp kis méretű holland könnyűcirkáló megrongálódott, majd a USS Boise nagy méretű könnyűcirkáló egy feltérképezetlen korallszirtre futva súlyosan megsérült, ezen hajók sürgős javításra szorultak, továbbá az 1942. február 19-én a Bandung-szorosi ütközetben a Hr. Ms. Piet Hein holland romboló elsüllyedt.[4][5]
Japán
[szerkesztés]A japán haditengerészeti erők az első Jáva-tengeri csatában két modern nehézcirkálóból (Nachi, Haguro), két elavult könnyűcirkálóból (Naka, Jintsu), és 14 korszerű rombolóból álltak, ezek a 7. rombolóraj (Ushio, Sazanami, Yamakaze, Kawakaze), a 9. rombolóraj (Asagumo, Minegumo, Murasame, Harusame, Samidare, Yudachi) és a 16. rombolóraj (Yukikaze, Tokitsukaze, Amatsukaze, Hatsukaze) kötelékébe tartoztak.[6] Összességében a japánok jelentős erőfölényt élveztek a szövetségesekkel szemben. Különösen a japán torpedófegyverzet volt félelmetes, a 610 mm-es Type 93 torpedók (az angolszász szakirodalomban: long lance - hosszú lándzsa) 2700 kg tömeg mellett 490 kg-os robbanófejet hordoztak, 11 km-en belül 78 km/h sebességre voltak képesek. Már egyetlen találatuk végzetes sérüléseket okozhatott a nehézcirkálókban, könnyűcirkálókban és a rombolókban egyaránt.[3][7]
Fegyverzet
[szerkesztés]Az alábbi táblázat az első Jáva-tengeri csatában 1942. február 27-én részt vevő japán és szövetséges hadihajók ágyú- és torpedófegyverzetének mennyiségi adatait tartalmazza.[3]
Japán | Szövetségesek | ||
---|---|---|---|
203 mm ágyú | 20 db | 203 mm ágyú | 15 db (12 db harcképes) |
152 mm ágyú | - | 152 mm ágyú | 8 db |
150 mm ágyú | - | 150 mm ágyú | 17 db |
140 mm ágyú | 14 db | 140 mm ágyú | - |
127 mm ágyú | 77 db | 127 mm ágyú | 8 db |
120 mm ágyú | - | 120 mm ágyú | 22 db |
102 mm ágyú | - | 102 mm ágyú | 32 db |
610 mm torpedó vetőcső | 130 db | 610 mm torpedó vetőcső | - |
533 mm torpedó vetőcső | - | 533 mm torpedó vetőcső | 106 db |
Az ütközet
[szerkesztés]Február 27-én éjjel a japán Keleti Erő haditengerészeti köteléke Takeo Takagi vezetésével éppen Jáva felé hajózott, amikor megtámadta őket egy amerikai, brit, holland és ausztrál kötelék. A köteléket vezető holland Karel Doorman nem volt tapasztalt tengerész, a harci repülőgépeket a parton hagyta, mert azt hitte nem lesz rájuk szükség. A japánok könnyen visszaverték a támadást, és súlyos károkat okoztak Doorman flottájában (két cirkáló és három torpedóromboló elsüllyedt, valamint egy cirkáló, a HMS Exeter megsérült). Doorman maga is életét vesztette. A japánok csak egy torpedórombolót vesztettek.
1942. február 28. – március. 1. – a szunda-szorosi csata
[szerkesztés]Az első Jáva-tengeri csatában elszenvedett vereség után 1942. február 28-án a USS Houston nehézcirkáló és az HMAS Perth könnyűcirkáló visszatért Holland-India fővárosa, Batávia kikötőjébe, Tanjung Priokba. Még aznap este 19:00 órakor kifutottak, a jávai Tjilatjap úticéllal. Egy órával később követte őket a holland Hr. Ms. Evertsen romboló. A kötelék parancsnoka, mint rangidős tiszt, az HMAS Perth kapitánya, Hector Macdonald Laws Waller (1900–1942) lett. Legfeljebb a Royal Australian Navy járőröző korvettjeivel való találkozásra számítottak útjukon, azonban este belefutottak a Nyugat-Jáva invázióját végrehajtó japán 16. hadsereget szállító, 58 teherhajóból álló hatalmas konvojba. A japán köteléket Kenzaburo Hara ellentengernagy 5. rombolóraja, a Natori könnyűcirkáló, mint zászlóshajó és nyolc romboló (Harukaze, Hatakaze, Asakaze, Fubuki, Hatsuyuki, Shirayuki, Shirakumo, Murakumo), valamint a Takeo Kurita ellentengernagy négy nehézcirkálóból (Mogami, Mikuma, Kumano, Suzuya) álló 7. cirkálóraja, a 8000 tonnás, Ryujo kis méretű könnyű repülőgép-hordozó, a 11 200 tonnás Chiyoda hidroplán-anyahajó és további három romboló (Isonami, Shikinami, Uranami) fedezte.
Erőviszonyok
[szerkesztés]Szövetségesek
[szerkesztés]A szövetségesek a Szunda-szorosi csatában 1 nehézcirkálóból (USS Houston), 1 könnyűcirkálóból (HMAS Perth) és 1 rombolóból (Hr. Ms. Evertsen) álló kötelékkel vettek részt.[4]
Japán
[szerkesztés]Az elsöprő fölényben lévő japán erőket a Szunda-szorosi csatában 4 nehézcirkáló, 1 könnyűcirkáló, 11 romboló, 1 könnyű repülőgép-hordozó és 1 hidroplán-anyahajó alkotta. Ténylegesen japán részről azonban csak két nehézcirkáló, a Mogami és a Mikuma, a Natori könnyűcirkáló és 9 romboló harcolt.[4]
Az ütközet
[szerkesztés]23:06 órakor a szövetségesek észleltek egy magányos, azonosítatlan hajót, amit először egy járőröző ausztrál korvettnek véltek. Az egység valójában a japán Fubuki romboló volt, mely először rádiójelekkel és lámpajelzésekkel megpróbálta megtéveszteni az ellenséget, mielőtt 2700 méter távolságból 9 torpedót lőtt volna ki a szövetséges hajókra. A Fubuki álcázó füstöt fejlesztett, majd visszavonult. Waller kapitány, miután szembesült a helyzettel, hogy egy nagy japán kötelékkel találkozott, támadási parancsot adott. A szövetségesek előbb a japán teherhajókat támadták, majd szembekerültek a Mogami és a Mikuma nehézcirkálókkal, valamint a Natori könnyűcirkálóval és 9 rombolóval. Éjfélkor az HMAS Perth megpróbált áttörni a japán rombolók között, de közben négy torpedótalálatot kapott, majd intenzív ágyútűznek lett kitéve, ennek következtében 357 fő veszteséggel 00:25 órakor elsüllyedt. Röviddel éjfél után az USS Houston nehézcirkáló is torpedótalálatot szenvedett, lövegei három japán rombolót és egy aknamentesítő hajót rongáltak meg. A USS Houston rövid időn belül három újabb torpedótalálatot kapott, kapitánya Albert H. Rooks elesett. A süllyedő nehézcirkálót a japán rombolók végül közvetlen közelről géppuskákkal lőtték. Az egyenlőtlen küzdelemben, mely során a japánok összesen 78 torpedót indítottak, az elszenvedett ágyú és torpedótalálatok következtében mindhárom szövetséges hajó odaveszett, a USS Houston 1061 fős legénységéből 693 hősi halált halt. A japán torpedók baráti tűzzel elsüllyesztettek továbbá két japán teherhajót és egy aknamentesítő egységet, valamint a 16. hadsereg parancsnokát, Hitoshi Imamura (1886-1968) tábornokot szállító Shinshu Maru-t. Imamura tábornok kénytelen volt úszva menekülni.[4][7][8]
1942. március 1-2. - a második Jáva-tengeri csata
[szerkesztés]Erőviszonyok
[szerkesztés]A második Jáva-tengeri csata két szakaszban zajlott, az elsőben az HMS Exeter és két rombolója ütközött meg 4 japán nehézcirkálóval és 2 rombolóval. A japánoknak 1 könnyűhordozó és két hidroplán anyahajó támogatást nyújtott, sikeres légi csapást mérve a USS Pope rombolóra. A második szakaszban a USS Pillisbury romboló és az általa kísért USS Ashville ágyúnaszád veszett oda 2 nehézcirkáló, a Takao és az Atago által.[8]
Szövetségesek
[szerkesztés]A második Jáva-tengeri ütközetben a szövetségesek részéről 1 nehézcirkáló, az HMS Exeter, és 2 romboló, a brit HMS Enconter és az amerikai USS Pope vettek részt.
Japán
[szerkesztés]A második Jáva-tengeri csatában japán részről 6 nehézcirkáló (Myoko, Ashigara, Nachi, Haguro, Takao, Atago) és 4 romboló (Ymakaze, Kawakaze, Akebono, Inazuma) harcolt.
Az ütközet
[szerkesztés]Az első Jáva-tengeri összecsapásban megsérült HMS Exeter brit nehézcirkáló az HMS Encounter és a USS Pope rombolók kíséretében egy gyors surabayai javítást követően a tervek szerint a Szunda-szoroson keresztül ceyloni Trincomalee brit hadikikötője felé vette volna az irányt. 08:50-kor azonban belefutottak Takagi Takeo ellentengernagy 5. cirkálórajába, a Nachi és a Haguro nehézcirkálókba, a Yamakaze és a Kawakaze rombolókba. 11:50-kor a beérkezett Ibo Takahasi ellentengernagy köteléke, a Myoko és Ashigara nehézcirkálók, az Akebono és az Inazuma rombolók és felvették a harcérintkezést az HMS Exeter-rel és rombolóival. 12:10-kor az HMS Encounter elsüllyedt. 12:45-kor a Nachi és a Haguro is tüzet nyitott. 12:50-kor az HMS Exeter több gránáttalálat után kigyulladt. Az Akebono és az Inazuma rombolók 18 torpedót lőttek ki a súlyosan sérült nehézcirkálóra, ezek közül összesen kettő talált, aminek következtében a brit hajó elsüllyedt. 15:40-kor a menekülő USS Pope romboló a Ryujo könnyő-repülőgép hordozó, a Chitose és a Mizuho anyahajók repülőgépei és hidroplánjai által ledobott bombák és az Ashigara, valamint a Myoko ágyútüzének áldozatává vált. Március 2-án a USS Pillisbury (DD-227) romboló és az általa kísért USS Asheville (PG-21) ágyúnaszád Takao és Atago japán nehézcirkálók általi elsüllyesztése tette teljessé a szövetséges vereséget.[8]
-
A süllyedő HMS Exeter brit nehézcirkáló 1942. március 1-jén.
A szövetséges hadihajók
[szerkesztés]Holland hadihajók
[szerkesztés]-
A 6442 tonnás Hr. Ms. De Ruyter holland könnyűcirkáló.[9]
-
A Hr. Ms. De Ruyter holland könnyűcirkáló, röviddel a Jáva-tengeri csata előtt.
-
A 6670 tonnás Hr. Ms. Java holland könnyűcirkáló.[10]
-
Az 1316 tonnás, Admiralen osztályú Hr. Ms. Kortenaer holland romboló.[11]
-
Az Admiralen osztályú Hr. Ms. Witte de With holland romboló.[12]
-
Az Admiralen osztályú Hr. Ms. Evertsen holland romboló, a Szunda-szorosi csatában süllyedt el.
Brit és ausztrál hadihajók
[szerkesztés]-
A 8520 tonnás brit HMS Exeter nehézcirkáló 1941-ben[13]
-
Az HMS Exeter brit nehézcirkáló Szumátra partjainál, 1942-ben.
-
A 6830 tonnás Leander osztályú HMAS Perth ausztrál könnyűcirkáló 1942-ben.[14]
-
Az 1405 tonnás E osztályú brit HMS Electra romboló.[15]
-
Az E osztályú HMS Encounter brit romboló.[15]
-
Az 1690 tonnás J osztályú brit HMS Jupiter romboló 1940-ben.[16]
Amerikai hadihajók
[szerkesztés]-
A 9050 tonnás amerikai Northampton osztályú USS Houston (CA-30) nehézcirkáló 1935-ben.[17]
-
Az 1215 tonnás, Clemson osztályú USS Alden (DD-211) amerikai romboló.[18]
-
A Clemson osztályú USS John D. Edwards (DD-216) amerikai romboló.[18]
-
A Clemson osztályú USS John D. Ford (DD-228) amerikai romboló.[18]
-
A Clemson osztályú USS Paul Jones (DD-230) amerikai romboló.[18]
-
A Clemson osztályú USS Pope (DD-225) amerikai romboló 1942-ben.
-
A Clemson osztályú USS Pillisbury (DD-227) amerikai romboló.
A japán hadihajók
[szerkesztés]-
A 11 630 tonnás Myoko osztályú japán Myoko nehézcirkáló. Két testvérhajója, a Nachi és a Haguro alkotta a japánok fő erejét az első jáva-tengeri csatában. A második jáva-tengeri csatában már a másik kettő, a Myoko és az Ashigara is részt vett.[19]
-
A 11 200 tonnás Mogami osztályú Mikuma japán nehézcirkáló, ő és testvérhajói a Mogami, a Suzuya és a Kumano, mint 7. cirkálóraj adták a japánok fő erejét a szunda-szorosi csatában.[20]
-
A 11 350 tonnás Takao japán nehézcirkáló testvérhajójával az Atago-val harcolt 1942. március 2-án.[21]
-
Az 5195 tonnás Sendai osztályú Naka japán könnyűcirkáló. Testvérhajója, a Jintsu is részt vett az ütközetben.[22]
-
Az 5570 tonnás Nagara osztályú Natori japán könnyűcirkáló 1922-ben.[23]
-
Az 1685 tonnás Shiratsuyu osztályú Yamakaze romboló, testvérhajói közül a Yudachi, a Samidare, a Murasame, a Harusame és a Kawakaze harcolt a Jáva-tengeren.[24]
-
Az 1750 tonnás japán Fubuki osztályú Sazanami romboló. Testvérhajója az Ushio is részt vett a csatában.[25]
-
Az 1961 tonnás Asashio osztályból a képen látható Asagumo és a Minegumo tartozott a japán kötelékbe.[26]
-
A 2033 tonnás Kagero osztály egységei voltak Japán legerősebb rombolói a II., világháború kitörésekor. A jáva-tengeri csatában közülük a képen látható Yukikaze, a Tokitsukaze, az Amatsukaze és a Hatsukaze küzdött.[27]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keegan, John: A tengeri hadviselés története, 173–174. o., Corvina Kiadó 1998 ISBN 963 13 4476 2
- ↑ Archivált másolat. [2019. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 10.)
- ↑ a b c d http://www.combinedfleet.com/battles/Java_Campaign#Sunda_Strait
- ↑ https://books.google.hu/books?id=MWeICwAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
- ↑ http://www.combinedfleet.com/nachi_t.htm
- ↑ a b Keegan, John: A tengeri hadviselés története, 174. o., Corvina Kiadó 1998 ISBN 963 13 4476 2
- ↑ a b c http://www.combinedfleet.com/myoko_t.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_cr_de_ruyter.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_cr_java.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_dd_van_ghent.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/netherlands/nl_dd_van_galen.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/uk/brit_cr_exeter.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/australia/aus_cr_sydney.htm
- ↑ a b http://www.navypedia.org/ships/uk/brit_dd_e_f.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/uk/brit_dd_j_k_n.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/usa/us_cr_northampton.htm
- ↑ a b c d http://www.navypedia.org/ships/usa/us_dd_clemson.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_nachi.htm
- ↑ Archivált másolat. [2018. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_takao.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_sendai.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_cr_nagara.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_shiratsuyu.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_fubuki.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_asashio.htm
- ↑ http://www.navypedia.org/ships/japan/jap_dd_kagero.htm
Források
[szerkesztés]- Cox, Jeffrey R.: Rising Sun, Falling Skies The disastrous Java Sea Campaign of World War II.
- Davison, John: A csendes-óceáni hadszíntér napról napra
- Kehn Jr., Donald M.: In the Highest Degree Tragic, The Sacrifice of the U.S. Asiatic Fleet in the East Indies druing World War II
- Wilmott, H. P.: Empires in the Balance, Japanese and Allied Strategies to April 1942
- Womack, Tom: The Allied Defense of the Malay Berrier, 1941-1942