Izobután
| Izobután | |||
 |
| ||
| |||
| IUPAC-név | izobután | ||
| Szabályos név | 2-metilpropán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-28-5 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H10 | ||
| Moláris tömeg | 58,12 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 2,51 g/l, gáz (15 °C, 1 atm); 593,4 kg/m³, folyadék | ||
| Olvadáspont | −159,6 | ||
| Forráspont | −11,7 | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| EU osztályozás | Igen gyúlékony (F+) | ||
| NFPA 704 |  4
1
0
| ||
| R mondatok | R12 | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16 | ||
| Lobbanáspont | lobban��kony gáz | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 460 °C | ||
| Robbanási határ | 1,8–8,4% | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkánok | bután | ||
| Rokon vegyületek | izopentán neopentán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az izobután, metilpropán vagy 2-metilpropán egy alkán, a bután izomere.
Mióta felmerült a freonok ózonrétegkárosító hatása, egyre inkább ezzel az anyaggal helyettesítik a hűtőgépekben és az aeroszolok hajtógázaiban. Hűtőanyagként vagy hajtógázként alkalmazva R-600a néven is illetik. Az izooktán szintézisében is használja a petrolkémiai ipar.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Patent Watch, July 31, 2006.. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 15.)
