Ugrás a tartalomhoz

Huszt (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Huszt (egyértelműsítő lap).
Huszt (Хуст)
Huszt címere
Huszt címere		 Huszt zászlaja
Huszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásHuszti járás (2020. július 19. – )
KözségHuszt község (2020. június 12. – )
Rangterületi jelentőségű város
Alapítás éve1090
PolgármesterVolodimir Kascsuk
Irányítószám90400
Körzethívószám+380 3142
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség28 039 fő (2022. jan. 1.)[1]
Magyar lakosság1 700
Népsűrűség1 354,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület20,7 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 53″, k. h. 23° 17′ 52″48.181389°N 23.297778°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 53″, k. h. 23° 17′ 52″48.181389°N 23.297778°E
Huszt (Kárpátalja)
Huszt
Huszt
Pozíció Kárpátalja térképén
Huszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszt témájú médiaállományokat.

Huszt (ukránul: Хуст [Huszt], németül: Hus(s)t) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján. Az akkori Magyarország legrégibb református községe; Huszti Lovász Tamás segítségével azáltal, hogy 1524-ben a reformatusok birtokába került a vártemplom,[2] melyet a katólikusok többször is próbáltak visszaszerezni. Egy ideig a csehszlovákiai Ruszinföld autonóm székhelye lett 1938-ban, miután a korábbi székhely Ungvár az első bécsi döntéssel magyar közigazgatásba került.

Nagyszőlőstől 24 km-re északkeletre, Ungvártól 88 km-re délkeletre, a román határtól 9 km-re található, a Nagy-ág és a Husztica patak tiszai torkolatánál fekszik. A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Itt található a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb várának ramjai, ami a 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető út védelmét. Villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó sérüléseket okozott az épületben.

Lakossága 2011. január 1-jén 28 438 fő volt.

Emitológia

[szerkesztés]

Neve a Husztica patak nevéből származik, az pedig a szláv husztka (jelentése: kendő) főnévből a völgykatlan formájáról, ahol fekszik. 1329-ben Huszth alakban említik.

Éghajlata

[szerkesztés]

Huszt nedves kontinentális éghajlatú. Az évi középhőmérséklet +9,2 °C. A legmagasabb júliusi átlaghőmérséklet +20,1 °C. A legalacsonyabb januári átlaghőmérséklet -3,2 °C körül alakul.

Az átlagos évi csapadékmennyiség 1078 mm. A legkevesebb csapadék áprilisban hullik — 74 mm, a legtöbb csapadék júliusban, átlagosan 105 mm. A legtöbb esős nap decemberben van, átlagosan 13,80 nap. A legkevesebb esős nap augusztusban van, átlagosan 9,87 nap.

Története

[szerkesztés]
A református templom Huszton

1329-ben Huszth alakban említik. Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen. A tatárjárás után 1318 körül állították helyre. A település 1329-ben kiváltságokat kapott.

1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt. 1514-ben a helyi parasztok elfoglalták. 1526-ban Erdély része lett. 1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. 1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja. A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét. 1711-ben az osztrákok vették be, utolsóként a magyar várak közül. A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt.

A csehszlovákiai autonóm Kárpátalja székhelye lett 1938-ban, miután a korábbi székhely Ungvár az első bécsi döntéssel magyar közigazgatásba került.

1939. március 14-én, Csehszlovákia szétesése után itt jelentette be államfőként Avgusztin Volosin Kárpátalja függetlenségét. Az új állam fővárosa Huszt lett, ám a város másnap magyar megszállás alá került, vezetői zömmel Romániába menekültek. Huszt ezt követően 1944-ig ismét a Magyar Királyság része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye (1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok).

2020-ig Körösös és Túlnagyágtelep tartozott hozzá.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1910-ben Husztnak 10 292 lakosa volt, melyből 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német lakos.
  • [2001]]-ben 31 900 lakosa volt, melyből 28 500 ukrán (és ruszin), 1700 magyar, 1200 orosz és 100 cigány volt.
  • Lakossága 2011. január 1-jén 28 438 fő volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Huszti várrom

[szerkesztés]
Bővebben: Huszti vár

Templomok

[szerkesztés]

Református erődtemplom

[szerkesztés]

A 13-14. században építették gótikus stílusban, Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel. 1524 óta a reformátusok vették birtokba. Eredetileg vastag erős bástyafal vette körül, melynek két 16. századi kapu volt a bejárata a templom kertjébe.

1616-ban, 1638-ban Bethlen István, 1644-ben I. Rákóczi György, 1661-ben Kemény Jánosné Lónyai Anna, 1670-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelem renováltatta, bővíttette a templomot.[2] 1773-ban és 1888-ban helyreállították.

A templom egyhajós, sokszögzáródású, a hajónál keskenyebb szentély zárja, sarkain négy gyámpillér látható, ablakai csúcsívesek. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi. A hajó és a szentély között csúcsíves diadalív áll. A templom déli falában két csúcsíves ablak és egy ugyancsak csúcsíves kapu látható. Karzata és szószéke valószínűleg a 18. századból való. A karzaton a református templom legendás hírű lelkésze Huszti Lovász Tamás családi címere látható. A templom úrvacsorai edényei között egy 1640-ből származó, Augsburgból való kelyhet alálhatunk, melyet a hozzá tartozó tállal együtt Bethlen István ajándékozott a templomnak. Egyik ónkannája 1672-ből, egyik tálja 1692-ből származik.

A templom négyzet alakú harangtornya a négy fiatornyos, csúcsos sisakjával a 15. században épült, ám a 1861-ban lecserélték,[2] 2001-ben visszaállítottak a négy fiatornyos sisakot.[3] Eredetileg belső falait freskók díszítették, melyeket a reformátusok lemeszeltek. Sztehlo Ottó műtörténésznek azonban 1888-ban sikerült lerajzolni a restaurálás során a freskók egy részét.

A templom kertjében a 21. század elmúlt éveiben több emléktáblát, -oszlopot és -szobrot is elhelyeztek az egykori hősök és áldozatok tiszteletére.[4]

Római katolikus templom

[szerkesztés]

A vatikáni levéltári adatok szerint Huszt, mint katólikus egyházközség már 1332-ben működött.

A Szent Anna tiszteletére épült barokk stílusú templomnak az alapkövét nagy ünnepséggel 1799. augusztus 10-én tették le. A felépült templom felszerelésében és díszítésében a hívek dicséretes buzgólkodást tanúsítottak. 1824-ben adományozták többek között a templomnak védőszentjének oltárképét, felállították a Szent Kereszt mellékoltárt, és 1859-ben egy gazdag aranyozású ezüst monstranciával gyarapodott a kegytárgyak sora.

Jézus mennybemenetele templom

[szerkesztés]

A görögkatolikus kőtemplomot 1789-ben építették, s Jézus mennybemenetelének ünnepére szentelték fel. Két kőtornyát jóval később, 1855-ben emelték.[5] Itt nyugszik Petrőczy Kata Szidónia első magyar költőnő, Pekri Lőrinc kuruc generális felesége.

Zsinagóga

[szerkesztés]

1878-ban épült.[6] Belül háromhajós, kilenc kupola van benne. Az épület megőrizte az eredeti belsejét és falfestéseit.[7]

  • A huszti vár romjai
    A huszti vár romjai
  • Református templom
    Református templom
  • Római katólikus templom
    Római katólikus templom
  • Zsinagóga
    Zsinagóga

Itt született

[szerkesztés]

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. ↑ a b c Református templom (Huszt), Kárpátalja / Ukrajna - Explore Carpathia. www.explorecarpathia.eu. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  3. ↑ Huszt: "Őrizzék meg a hitüket és a magyarságukat!" (magyar nyelven). Kárpátalja, 2004. október 1. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  4. ↑ Anita, Marosi: Kárpátalja ma: Huszt: emléktáblák (magyar nyelven). Kárpátalja.ma, 2013. június 20. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  5. ↑ Anita, Marosi: Kárpátalja anno: a huszti Jézus mennybemenetele templom (magyar nyelven). Kárpátalja.ma, 2017. május 25. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  6. ↑ Синагога в Хусті - історична гордість єврейської общини Хуста. web.archive.org, 2019. március 6. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  7. ↑ Хустська синагога як одна з найстаріших сакральних споруд Закарпаття/Обзоры, статьи, публикации/Хуст/Хустский район/Закарпатская обл./Туристический портал Rest4U. web.archive.org, 2019. március 6. (Hozzáférés: 2024. július 12.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Huszt_(település)&oldid=27383112”