Han Gang

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Han Gang (Han Gang)
Született	1970. november 27. (54 éves)[1][2][3] Kvangdzsu[4]
Állampolgársága	dél-koreai
Szülei	Han Szungvon
Foglalkozása	író regényíró novellaíró költő
Iskolái	Jonsze Egyetem (1989–1993)
Kitüntetései	Ho-Am Prize in the Arts I Szang Irodalmi Díj (2005)[5] Nemzetközi Man Booker-díj (2016)[6][7][8] Médicis-díj (külföldi szerzők számára) (2023)[9] irodalmi Nobel-díj (2024)[10][11] Emile Guimet-díj az ázsiai irodalomért (2024)[12]
Han Gang aláírása
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Han Gang témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Han Gang (hangul: 한강, handzsa: 韓江^?; nemzetközi formában: Han Kang; 1970. november 27.–) Nobel-díjas dél-koreai írónő. 2007 és 2018 között a Szöuli Művészeti Intézetben(wd) kreatív írást oktatott.^[13] Nemzetközi hírnévre a Növényevő(wd) című regényével tett szert, mellyel első koreai íróként nyerte el a Nemzetközi Booker-díjat 2016-ban. 2024-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „intenzív költői prózájáért, amely szembenéz a történelmi traumákkal és feltárja az emberi élet törékenységét.”^[14][15]

Han Gang művészcsaládban nőtt fel, édesapja Han Szungvon (Han Seungwon)(wd) ismert író, bátyja, Han Dongnim (Han Dongrim) szintén író, öccse, Han Gangin pedig író és képregényművész.^[16]

Han Kvangdzsu (Gwangju)ban született, kilencéves volt, amikor Szöulba költözött a család, nem sokkal a kvangdzsui (gwangjui) felkelés(wd) előtt. Han 12 éves volt, amikor otthonukban fényképeket talált a felkelésről, ez meghatározó élmény volt a számára, mely befolyásolta a világképét és a későbbi műveit is.^[17][18]

Apja, aki feladta tanári állását, hogy író legyen, nehezen szerzett pénzt, ami negatív hatással volt a családra is. Han később úgy írta le a gyerekkorát mint ami „túl sok egy kisgyereknek”. A könyvekkel vigasztalódott.^[19] Han koreai nyelvet és irodalmat tanult a Jonsze (Yonsei) Egyetemen.^[17] 1998-ban részt vett az Iowai Egyetem nemzetközi íróprogramjában.^[17][20]

Miután lediplomázott, egy ideig a Szemtho (샘터, Saemteo) magazinnak dolgozott újságíróként.^[21] 1993-ban öt verse jelent meg az Irodalom és Társadalom (Munhakkva szahö (Munhakgwa sahoe), 문학과 사회) című folyóiratban. 1994-ben jelent meg első novellája, a Pulgun tat (hangul: 붉은 닻, RR: Bulgeun dat^?, ’Vörös horgony’), akkor még Han Ganghjon (한강현, Han Ganghyeon) név alatt. A mű elnyerte a Szoul Sinmun (Seoul Sinmun)(wd) napilap újévi irodalmi versenyének fődíját.^[22][23] Első novellagyűjteménye 1995-ben jelent meg Joszui szarang (hangul: 여수의 사랑, RR: Yeosu-ui sarang^?, ’Szerelem Joszu (Yeosu)(wd) iránt’) címmel. Ezt követően felmondott a munkahelyén, hogy az írással foglalkozhasson.^[24]

2007-ben jelent meg Kamangaman purunun nore (hangul: 가만가만 부르는 노래, RR: Gamangaman bureuneun norae^?, ’Lágyan énekelt dal’) című könyve, melyhez zenei album is tartozott. Először nem akarta maga felénekelni a dalokat, de Han Dzsongnim (Han Jeongrim) zenei igazgató meggyőzte, hogy neki kell elénekelnie azokat.^[25] Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni a Szöuli Művészeti Intézetben, ahol kreatív írást oktatott.

Egyetemistaként Han szinte megszállottja lett a modernista költőtől, I Szang (Yi Sang)tól(wd) származó idézetnek: „Hiszem, hogy az embereknek növényeknek kellene lenniük.”^[26] Han úgy értelmezte a mondatot, hogy az a japán megszállás alatti koreai gyarmati történelem erőszakosságával szembeni védekező álláspontot jelenti. Ez isnpirálta a Növényevőt. A háromrészes regény második része, A mongolfolt elnyerte az I Szang irodalmi díjat.^[27] A másik két rész (a Növényevő és a Lángoló erdő) szerződésbeli problémák miatt akkor még nem jelenhetett meg.^[26]

A Növényevő Han első regénye volt, amelyet angolra fordítottak.^[28] A fordítás elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat 2016-ban. Han volt az első koreai, akit jelöltek az elismerésre, és a Növényevő volt az első koreai regény, amely elnyerte a díjat.^{[29][30][31][32]} Deborah Smith(wd) fordítását ugyanakkor kritika is érte, amiért alapvető hibákat vétett a fordítás során, melyek abból fakadtak, hogy a műfordító nem ismerte jól a koreai kultúrát. Azt is negatívumként értékelték, hogy erőteljesen eltért Han eredeti írói stílusától.^[33] A regényt magyarra Németh Nikoletta és Kim Boguk (Kim Bogook) fordította, az eredetivel pedig Kiss Marcell vetette össze.^[34][35]

Az írónő Nemes teremtmények(wd) című regénye 2016-ban jelent meg angolul,^[36][37] magyarra Kiss Marcell fordította.^[35]

Han harmadik regénye, a Hin (hangul: 흰, RR: Hwin^?; angol címén: The White Book) szintén felkerült a Nemzetközi Booker-díj rövidlistájára 2018-ban, ugyancsak Deborah Smith fordításában.^[38]

2021-ben jelent meg Csakpjolhadzsi annunda (hangul: 작별하지 않는다, RR: Jakbyeolhaji anneunda^?; angol címén: We Do Not Part) című műve, mely az 1948–49-es csedzsui felkelésről, és annak egy családra gyakorolt hatásáról szól. A regény francia fordítása 2023-ban elnyerte a Prix Médicis Étranger díjat.^[39]

2023-ban jelent Han 2011-es Hirabo sigan (hangul: 희랍어 시간, RR: Huirabeo sigan^?; angol címén: Greek Lessons) című regényének angol verziója Deborah Smith és E Yaewon közös fordításában.^[40] A The Atlantic szerint ebben a regényben „a szavak egyszerre bizonyulnak túl kevésnek, és túl erősek ahhoz, hogy megszelídítsék őket”.^[41] Magyarul Görög leckék címmel a Jelenkor kiadó jelentette meg Kiss Marcell fordításában 2024-ben.^[42]

• Joszui szarang (여수의 사랑, Yeosuui sarang), Moonji, 1995, ISBN 89-320-0750-0.
• Komun szaszum (검은 사슴, Geomeun saseum), Munhakdongne, 1998, ISBN 89-8281-133-8.
• Ne jodzsai jolme (내 여자의 열매, Nae yeojaui yeolmae), Changbi, 2000, ISBN 89-364-3657-0.
• Kudei cshagaun szon (그대의 차가운 손, Geudaeui chagaun son), Moonji, 2002, ISBN 89-320-1304-7.
• Cshesikcsuidzsa (채식주의자, Chaesikjuuija), Changbi 2007, ISBN 978-89-364-3359-8.
  • Növényevő. Jelenkor (2017). ISBN 9789636766184 
• Parami punda, kara (바람이 분다, 가라, Barami bunda, gara), Moonji, 2010, ISBN 978-89-320-2000-6.
• Hirabo sigan (희랍어 시간, Huirabeo sigan), Munhakdongne, 2011, ISBN 978-89-546-1651-5.
  • Görög leckék. Jelenkor (2024). ISBN 9789635183449 
• Norangmunöjongvon (노랑무늬영원, Norangmunoeyeongwon), Moonji, 2012, ISBN 978-89-320-2353-3.
• Szonjoni onda (소년이 온다, Sonyeoni onda), Changbi 2014, ISBN 978-89-364-3412-0.
  • Nemes teremtmények. Jelenkor (2018). ISBN 9789636767198 
• Hin (흰, Huin), Nanda, 2016, ISBN 978-89-546-4071-8.
• Csakpjolhadzsi annunda (작별하지 않는다, Jakbyeolhaji anneunda), Munhakdongne, 2021, ISBN 978-89-546-8215-2.