Etilbenzol

Etilbenzol
etilbenzol
IUPAC-név	etilbenzol
Más nevek	EB, feniletán
Kémiai azonosítók
CAS-szám	100-41-4
RTECS szám	DA0700000
SMILES c1ccccc1CC
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C8H10
Moláris tömeg	106,167 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	0,87 g/cm³[1]
Olvadáspont	−95 °C (188 K)[1]
Forráspont	136 °C (409 K)[1]
Oldhatóság (vízben)	rossz: 140 mg/l, 20 °C[1]
Viszkozitás	0,669 cP 20 °C-on[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F), Ártalmas (Xn)[2]
NFPA 704	3 2 0
R mondatok	R11, R20[2]
S mondatok	(S2), S16, S24/25, S29[2]
Lobbanáspont	15-20 °C
LD50	3500 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon aromás szénhidrogének	sztirol, toluol
Rokon vegyületek	benzol polisztirol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az etilbenzol egy szerves vegyület, pontosabban egy aromás szénhidrogén. A molekulája egy benzolgyűrűt tartalmaz, a gyűrűhöz egy etilcsoport kapcsolódik. Színtelen folyadék, a szaga a benzoléhoz hasonló. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő kis mennyiségben. Gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a sztirol gyártásának alapanyaga, ami fontos alapanyag a műanyagiparban.

Az etilbenzol gyakorlati szempontból legjelentősebb reakciója a dehidrogénezése. E folyamat során az etilbenzol sztirollá alakul. A reakció egyenlete:

A sztirol a természetben kis mennyiségben a kőszénkátrányban található meg. A kőszénkátrány feldolgozása során az etilbenzol az ún. xilolfrakcióba kerül. A kinyerése a kőszénkátrányból nehézkes, és nem is tudná fedezni a vegyipar szükségleteit.

Az etilbenzolt etilénből és benzolból gyártják katalizátor jelenlétében. Ez a folyamat egy úgynevezett Friedel–Crafts-reakció (alkilezés). A katalizátor például alumínium-klorid lehet.

${\displaystyle \mathrm {C_{6}H_{6}+H_{2}C{=}CH_{2}\rightarrow C_{6}H_{5}{-}CH_{2}{-}CH_{3}} }$

Az etilbenzolt főként sztirol gyártására használják fel. A sztirolt az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák kiindulási anyagként polisztirol, egy elterjedt műanyag előállítására. Emellett az etilbenzol köztes termék számos más szerves vegyület előállításánál.^[1]

• Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
• Furka Árpád: Szerves kémia, Budapest, 1988.