Cukoripar
| Élelmiszeripari ágazatok |
|---|
 |
A cukoripar az élelmiszeripar egyik fontos ágazata. A cukoripar a cukornád és a cukorrépa feldolgozásával foglalkozik; a gyártás során keletkező melléktermékek a melasz, répafeldolgozás esetén a répaszelet.
Technológia
[szerkesztés]Nádcukor
[szerkesztés]Répacukor
[szerkesztés]
Termékek
[szerkesztés]Története
[szerkesztés]A cukor előállítása már az ókorban is ismert volt, azonban nagyüzemi (gépesített) cukorgyártásról csak az ipari forradalom után lehet beszélni.
A cukoripar története
[szerkesztés]A cukoripar létrejöttének ideje a 18. század második felére datálható. Európában ez a cukorrépából való kristálycukor sikeres kifejtésének felfedezéséhez köthető. Az eljárást egy német tudós, bizonyos Andreas Sigismund Marggraf professzor kivitelezte. Európa első répacukorgyárát szintén német területen alapította 1801-ben Cunernben (ma: Konary, Lengyelország) Marggraf tanítványa, Franz Carl Achard, III. Frigyes Vilmos porosz király támogatásával.
A magyarországi cukoripar története
[szerkesztés]A cukoripar termelése az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt legnagyobb részben nemesi nagybirtokokon folyt. Az első cukorgyárat Pálffy herczeg jószágkormányzója Lacsny Miklós létesítette 1830-ban Nagyfödémesen.[1][2] A 19. század közepére hazánkban 63 cukorgyár, illetve cukorfőzde működött. A szabadságharcot követően a nemesség elvesztette a cukoriparban élvezett monopolhelyzetét. Köszönhette ezt a növekvő osztrák befolyásnak a magyar ipar felett (a cukorgyárak zömmel a Kisalföld Duna menti részein jöttek létre), valamint annak, hogy a nemesség a pénztőke-felhalmozódás elégtelensége miatt nem tudott lépést tartani a cukoripari technikában bekövetkezett gyors fejlődéssel s alkalmas szervezete sem volt gépi ipar üzemben tartására.
Az osztrák-magyar kiegyezést követően javultak a cukoripar fejlődésének feltételei: jelentősen meghosszabbodott a belföldi vasúthálózat, fejlődött a mezőgazdaság és a bányászat, új technológiák és gépek jelentek meg a gépiparban. Mindezen tényezők elősegítették a fejlődést, a kedvezőtlen adózási feltételek viszont hátráltatták azt. 1871-ig további nyolc cukorgyár alakult, ezt követően azonban számuk csökkent.
A cukoripar technikai fejlődésének elősegítéséből kivették részüket a hazai feltalálók is. Riedinger Károly találmánya a répaúsztató (enyhe lejtésű cementezett vascsőben forgatta a cukorrépát a répaháztól a mosógépig.
Magyarországon nagyszámú cukorgyár üzemelt:
2008 óta egyedüliként csak a kaposvári cukorgyár üzemel Magyarországon.
Nemzetközi cukoripar
[szerkesztés]Legnagyobb cukortermelő országok 2013/14-ben
[szerkesztés]| Ország | Termelés ezer tonna |
Alapanyag | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Brazília | 37 800 | cukornád | |
| India | 27 045 | cukornád | |
| Kína | 13 535 | cukornád és cukorrépa | 94% cukornádból |
| Thaiföld | 11 333 | cukornád | |
| Mexikó | 6 383 | cukornád | |
| Amerikai Egyesült Államok | 5 904 | cukorrépa és cukornád | 73% cukorrépából |
| Pakisztán | 5 215 | cukornád és cukorrépa | 99% cukornádból |
| Franciaország | 4 940 | cukorrépa | tengerentúli területek nélkül |
| Oroszország | 4 550 | cukorrépa | |
| Ausztrália | 4 400 | cukornád | |
| Németország | 3 727 | cukorrépa | |
| Guatemala | 2 852 | cukornád | |
| Indonézia | 2 800 | cukornád | |
| Törökország | 2 598 | cukorrépa | |
| Fülöp-szigetek | 2 465 | cukornád | |
| Dél-afrikai Köztársaság | 2 435 | cukornád | |
| Kolumbia | 2 300 | cukornád |
Európai cukortermelés 2013/14
[szerkesztés]| Ország | Cukoripari cégek száma |
Répát feldolgozó cukorgyárak száma |
Finomítók száma |
Répafeldolgozás tonna/nap |
Répafeldolgozás ezer tonna |
Cukortermelés tonna |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ausztria | 1 | 2 | 24 891 | 3435 | 479 328 | ||
| Belgium | 2 | 3 | 39 554 | 4430 | 777 074 | ||
| Bulgária | 4 | 4 | |||||
| Csehország | 5 | 7 | 38 088 | 3885 | 539 166 | ||
| Dánia | 1 | 2 | 23 458 | 2768 | 462 000 | ||
| Egyesült Királyság | 4 | 1 | 47 337 | 8000 | 1 323 519 | ||
| Franciaország | 5 | 25 | 1 | 283 769 | 29 512 | 4 544 275 | a tengerentúli területek 5 nádcukorgyára nélkül |
| Finnország | 1 | 1 | 1 | 7206 | 490 | 73 800 | |
| Görögország | 1 | 3 | 6109 | 336 | 40 196 | ||
| Hollandia | 1 | 2 | 47 183 | 5734 | 947 676 | ||
| Horvátország | 2 | 3 | 18 681 | 1289 | 183 722 | ||
| Lengyelország | 4 | 18 | 120 763 | 11 231 | 1 773 016 | ||
| Litvánia | 2 | 2 | 6112 | 709 | 109 271 | ||
| Magyarország | 1 | 1 | 6881 | 812 | 115 649 | ||
| Németország | 4 | 20 | 204 558 | 21 274 | 3 428 298 | ||
| Olaszország | 4 | 4 | 1 | 48 300 | 2415 | 338 014 | |
| Portugália | 3 | 1 | 3 | n.a. | n.a. | 714 | az egyetlen répacukorgyár az Azori-szigeteken van |
| Románia | 6 | 5 | 2 | 1064 | 245 936 | ||
| Spanyolország | 2 | 5 | 34 256 | 2809 | 448 855 | ||
| Svédország | 1 | 1 | 1 | 19 021 | 2351 | 377 700 | |
| Szlovákia | 2 | 2 | 10 833 | 1170 | 172 628 | ||
| Európai Unió összesen | 55 | 111 | 14 | 987 600 | 16 830 837 | ||
| Bosznia-Hercegovina | 1 | 1 | |||||
| Fehéroroszország | 4 | 4 | 34 468 | 4343 | |||
| Macedónia | 1 | 1 | n.a. | 350 | |||
| Moldova | 3 | 3 | 10 849 | 1009 | |||
| Oroszország | 19 | 74 | 338 974 | 39 321 | |||
| Svájc | 1 | 2 | 18 436 | 1378 | |||
| Szerbia | 6 | 6 | 30 500 | 2983 | |||
| Törökország | 7 | 33 | n.a. | 16 506 | |||
| Ukrajna | 18 | 45 | 166 497 | 10 789 | |||
| Európa összesen | 113 | 279 | 15 |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Dióspatonyi, Ildikó: Az élelmiszeripar fejlődése a kiegyezéstől a 20. század elejéig (magyar nyelven). MTA KFKI. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
- Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 61st edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2015. 11–15. és 34–41. oldal. ISBN 978-3-87040-157-3
További információk
[szerkesztés]- Útmutató a cukoripar jó higiéniai gyakorlatához; szerk. Berczeli Attila; Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, Bp., 2007
- Szerdahelyi Katalin: A magyar cukoripar versenyképességének alakulása a történelem folyamán; szerzői, Bp., 2012 (Z)
- Bertalan Péter: Egy "keserédes" történet. A magyarországi cukoripar privatizációja a globalizáció és a geopolitika tükrében; Éghajlat, Bp., 2016
- Borbély Ákos–Monory Zénó–Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar. A cukor szerepe a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben. A cukorgyártás két évszázada Magyarországon; Akadémiai, Bp., 2013
- Az európai cukorkvóta kivezetésének hatásai, várható következményei és az ebből eredő lehetőségek; tan. Garay Róbert, Radóczné Kocsis Terézia, Molnár Zsuzsa; AKI, Bp., 2018 (Agrárgazdasági tanulmányok)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez az élelmiszeripari témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |