1871

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek

Évek: 1866 – 1867 – 1868 – 1869 – 1870 – 1871 – 1872 – 1873 – 1874 – 1875 – 1876

• január 1. – Létrejön a Német Birodalom.^[1]
• január 1. – I. Amadé spanyol király megérkezik Madridba, hogy elfoglalhassa trónját.^[2]
• január 18. – I. Vilmos porosz király trónra lép a Német Birodalom császáraként.^[1]
• január 28. – Franciaország megadja magát, véget ér a francia–porosz háború.^[3]
• március 18. – Párizsban felkelés tör ki, március 26-án helyhatósági választást tartanak, ennek nyomán alakul meg a párizsi kommün.^[4]
• március 22. – Az észak-karolinai William Holden az első amerikai kormányzó, akit elmozdítanak hivatalából vád alá helyezéssel.
• március 29. – Viktória brit királynő megnyitja a Royal Albert Hallt.
• április 3. – Az új spanyol király, I. Amadé esküt tesz az alkotmányra.^[2]
• május 1. – Megjelennek az első magyar gyártású bélyegek.
• május 28. – A párizsi kommün leverése.
• július 20. – Brit Columbia csatlakozik Kanadához.
• augusztus 31. – Adolphe Thiers lesz Franciaország köztársasági elnöke.
• október 8. – A nagy chicagói tűzvész: 17 450 épület leég, 250 000-en halnak meg, 90 000-en válnak hajléktalanná.
• november 10. – Henry Morton Stanley megtalálja az eltűnt kutatót és misszionáriust, dr. David Livingstone-t.
• november 14.
  • I. Ferenc József császár gróf Andrássy Gyulát nevezi ki az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszterévé.
  • Lónyay Menyhért grófot választja a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének.

• az év folyamán –
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia újjászervezi – az 1866-ban időlegesen megszüntetett – dunai vízi haderejét. (A korábbi önállóság helyett a Császári és Királyi Dunai Flottilla a Császári és Királyi Haditengerészet szervezetének keretében működött egészen 1918 novemberéig.)^[5]
  • A hanrendszer eltörlése Japánban.
  • Kolozsváron bevezetik a légszesz-világítást.^[6]

• február 1. – Megalapítják az ácsi cukorgyárat.

• május 3. – Elkészül a Salgótarján – Losonc vasút.
• szeptember 11. – Megnyílik Nagyvárad – Békéscsaba vasútvonal.

• január 3. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja († 1952)
• január 7. – Émile Borel francia matematikus (a mértékelméletben a Borel-mérték felfedezője) († 1956)
• február 4. – Friedrich Ebert, a Weimari Köztársaság elnöke († 1925)
• február 20. - Puky Endre, politikus, külügyminiszter a Gömbös-kormányban († 1941)
• március 4. – Borsos Károly, református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves († 1933)
• március 5. – Rosa Luxemburg német politikusnő († 1919)
• március 27. – Heinrich Mann elbeszélő, drámaíró és esszéista († 1950)
• március ? – Anday Blanka magyar színművésznő († 1907 után)
• április 11. – Kellner Gyula olimpiai bronzérmes atléta († 1940)
• április 16. – Mikola Sándor fizikatanár, tankönyvíró, tudományfilozófus, a fasori gimnázium igazgatója († 1945)
• május 6. – Christian Morgenstern szerző († 1914)
• május 7. – Károlyi Gyula, Magyarország miniszterelnöke († 1947)
• május 19. – Ligeti Miklós szobrászművész († 1944)
• május 27. – Georges Rouault festő és grafikus († 1958)
• május 30. – Dáni Nándor olimpiai ezüstérmes atléta († 1949)
• június 2. – Fjodor Vasziljevics Tokarev szovjet–orosz fegyvertervező († 1968)
• június 2. – Nyáry Albert festőművész, író és történész († 1933)
• június 19. – Szokolyi Alajos olimpiai bronzérmes atléta († 1932)
• július 10. – Marcel Proust francia író († 1922)
• július 27. – Ernst Zermelo német matematikus, a halmazelmélet Zermelo-Fraenkel-axiómarendszerének egyik névadója († 1953)
• augusztus 11. – Heltai Jenő költő, író († 1957)
• augusztus 29. – Albert Lebrun francia politikus († 1950)
• augusztus 30. – Ernest Rutherford fizikus († 1937)
• szeptember 1. – Ripka Ferenc politikus, Budapest főpolgármestere († 1944)
• szeptember 23. – František Kupka cseh festőművész († 1957)
• szeptember 27. – Grazia Deledda Nobel-díjas szardíniai író († 1936)
• október 2. – Cordell Hull Nobel-békedíjas amerikai politikus († 1955)
• október 17. – Berinkey Dénes ügyvéd, jogtudós, polgári radikális politikus († 1948)
• október 23. – Gjergj Fishta albán ferences szerzetes, pedagógus, költő, az albánok epikus hőskölteménye, a Lahuta e malcís szerzője († 1940)
• november 16. – Nagy Emil magyar politikus, képviselő, igazságügy-miniszter Bethlen István miniszterelnök kormányában († 1956)
• december 12. – Papp Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja († 1943)

• január 4. – Adler Vincent magyar zongoraművész, zeneszerző (* 1826)
• február 2. – báró Eötvös József író, költő, akadémikus (* 1813)
• február 20. – Paul Kane festő (* 1810)
• március 27. – Erdey Pál orvos, költő (* 1816)
• április 1. – Faigel Pál egri címzetes kanonok, költő (* 1802)
• április 5. – Paolo Savi olasz geológus és ornitológus (* 1798)
• április 10. – Engeszer Károly pénzügyi fogalmazó (* 1841)
• április 12. – Dósa Géza festőművész (* 1846)
• április 21. – Nyáry Pál politikus (* 1805)
• április 24. – Zsutai János költő, lantos (* 1840)
• május 12. – Daniel Auber francia zeneszerző, a 19. századi francia vígopera egyik legjelesebb képviselője. (* 1782)
• június 22. – Edvi Illés Pál evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő (* 1793)
• július 7. – Flór Ferenc, a „legmagyarabb magyar orvos” (* 1809)
• július 8. – Fekete Mihály református főiskolai tanár, költő (* 1820)
• október 18. – Charles Babbage angol matematikus, a számítógép megalkotója (* 1791)

↑ Franciaország története: Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. ISBN 978 963 389 757 7  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1871 témájú médiaállományokat.