Cesan-kultúra
| Cesan ()-kultúra | |
| Korszak | Újkőkorszak |
| Abszolút kormeghatározás (általános) | kb. i. e. 8000 és 5000 között |
| Földrajzi kiterjedés | Hopej () tartomány déli részén, Lo ()-folyó északi partján, Kína |
| Vezérleletek | kőeszközök, cserépedények, kenderrostból készült halászhálók, gabonatároló gödrök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cesan ()-kultúra témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Cesan ven-hua | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 磁山文化 |
| Egyszerűsített kínai | 磁山文化 |
| Mandarin pinjin | Císhānshān wénhuà |
A Cesan ()-kultúra újkőkori kultúra Kína északi területén. Sok hasonlóságot mutat a déli szomszédjával, a Pejlikang ()-kultúrával, ezért a szakirodalomban gyakorta Cesan ()–Pejlikang ()- vagy Pejlikang ()–Cesan ()-kultúra néven hivatkoznak rá. A kb. i. e. 8000 és 5500 között létezett kultúrában kölest, árpát és rizst termeltek, lekóinak a háziasított sertés, baromfi és kutya mellett fontos tápláléka volt a hal is.
Jellemzői
[szerkesztés]
A Cesan ()-kultúra alapját a mezőgazdaság adta, amelynek keretei között már 10 000 évvel ezelőtt kölest termesztettek. Ezt vadászattal és gyűjtögetéssel egészítették ki. Arra is találtak bizonyítékot, hogy későbbi történelmük során már ismerték, termesztették és fogyasztották az árpát és a rizst is.
A tárgyi leletek között őrlőkövek, kősarlók és háromlábú kerámia-főzőállványok találhatók. Az edényeik zsinőrmintás, nyomott díszítése gyakoribb, mint a szomszédos kultúrákban. A Cesan () fazekasok változatos formákban készítettek használati edényeket.
A Cesan ()-kultúra nem csak a déli szomszédos kultúrával, a Pejlikang ()gal mutat hasonlóságot, hanem a keleti Pejhszin ()nel is több hasonlóság figyelhető meg.
A település maradványok alapján megállapítható, hogy az emberek jellemzően köralapú, félig a földbe ásott házakban laktak. Háziasított kutyák, sertések és baromfi maradványok is előkerültek. A fő hústáplálékokat elsősorban a sertés jelentette, de vaddisznóra és szarvasra is vadásztak. Étrendjüket a környező erdőkből olyan gyümölcsökkel egészítették ki, mint a dió, a vadbarack és a vadkörte, de gyűjtögetéssel jutottak hozzá különböző ehető gyökerekhez és gumókhoz is. A kenderrostokból készült háló maradványai arra utalnak, hogy viszonylag fejlett halászattal is foglalkoztak. A régészek több mint 500 földbe ásott gabonatároló gödröt is feltártak, melyek közül a legnagyobb 5 méter mély, és akár 1 tonna gabona tárolására is alkalmas volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- ↑ Chang 1999: Kwang-chi Chang. "China of Eve the Historical Period." In The Cambridge History of Ancient China. From Origins of Civilization to 221 B.C. (Ed. Michael Loewe, Edward L. Shaughnessy) Cambridge University Press 1999. pp. 37–73. ISBN 0-521-47030-7
- ↑ Keightley 1983: Keightley, David N. (ed.) The Origins of Chinese Civilization. University of California Press. Berkley, Los Angeles, London.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Újkőkori kultúrák Kínában | ||
|---|---|---|
| A Sárga-folyó középső szakasza | ,_tubo_cong_a_sette_piani_in_nefrite,_3330-2200_ac..JPG) | |
| A Sárga-folyó felső szakasza | ||
| Átírások | ||
| A Jangce középső és felső szakasza | ||
| A Jangce alsó szakasza A Huaj-folyó vidéke | ||
| Északkelet Kína | ||
| Dél-Kína | ||
| Tibet | ||
| Tajvan | ||
