Calabria
Calabria (Calàbbria / Calavrìa / Καλαβρία) | |||
Monte Consolino | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Rang | Régió | ||
Székhely | Catanzaro | ||
Megyéi | Catanzaro (CZ) Cosenza (CS) Crotone (KR) Reggio Calabria (RC) Vibo Valentia (VV) | ||
Kormányzó | Roberto Occhiuto (2021. október 29. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 947 131 fő (2019)[1] | ||
Népsűrűség | 133 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15 081 km² | ||
Időzóna | UTC+1 | ||
Calabria régió elhelyezkedése | |||
Calabria weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Calabria témájú médiaállományokat. |
Calabria (IPA: [kaˈlaːbrja], latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az ókorban Calabriának nevezték az Appennini-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a longobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]Calabria régió az Appennini-félsziget délnyugati végében fekszik az azonos nevű félsziget területén. Északnyugaton a Tirrén-tenger és ennek öblei (Policastrói-öböl, Santa Eufemia-öböl, Gioiai-öböl), délen a Jón-tenger és ennek öble (Squillacei-öböl), keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. A szárazföldön északon Basilicata régió határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. A régióhoz közigazgatásilag két sziget tartozik: Dino és Cirella.
Domborzata
[szerkesztés]Calabria domborzatának 49,2%-át dombvidékek, 41,7%-át hegyvidékek és 9%-át síkságok alkotják. Legjelentősebb domborzati egységei:
- Calabriai-Appenninek és ennek alegységei:
- Pollino-hegység - a régió északi, Basilicátával határos részén
- Catena Costiera - a régió északnyugati partvonalán, a Tirrén-tenger partjával párhuzamosan húzódó hegység
- Sila-fennsík - a régió központi részén
- Aspromonte-hegység - a régió délnyugati végében
- kiterjedt síkságok a tengerpartokon vannak, kisebbek pedig a régiót átszelő folyók völgyeiben. A legfontosabbak:
Vízrajza
[szerkesztés]A calabriai folyók rövidek, gyorsak, vízhozamuk az évszakok függvényében annyira változó, hogy nyáron akár ki is száradhatnak, télen pedig árvizeket okozhatnak. A központi elhelyezkedésű hegyvidékek lejtőiről erednek és a Tirrén- vagy Jón-tengerbe ömlenek. A legjelentősebb folyóvizek a Crati, Neto, Trionto, Tacina, Corace, Amato, Mucone, Savuto, Lao.
A régió területén kevés természetes állóvíz található. Ezek rendszerint kis területűek. Kivételt képez a Santa Eufemia-síkságon lévő La Vota-tó. A gyors vizű folyókat felduzzasztják, vizüket öntözésre és energiatermelésre használják. A legnagyobb mesterséges tó a régióban az Angitola-tó.
Éghajlata
[szerkesztés]A régió éghajlata mediterrán típusú. A déli partvidék (Jón-tenger) szárazabb, az északi enyhébb. A hőmérséklet az év során 10 és 44 °C között változik. A hegyvidékek magasabb régióiban az éghajlat hűvösebb. A legcsapadékosabb hónap a december és január.
Történelem
[szerkesztés]Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak, tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennini-félszigetre.
Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Krotón és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd a Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.
A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.
A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalózportyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erődjellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.
1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, ezután az egyesült Olasz Királysághoz csatolták. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffiajellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.
A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.
Közigazgatás
[szerkesztés]Calabria területe öt megyére van osztva:
- Catanzaro (Provincia di Catanzaro)
- Cosenza (Provincia di Cosenza)
- Crotone (Provincia di Crotone)
- Reggio Calabria (Provincia di Reggio Calabria)
- Vibo Valentia (Provincia di Vibo Valentia)
Legnépesebb városai:
Város | Lakosság (fő) |
---|---|
Reggio Calabria | 184 179 |
Catanzaro | 94 381 |
Lamezia Terme | 70 188 |
Cosenza | 69 868 |
Crotone | 60 673 |
Beszélt nyelvek
[szerkesztés]Calabriában az olasz nyelv olyan dialektusát beszélik, amely a szakemberek által külön nyelvekként kezelt nápolyi és szicíliai dialektusok közötti átmenet. A régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a grikó nyelvet beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is, valamint az okcitán nyelvet beszélő franciák.
Fő látnivalók
[szerkesztés]- természeti látnivalók:
- kulturális helyszínek:
- Reggio Calabria, a megye székhelye
- Scilla erődje
- Bova, a calabriai görögök legjelentősebb városa
- Gerace óvárosa
- Stilo óvárosa
- Vibo Valentia középkori óvárosa, valamint az ókori Hipponium romjai
- Nicotera óvárosa
- Tropea óvárosa
- Crotone óvárosa
- Belvedere di Spinello központja és vára
- Cosenza óvárosa
- Szübarisz romjai Cassano all’Ionio mellett
- Amantea óvárosa
- Paola a régió legnevezetesebb zarándokhelye
- Catanzaro óvárosa és üdülőközpontja (Lido di Catanzaro)
- Lamezia Terme tengerparti üdülőhelye és a normann Castello
- Santa Caterina dello Ionio óvárosa
- üdülőtelepek, strandok:
Gazdaság
[szerkesztés]Calabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).
Az ipar nagy része Reggio Calabria városában összpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaróban.
Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).
A calabriai feketegazdaságot a ’Ndrangheta maffia stílusú szervezet irányítja.
Közlekedés
[szerkesztés]- Autópályák:
- A3-as autópálya Autostrada del Sole: Salerno-Reggio Calabria (a régió északi tengerpartja mentén halad)
- Országos jelentőségű utak:
- SS18 Tirrena Inferiore: Salerno-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Salerno-Nápoly
- SS106 Jonica: Reggio Calabria-Crotone-Taranto (a régió déli partjával párhuzamosan halad)
- SS107 Silana Crotonese: Crotone-Cosenza-Paola
- SS109 Strada della Piccola Sila: Nicastro-Cutro
- SS182 Strada delle Serre Calabre: Vibo Marina-Vibo Valentia-Soverato
- SS280 Strada dei Due Mari: Lamezia Terme-Catanzaro
- SS283 Strada delle Terme Luigiane: Guardia Piemontese-Spezzano Albanese
- Vasútvonalak:
- üzemeltető a Ferrovie dello Stato:
- Reggio Calabria-Gioia Tauro-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Paola-Salerno-Nápoly
- Jonica-vasútvonal
- Rosarno-Tropea-Lamezia Terme
- Lamezia Terme-Settingiano-Catanzaro
- Castiglione Cosentino-Terranova da Sibari
- üzemeltető a Ferrovie della Calabria:
- Fontosabb kikötők:
- Reggio Calabria - a kontinentális Olaszország és Szicília közötti személyforgalom fő állomása
- Gioia Tauro - a Földközi-tenger második legnagyobb konténer-kiköt��je
- Repülőterek:
- Lamezia Terme (SUF)
- Reggio Calabria (REG)
- Crotone (CRV)
Híres calabriaiak
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
Vibo Valentia látképe
-
Cosenza főutcája
-
Crotone erődje
-
Scilla erődje
-
Reggio Calabria: a dóm
-
Catanzaro látképe
-
Lamezia Terme: erőd
-
Stilo óvárosa
-
Palmi látképe
-
Gioia Tauro-i kikötő
-
Amantea óvárosa
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Paul Blanchard: Southern Italy (Somerset Books Company, London, 2007) (angolul) ISBN 978-1-905131-18-1
További információk
[szerkesztés]- Calabria régió hivatalos honlapja Archiválva 1998. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Calabria régió hivatalos turisztikai oldala
- Calabria turisztikai honlapja Archiválva 2021. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Calabriai Egyetem