Pentaceratops

Pentaceratops
Evolúciós időszak: 75–73 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓ késő kréta
Számítógépes rajz a Pentaceratops sternbergi-ről
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia) Alrend: Cerapoda Csoport: Marginocephalia Alrendág: Ceratopsia Öregcsalád: Ceratopsoidea Család: Ceratopsidae Alcsalád: Ceratopsinae Nem: Pentaceratops Osborn, 1923
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pentaceratops témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pentaceratops témájú kategóriát.

A Pentaceratops a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjébe és a Ceratopsidae családjába tartozó nem.

A Pentaceratops egy Ceratopsia dinoszaurusz volt, amely a késő kréta korszak idején élt, Észak-Amerika területén. Magyarul a neve, „ötszarvú pofa”, bár az állatnak csak három szarva volt. A tévedés onnan ered, hogy a szeme alatt két csontos kinövés ül.

A Pentaceratops 75-73 millió évvel élt ezelőtt. Maradványainak többségét a Kirtland kőzetben találták meg. A lelőhely az új-mexikói San Juan medencében van. Ezen a helyen, más dinoszaurusz fajokat is találtak, melyek valószínűleg kortársak voltak a Pentaceratopsszal. Ezek a dinoszauruszok: Parasaurolophus cyrtocristatus, Prenocephale, Nodocephalosaurus és a ragadozó életmódú Daspletosaurus.

A Pentaceratops körülbelül 5,5–6 méter hosszú és 2,5 tonna tömegű lehetett.^[1][2]

Az első maradványokat Charles Hazelius Sternberg találta meg az új-mexikói San Juan medencében. Az első leírója Henry Fairfield Osborn volt, aki 1923-ban felfedezőjéről, C. H. Sternbergről nevezte el az új fajt. Így az állat neve Pentaceratops sternbergii lett. A Pentaceratops csontgallérja nagyobb volt, mint a Triceratopsé, és rajta két nagy üres hely volt, amelyek valószínűleg csökkentették a tömegét. 1930-ban, Carl Wiman egy másik fajt írt le, Pentaceratops fenestratus névvel, de később rájöttek, hogy a fenestratus valójában egy sternbergii. 2006-ban, Colorado államban is találtak Pentaceratops maradványokat.

A Pentaceratops arról híres, hogy neki van az össze szárazföldi gerinces között a legnagyobb koponyája. Az első felfedezett koponya és az 1941-ben felfedezett csontváz, Sam Noble Oklahoma Museum of Natural History-ban őrzik.

A Ceratopsián belül, a Pentaceratops a Ceratopsinae alcsaládhoz tartozik és úgy néz ki, mintha közelebbi rokonságban állna az Anchiceratopsszal és a korai Chasmosaurusszal. Az is lehetséges, hogy rokon volt a Torosaurus ősével, amely néhány millió évvel később élt, amikor a Ceratopsia-fajok többsége már kihalt.

A Pentaceratops, mint minden Ceratopsia, növényevő volt. A kréta kor idején, a virágos növények még nem voltak elterjedve, ezért valószínű, hogy a Pentaceratops inkább páfrányokkal, cikászokkal és fenyőfélékkel táplálkozott. A táplálékból való harapáshoz, éles csőrszerű száját használta.

• Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Princeton University Press, Princeton, New Jersey (1996). ISBN 0-691-05900-4 

• Pentaceratops at DinoData
• Pentaceratops, from the Dinosaur Encyclopaedia at Dino Russ' Lair
• Kids Zone page on dinosaur types Archiválva 2009. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Photo of Pentaceratops skull at Sam Noble Museum