Hum (Buzet)

	Hum
	Hum központja
	; Hum címere
	; Hum címere
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Buzet
Jogállás	falu
Polgármester	Valter Flego
Irányítószám	52425
Körzethívószám	(+385) 052
	Népesség
Teljes népesség	52 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	349 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 20′ 54″, k. h. 14° 03′ 02″45.348300°N 14.050500°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 54″, k. h. 14° 03′ 02″45.348300°N 14.050500°E
	Hum weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hum témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Buzet községbeli Humról szól. Hasonló címmel lásd még: Hum (egyértelműsítő lap).

Hum (olaszul: Colmo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. A világ legkisebb városaként is szokták említeni, mivel csekély lakossága mellett megmaradtak városi jellegzetességei.

Fekvése

Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Lovrantól északnyugatra, Pazintól 20 km-re északkeletre, községközpontjától 10 km-re délkeletre a Mirna-folyó forrása fölötti dombon fekszik.

Története

Várát valószínűleg a 11. században építették, első írásos említése "Hulm" alakban 1102-ből, II. Ulrik isztriai őrgróf adományleveléből származik. A 13. század elején az aquileai pátriárka fennhatósága alá tartozott, majd 1412-től velencei birtok lett és az is maradt egészen 1797-ig. A rašpori kapitányok igazgatása alá tartozott. A 16. századtól lakosai maguk közül választhattak elöljárókat és a szeniorátust. Súlyos károkat szenvedett 1615-ben az uszkók háború során Frangepán Farkas és Miklós seregeinek támadásától, melyek a környező településekkel együtt felégették. Ennek ellenére a kis területű középkori város szerkezete a mai napig fennmaradt. A nyugati oldalon a települést a középkori városfal zárja be, megmaradt részeit beépítették a lakóházak falaiba. A településnek 1857-ben 84, 1910-ben 119 lakosa volt. 2011-ben 30 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
84	91	101	102	114	119	976	851	86	67	40	24	32	23	17	30

Nevezetességei

A városfalak szerkezetébe illeszkedik az 1562-ben épített városkapu, tornyát 1552-ben emelték, glagolita felirata szerint Gržinić mester építette.
A település legmagasabb pontján áll Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma, mely 1609-ben épült a 13. századi plébániatemplom helyén. 1802-ben klasszicista homlokzatot építettek hozzá. 22 méter magas harangtornya a 15. században épült. Legértékesebb berendezési tárgya a főoltár Baldassare D'Anna alkotta táblaképe a 16. századból. Az egyik mellékoltáron I. Bastiana festménye látható. Értékei még egy késő gótikus kehely és egy 1539-ból származó cibórium.
Szent Jeromos tiszteletére szentelt temetőkápolnája^[4] a 12. vagy a 13. században épült román stílusban. Egyhajós épület félköríves apszissal. Előcsarnokát 1537-ben építették, de a 19. században elbontották. Értékes falfestményei és glagolita feliratai vannak. A freskók a régió legrégibb és legjobb állapotban fennmaradt faliképei három ciklust, az angyali üdvözletet, Mária látogatását Erzsébetnél és Krisztus keresztáldozatát ábrázolják. Padovai Antonio mester alkotásai. Itt található az ún. „Humi triptichon” a gyermekét tartó Istenanya a szentek társaságában ábrázolva.
Hum a kezdőpontja az ún. Glagolita ösvénynek, mely egészen Ročig halad.
Humból származik az a két glagolita breviárium, melyeket ma Zágrábban őriznek.