Katun (Poreč)
| Katun | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52440 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 12″, k. h. 13° 43′ 48″45.220000°N 13.730000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 12″, k. h. 13° 43′ 48″45.220000°N 13.730000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katun (másképpen Katun Baderljanski olaszul: Cattuno) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 12 km-re keletre, a 302-es számú Poreč–Baderna főút és az A9-es autóút kereszteződésében fekszik.
Története
[szerkesztés]A „cătun” latin eredetű szó, amely a egykor időszakos, a történeti forrásokba a 13. századtól említett pásztortelepülést jelentett és a Balkánon a vlachok és albánok között volt elterjedt. Vezetője a katunar volt, aki az igazgatási és a bírói hatalmat is gyakorolta. Az Isztrián összesen nyolc Katun nevű település van, többségük a félsziget középső részén az egykori Pazini Grófság területén helyezkedik el. Ezt az elnevezést és településformát a 17. században Dalmácia, Montenegró és Albánia török által fenyegetett területeiről betelepített pásztornépek hozták magukkal, amelyeket a járványok és háborúl által elpusztított korábbi lakosság helyére telepítettek le a fennhatóságuk alatt állt területekről a velencei hatóságok.
A falunak 1880-ban 162, 1910-ben 224 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 64 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1670-ben építették. Egyhajós épület, négyszög alaprajzú szentéllyel, melyet diadalív választ el a templom hajójától. Bejárata előtt loggia, homlokzata felett alacsony nyitott harangtorony áll. Fő ékessége az 1676-ban készített oltár Szűz Mária szobrával és nyolc másik szentet ábrázoló szoborral. Egykor a templom mellett bencés apátság állt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 162 | 214 | 204 | 224 | 0 | 0 | 215 | 195 | 155 | 111 | 91 | 66 | 64 | 64 |
További információk
[szerkesztés]- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Istarska enciklopédia (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
