Köln

A három korona a Napkeleti bölcsek szimbóluma. A 11 fekete láng a 16. században került bele. A pajzs vörös-fehér, a Hanza-szövetség színei.

A Köln név a római császárnő, az ifjabb Agrippina – aki Claudius felesége volt és a Rajna mellett, 15-ben (vagy 16-ban) született – tiszteletére Colonia Claudia Ara Agrippinensiumnak (CCAA) nevezett városnév első, gyarmat-telep(ülés) jelentésű tagjából ered. A római időkben Germania Inferior Provincia székhelye volt. Neve később Coloniára rövidült, majd az évszázadok során volt „Coellen”, „Cöllen”, „Cölln” és „Cöln” is, míg végül kialakult a mai alakja.

Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 km-re északra és Düsseldorftól 40 km-re délre. Területe 405,15 km², a Rajna bal partján 230,25 km², a jobbon 174,87 km². A szomszédos Bonn, Hürth, Leverkusen és Bergisch Gladbach városokkal együtt a nagyjából 3 milliós Köln/Bonn Régió központja.

Legmagasabb pontja Königsforstban (118 m), míg a legalacsonyabb Worringer Bruchban van (37,5 m).

Köln a kontinentális és az óceáni éghajlat határán helyezkedik el. Az évi csapadék mennyisége 840 mm körüli.

A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Nagy Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.

A kora középkorban Köln jelentős város volt. 455-ben a frankok foglalták el. A 6. és a 8. század között honosodott meg a frank és a latin írás. A Merovingok után Köln tartományi székhely, a Karoling-időkben püspöki majd érseki székhely volt. II. Ottó alatt Köln nagy szerepet játszott abban, hogy a Német-római Birodalom közeledjen a Bizánci Császársághoz. 1164-ben Rainald von Dassel érsek Milánó felé menő zarándokutat jelölt ki. Köln a középkorban a Birodalom legnagyobb városa volt. Az okmányok szerint 1180-ban kezdték el építeni a városi falat 12 kapuval és 52 toronnyal, amelyet 1225-ben fejeztek be. A 12. században Jeruzsálem, Konstantinápoly és Róma mellett Köln is használhatja a nevében a „Sancta" szót. „Sancta Colonia Dei Gratia Romanae Ecclesiae Fidelis Filia“. 1248-ban kezdték el építeni a kölni dómot. A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. 1259-ben árumegállító jogot nyert a város. A kölni érsek és az arisztokraták hosszú évekig hadakoztak, míg 1288-ban Worringennél megütköztek. Az érsek hadserege alulmaradt Köln grófi és polgársági csapatával szemben. Ekkor költözött az érsek Bonnba.

A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye. 1396-ban forradalom tört ki az arisztokrata-uralom ellen. A város ekkor alkotmányt fogadott el. Június 18-án Konstantin von Lyskirchen elfoglalta és visszaállította a hajdani arisztokrata-uralmat. Hat nappal később összeült egy 48 tagú, ideiglenes tanács. 1475-ben Köln szabad birodalmi város lett. 1500-tól Köln az Alsórajna-Vesztfália körzet része lett. 1582-ben a kölni érsek, Gebhard Truchsess von Waldburg szakított a katolikus egyházzal és elvette a protestáns apátasszonyt, Agnes von Mansfeldet. XIII. Gergely pápa nem sokkal ezután kiátkozta, majd a megbízható Ernst von Bayernt ültette a helyébe. A következő évben kirobban kölni háború 5 évig tartott, annak során elpusztult Bonn, Deutz és Neuss is.

A francia hadsereg 1794. október 6-án elfoglalta a várost. Köln harc nélkül adta meg magát a Jean-Etienne Championnet vezette Rajnai hadsereg balszárnyának.^[4] 1798-ban létrehozták Département de la Roer közigazgatási területet, aminek Aachen lett a központja. Ennek a része lett Köln is. A kölni polgárok a francia forradalmi hadsereget felszabadítóként üdvözölték és a Neumarkton Szabadságfát állítottak tiszteletükre. Ezután a zsidó és a protestáns vallásokat egyenrangúnak minősítették a katolikussal. 1815-ben a bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek. Kölnben érvényben maradtak a Code Napoléonban lejegyzett törvények. 1880-ban a király rendeletére a dómot bezárták és megkezdték a restaurálását.

A porosz belügyminiszter 1900-ban rendeletet hozott, miszerint a város nevét C-vel kötelező írni. Az első világháború után, 1919-ben Konrad Adenauer (1917-33) polgármester (a későbbi kancellár) kihirdette, hogy ismét K-val kell írni.^[5]

Az első világháború után a város – a versailles-i békeszerződés alapján – brit megszállás alá került, 1926-ig. A második világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, ezek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. 1942. május 31. éjszakáján az „Operation Millennium" volt a Brit Királyi Légierő első világháborús bevetése, több mint 1000 bombázóval. A háború folyamán a város zsidó populációja nagy része a holokauszt áldozatává vált. Köln lakossága zömmel vidékre menekült, így csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet. 1975-ben Köln a közigazgatási reform következtében Németország 4. legnagyobb városa lett. 1976-ban Wesseling kivált, ezzel Köln népessége egymillió alá esett.

2009. március 3-án a városi levéltár és két szomszédos lakóépület összedőlt. Az emberi áldozatokon kívül a várostörténeti kár is felbecsülhetetlen.

Köln 86 városrészre oszlik, amelyek 9 kerületet alkotnak:

• Belváros (1. kerület): Altstadt-Nord, Altstadt-Süd, Neustadt-Nord, Neustadt-Süd, Deutz
• Rodenkirchen (2. kerület): Bayenthal, Godorf, Hahnwald, Immendorf, Marienburg, Meschenich, Raderberg, Raderthal, Rodenkirchen, Rondorf, Sürth, Weiß, Zollstock
• Lindenthal (3. kerület): Braunsfeld, Junkersdorf, Klettenberg, Lindenthal, Lövenich, Müngersdorf, Sülz, Weiden, Widdersdorf
• Ehrenfeld (4. kerület): Bickendorf, Bocklemünd/Mengenich, Ehrenfeld, Neuehrenfeld, Ossendorf, Vogelsang
• Nippes (5. kerület): Bilderstöckchen, Longerich, Mauenheim, Niehl, Nippes, Riehl, Weidenpesch
• Chorweiler (6. kerület): Blumenberg, Chorweiler, Esch/Auweiler, Fühlingen, Heimersdorf, Lindweiler, Merkenich, Pesch, Roggendorf/Thenhoven, Seeberg, Volkhoven/Weiler, Worringen
• Porz (7. kerület): Eil, Elsdorf, Ensen, Finkenberg, Gremberghoven, Grengel, Langel, Libur, Lind, Poll, Porz, Urbach, Wahn, Wahnheide, Westhoven, Zündorf
• Kalk (8. kerület): Brück, Höhenberg, Humboldt/Gremberg, Kalk, Merheim, Neubrück, Ostheim, Rath/Heumar, Vingst
• Mülheim (9. kerület): Buchforst, Buchheim, Dellbrück, Dünnwald, Flittard, Höhenhaus, Holweide, Mülheim, Stammheim

A lakosság 63,4%-a a Rajna bal partján lakik (2006).^[6]

A város nevezetes labdarúgócsapata az 1948-ban létrejött 1. FC Köln (teljes nevén Erster Fußball-Club Köln 01/07 e. V.).

313-ban Köln püspökség lett, majd Nagy Károly uralkodásakor kinevezték a város első érsekét. A kölni érsek volt a Német-római Birodalom egyik választófejedelme. A franciák megérkezésekor lett szabad a vallásgyakorlat a protestánsok számára. 1802-ben a kölni érsek visszatért, mivel Aachen püspöki város lett. Ma a lakosság fele katolikus. A város egyházközösségei a következők: Köln-közép, Dünnwald, Ehrenfeld, Lindenthal, Mülheim, Nippes, Porz, Rodenkirchen és Worringen. A katolikus egyház számos iskolát és szociális otthont működtet. 2005-ben XVI. Benedek pápa Kölnbe látogatott.

A városban több szerzetesrend is működik:

• Domonkos-rend
• ferences rend
• kölni alexiánusok
• jezsuiták
• karmeliták
• Szent Orsolya-rend

A városban számos szent élt és munkálkodott: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Maternus, Severin, Szent Orsolya, Karthauzi Szent Brúnó, Albertus Magnus.

További ismert személyek: Adolph Kolping, Gereon, Gero, Irmgard, Szent Pantaleon, Duns Scotus, Edith Stein, Engelbert von Berg, Richeza, Plektrudis…

A protestánsok komoly erőt képeznek a város vallási összetételében. Történetük 1525-ben kezdődött. Ekkor Adolf Clarenbach prédikátor hirdette a lutheri tanokat, amiért eretnekként máglyán megégették. 1580-ban német, majd holland és francia protestáns közösség is alakult.

A francia megszálláskor két protestáns közösség működött, a református és az evangélikus. Az istentiszteletet mindkét közösség az Antoniterkirchében tartotta.

Nagy Konstantin dekrétuma 321-ben Kölnt a legrégibb zsidó közösséggel rendelkező településként említette, az Alpoktól északra.^[7] Az első zsidó negyed a mai városháza területén létesült a Nyugat-római Birodalom idején.

A középkorban a kölniek kiüldözték a zsidókat, mivel őket okolták a pestisért, ill. ekkor zajlottak a keresztes hadjáratok.^[8] A zsidók új közösséget hoztak létre a Rajna jobb partján.

Kölnben jelentős és egyre növekvő számú muszlim közösség él. A Kölni Központi mecset 4500 m2, és 2000-4000 mohamedán hívő befogadására alkalmas.

A város délkeleti részén található a Köln–Bonn repülőtér, amely 1994 óta Konrad Adenauer nevét viseli. Ez a UPS európai központja, és a diszkont légitársaságok egyik legnagyobb csomópontja. Összesen 38 ország 139 úticélja érhető el innen. 2004-ben teherszállításban a 2., személyszállításban a 7. legforgalmasabb német repülőtér.

Három nagy pályaudvar működik a városban, a kölni pályaudvar, a repülőtéri pályaudvar és a Köln Messe/Deutz vasútállomás.

A kölni pályaudvar Németország vasútközlekedésének nyugati csomópontja. Több várossal van összeköttetésben.

• Trier (Eiffel-vonal)
• Aachen-Brüsszel-Párizs
• Mönchengladbach
• Neuss über Bergheim (Erftbahn)
• Dormagen-Neuss-Krefeld/Düsseldorf (Bal Rajnavonal)
• Düsseldorf – Ruhr-vidék (Jobb Rajnavonal)
• Wuppertal
• Bergisch Gladbach
• Marienheide (Aggertal-Bahn)
• Siegen
• Frankfurt am Main (Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal)
• Troisdorf – Neuwied – Koblenz (Jobb Rajnavonal)
• Bonn – Koblenz – Mainz (Bal Rajnavonal)

A város közlekedési csomópont; itt találkozik a A3-as és az A4-es autópálya. A város nyugati és északi részén fut az A1-es autópálya. Köln körül egy körgyűrű van, amit Kölner Ringnek neveznek.

Köln déli részén fut az A59-es autópálya, amely a reptér érintésével Bonnba vezet. Az A57-es autópálya Köln város központjától Neuss és Krefeld érintésével Hollandiáig vezet.

Köln fontos egyetemi város. A Kölni Egyetem (Universität zu Köln) Európa egyik legrégebbi egyeteme: 1388-ban alapították, ezzel a Német-római Birodalomban csak Prága, Bécs és Heidelberg előzte meg. 1798-ban a franciák bezárták, és csak 1919-ben nyitotta meg újra kapuit.

Napjainkban 43 000 hallgatójával az egyik legnagyobb egyetem Németországban, és főként a gazdasági képzései elismertek. Hét karán mintegy 200 tudományágat oktatnak. Működtetője Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartomány.

1926-ban Kölnben mutatták be Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjét.

2005-ben Kölnben tartották a katolikus XX. Ifjúsági Világtalálkozót, amely XVI. Benedek pápa első külföldi útja volt.

A középkorban Köln fontos keresztény és fejedelmi központ volt. A kölni dóm a legnagyobb gótikus templom Észak-Európában. 1996-ban a világörökség része lett. Köln a második világháború alatt súlyosan megsérült, de a háború után teljesen újjáépítették. Ma számtalan galéria, színház, mozi található benne.

2014-ben Kölnben tartották a 17. Fiatal Zenészek Eurovízióját.

Goethétől Heinéig számtalan alkotót inspirált a város karaktere versek, balladák írására. Sok német nyelvű regény Kölnben játszódik. A város két irodalmi díjat adományoz rendszeresen: a Heinrich Böll-díjat és a Rolf Dieter Brinkmann Ösztöndíjat.

Köln színházai: a Kölni Színház és a Kölni Opera. További ismert színházak: Arkadaş Theater, Artheater, Atelier-Theater, Solana Theater, Casamax-Theater, Cassiopeia Theater, Comedia, Drama Köln, Freies Werkstatt-Theater, Gloria-Theater, Hänneschen-Theater (A város bábszínháza), Horizont-Theater, Kölner Künstler-Theater, Klüngelpütz Kabarett-Theater, Musical Dome, Piccolo-Theater, Puppentheater Lapislazuli, Senftöpfchen-Theater, Studiobühne Köln, Theater am Dom, Theater am Sachsenring, Der Keller-színház, das Theater im Bauturm, Theater im Hof, Theater Tiefrot, Theaterhaus Köln und das Millowitsch-Theater.

Köln főbb nevezetességei:

• A kölni dóm: a város szimbóluma a gótikus székesegyház; a világörökség része. 1248-tól 1880-ig épült.

• Román stílusú templomok: tizenkét román stílusú templom, némelyik a késő római korból származik (például a Lyskircheni Szűz Mária-templom, Szent Gereon-templom); a II. világháború után újjá kellett építeni őket, mivel az angolszász bombázók katonai célpontnak nézték a kegyhelyeket is.

• Gótikus templomok: a híres katedrális mellett több kisebb gótikus templom is működik a városban; Szent András-templom (Köln).

A Nyugatnémet Rádió és Televízió székhelye a városban van, 3500 munkatárssal. Itt található a Deutschlandfunk központja is. A Deutsche Welle 2003-ig Kölnben székelt, majd átköltözött Bonnba. A város helyi rádiója a Radio Köln.

Az RTL Csoporthoz tartozó RTL, Super RTL, VOX és n-tv a kölni belvárosban alakította ki központját. 2005 októbere óta itt működik a Center TV. Az RTL Cobra 11 tévésorozata a városban és környékén játszódik, a dóm minden részben látszik.

Az EMI Music Germany 2000 augusztusában Braunsfeldben hozta létre székhelyét.

Köln legfontosabb újságjai a Kölnische Rundschau és a Kölner Stadt-Anzeiger. A város legnagyobb bulvárlapja az Express. A Capital és az Impulse gazdasági lapokat is Kölnben nyomtatják.

• Agrippa von Nettesheim
• Konrad Adenauer, Köln polgármestere és szövetségi kancellár
• Kurt Alder, Nobel-díjas vegyész
• Heinrich Böll, Nobel-díjas író
• Max Bruch, zeneszerző
• Carl Bosch, Nobel-díjas vegyész
• Karthauzi Szent Brúnó, a karthauzi rend alapítója
• Jacques Offenbach, zeneszerző
• Angela Gossow, énekesnő, az Arch Enemy volt tagja

A kölni sör (Kölsch) egy világos, felső erjesztésű sör, átlagos szesztartalma 4,9%. A kölni sörkészítés hosszú hagyományra épül, eredete 873-ig nyúlik vissza. A mai formájában kb. 100 éve gyártják.^[9][10] (Kölschnek nevezik a német nyelv helyi dialektusát is.)

Testvérvárosok betűrendben, a kapcsolat létrejöttének évével

• Köln hivatalos honlapja
• Colonipedia, Köln város enciklopédiája Archiválva 2016. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Kölni Egyetem honlapja (német, angol)
• A Köln/Bonn repülőtér honlapja
• Köln.lap.hu
• Köln magyar nyelvű útikalauz Archiválva 2012. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben