Wikipédia

Jeruzsálem

Izrael és Palesztina fővárosa
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 3.

Jeruzsálem (héberül: ירושלים Hallgat Jerusalájim [jeruʃaˈlajim]; bibliai héber: ירושלם arabul: القدس Hallgat al-Kudsz [alˈqʊds]; ógörögül: Ἱερουσαλήμ/Ἱεροσόλυμα Hieruszalém/Hieroszolüma; latinul: Hierosolyma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben.[3]

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Jeruzsálem
Jeruzsálem címere
Jeruzsálem címere		 Jeruzsálem zászlaja
Jeruzsálem zászlaja
Héber neve: ירושלים
Arab neve: القدس
Közigazgatás
Ország Izrael
KörzetJeruzsálem
Rangfőváros (vitatott)
PolgármesterMoshe Lion[1] (nyugat)
Zaki al-Ghul (kelet)
Irányítószám91000–91999
Körzethívószám2
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség936 425 fő (2019)[2]
Népsűrűség7330,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság754 m
Terület125,42 km²
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 46′ 44″, k. h. 35° 13′ 32″31.778889°N 35.225556°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 44″, k. h. 35° 13′ 32″31.778889°N 35.225556°E
Jeruzsálem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeruzsálem témájú médiaállományokat.

A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak,[4] majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be.[5] Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött.[6] Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát.[7] 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik a mai Óvárost.[8] A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.

Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta.[9] A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után;[10] kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot.[11] Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.

Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.[12]

Földrajz

szerkesztés
 
Jeruzsálem műholdképe

A város 750–800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a Júdeai-hegyvidéken. Központja az óváros, régi és új kultúrák találkozópontja; a zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyedből álló, 1 km²-es városrészt egy közös fal veszi körül.

A város több mészkővonulaton fekszik. A keleti dombvonulat kiemelkedő része Morija hegye, a Templom-hegy, amely a zsidóság és az iszlám számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A dombhátakat középütt az ókorban egy sekély völgy választotta le egymástól, amit Iosephus Flavius Tyropaion-völgynek, a Sajtkészítők völgyének nevez.[13] Ez a völgy napjainkra már teljesen feltöltődött.

Az óváros keleti fala a Kidron-patak völgyére néz. Itt fakad a Gihon-forrás, amelyet már egy az ókorban kiépült alagút révén a városba is fel lehetett vezetni. A forrás vize táplálja Siloe tavát, ami az ókorban a város falain belül helyezkedett el, ma az óváros falain kívül találjuk. A Kidron völgyének túlsó, keleti oldalán emelkedik az Olajfák hegye. Az óvárost nyugat és dél felől a Hinnom völgye határolja, csupán északról csatlakozik a Júdeai-hegyvidék tömbjéhez.[14][15]

Éghajlat

szerkesztés

A város a termékeny félholdnak keresztelt történelmi régió területén helyezkedik el. Éghajlata mérsékelt égövi, meleg nyarú mediterrán éghajlat.[16] Az éves csapadék 550 mm körüli, amelynek zöme télen hull le, legtöbbször eső, ritkán hó formájában.[17] A hőmérséklet átlagos maximuma a nyári hónapokban 30 Celsius-fok körüli. A tél hidegnek mondható, napközben átlagosan 11 és 5 fok közé hűl a levegő, éjszaka pedig rendszeresek a fagyok decemberben és januárban; a legalacsonyabb mért hőmérséklet -6,7 fok volt.[18] Tavasszal márciusban, áprilisban és ritkán májusban is hideghullámok érhetik el a térséget, ekkor a hőmérséklet napközben 9-15 fok közé süllyed, éjszaka 5-7 fok körül alakul. Ilyenkor a száraz időszakot hűvös esőzések szakíthatják félbe. A nyár hosszú, forró és rendkívül száraz, a hőmérséklet nem ritkán tartósan eléri a 40 fokot anélkül, hogy egy csepp eső is esne.

Jeruzsálem éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,425,327,635,337,236,840,644,437,833,829,426,044,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,812,615,421,525,327,629,029,428,224,718,814,021,6
Átlaghőmérséklet (°C)9,19,511,917,120,522,724,224,523,420,715,611,217,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,46,48,412,615,717,819,419,518,616,612,38,413,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−6,7−2,4−0,30,87,611,014,615,513,29,81,80,2−6,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)1331189224300011560105551
Havi napsütéses órák száma1922262432673313813843653092752281923393
Forrás: Israel Meteorological Service, Hong Kong Observatory


Történelem

szerkesztés

A mai Jeruzsálem mellett időszámításunk előtt 7000 körül már jelentős település állt.[19] I.e. 1900 körül keletkezett egyiptomi szövegek és az i. e. 14. századi Amarna-levelek név szerint is említenek egy Urusalim(um) nevű települést.[20]

A város legkorábbi ismert uralkodója az i. e. 14. századi Abdi-Heba. Ekkor egy kicsiny vár mellett települő, körülbelül 1500 fős lakossággal bíró város, csekély gazdasági és politikai súllyal. A várost az ún. jebuzi nép (wd) alapította és lakta, amelynek neve a Bibliában is feltűnik.[21][22] A zsidókkal háborúztak a jebuziak és a Héber Biblia (Ószövetség) szerint vesztettek, de Jeruzsálem nem esett el. Józsué könyve szerint öt kánaáni király, köztük Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott a zsidók ellen, viszont a királyok életükkel fizettek.[23] Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól. Az izraelita honfoglalás (i. e. 1200) után Benjámin és Júda törzse a jebuzeusok szomszédja lett. A hely akkori neve Jebus vagy Jebúsz,[24] az idegenek városa. A város neve a héber shalom (béke) szó rokona,[25] így sokszor (pl. a Teremtés könyve) egyszerűen csak Sálem-nek nevezték.[26]

 Bővebben: Jeruzsálem történelme

Népesség

szerkesztés

1525-ben a városnak 4700 lakosa volt, 1913-ban mintegy 75 ezer. 1979-ben Kelet-Jeruzsálemben 50 ezer zsidó élt, 1993-ban 160 ezer.

A nem zsidók többsége a létminimum alatt él. Az arab lakosság gyorsabban nő, mint a város zsidósága. A városból folyamatos az elvándorlás.[27]

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 1525 és 2019 között
Lakosok száma
4700
12 650
15 510
45 430
53 410
205 100
345 600
457 700
657 500
936 425
1525156218441896191719461977198520002019
Adatok: Wikidata

Vallási megoszlás

szerkesztés

2005-ben a népesség 65%-a zsidó, 32%-a muszlim és 2%-a keresztény volt.[28] A zsidók többsége ortodox.[29]

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés
 
A városháza egy része

A jeruzsálemi önkormányzat székhelye és a polgármesteri hivatal a Jaffa úton, a Safra téren (Kikar Safra) található. Az önkormányzati komplexum két modern épületből és tíz felújított történelmi épületből áll, és egy nagy teret fog körül.[30]

Jeruzsálem polgármesterei:

A város részei

szerkesztés
 
Jeruzsálem térképe

Jeruzsálem mint vallási központ

szerkesztés
 
Az óváros egy részének légifotója

Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti. Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás és mások. Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található.[32] Egyes helyek, mint például a Templomhegy helyzete vitatott. Sok vallási mozgalom működik itt. A zsidóságon belül kiemelkednek az ultraortodox nem cionista és az ortodox cionista csoportosulások. Az iszlám irányzatok közül a szunniták, a síiták, az aleviták és a drúzok találhatók meg itt. A kereszténységen belül a görög ortodoxok, az orosz ortodoxok, a szír ortodoxok, a kartvél ortodoxok, a római és a görögkatolikusok, az ókatolikusok, az evangélikusok, az anglikánok, örmények és etiópok képviseltetik magukat.

Zsidóság

szerkesztés

A zsidók számára az ókorban itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és Heródes által továbbfejlesztett, majd végül a rómaiak által 70-ben lerombolt hatalmas második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Kotel, azaz a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye.[33]

Hitük szerint itt akarta Ábrahám feláldozni Izsákot, s ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot.

A Héber Biblia (Ótestamentum) 632-szer említi a várost. A Biblia Jeruzsálemet Isten fogadott gyermekének mondja.[34] A zsoltárokban hűségeskük is szerepelnek a városhoz. A zsinagógákban a tóraszekrényt a Jeruzsálemhez legközelebbi falnál helyezik el.[35] A napi imát is Jeruzsálem, illetve a Templomhegy felé fordulva végzik (Misna).

A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!”[36] Valamint él a mondás a zsidóság körében: "Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!"

 
Az örmény negyed

Kereszténység

szerkesztés
 
Osztrák-Magyar Zarándokház

A keresztények számára az ószövetségi próféták által dicsért Jeruzsálem a Jézus által elhozott üdvösség előre jelzett színhelye. Jeruzsálem elutasította a hozzá küldött Megváltót, aki ugyanakkor megsiratta a várost. Ez az üdvösség eseményeinek – Jézus kereszthalálának és feltámadásának – színhelye. Az apostolok cselekedeteiben a Szentlélek pünkösdi kiáradásának helyszíne, ahol megszületett az Egyház, és ahol az első keresztény közösség működött. A jelenések könyvében meghirdetett új, mennyei Jeruzsálem előképe.[37] Az Újszövetség több, mint százszor említi a várost.

Fentiek miatt a zarándoklatok kialakulásával kialakult az igény, hogy a keresztények a szent helyeken istentiszteletet végezhessenek.[37] A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez és a sírhoz, amelyből feltámadt. A keresztények középkori térképein Jeruzsálemet a világ közepeként jelölték. Ez volt az oka annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok.[38]

A város a Jeruzsálemi latin patriarkátus székhelye.[39]

A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet, és a pápa felajánlotta, hogy közvetít a béketárgyalásokban.[40]

II. András óta a mindenkori magyar király egyben Jeruzsálem királya is volt.[forrás?]

Iszlám

szerkesztés

A szunnita muszlimok számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb helyszín Mekka és Medina után.[10] Mohamed próféta azt vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte a parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) muszlimok (→ kibla).[41]

Itt az óvárosban, a Templom-hegyen áll az Al-Aksza-mecset, amely annak a hagyománynak állít emléket, miszerint Mohamed az itt található szikláról - amely azonos azzal a sziklával, amelyen Ábrahám készült feláldozni fiát (a muszlim változat szerint nem Izsákot, hanem Izmaelt)- emelkedett fel a mennyekbe egy mennyei hátason.[42][43]

A Korán nem említi egyértelműen Jeruzsálemet, a muszlimok körében elfogadott azonban, hogy a hely, ahonnan Mohamed felemelkedett a mennyekbe az éjszakai utazás során, az Al-Aksza-mecsettel azonos.

682-ben a damaszkuszi kalifa tette meg szent várossá Jeruzsálemet, miután kitiltották őket a Mekkai Hadzsból.

Közlekedés

szerkesztés
 
A Húrok hídja
 
A központi buszpályaudvar épülete

Hegyi helyzete miatt Jeruzsálemet elkerülik a fő izraeli közlekedési vonalak, melyek inkább a parti síkságon húzódnak. A városban is igazodni kell a hegyes-völgyes tájhoz.

A város tömegközlekedése a szabbat miatt péntek estétől szombat estéig szünetel.[44]

Megközelítése

szerkesztés

Jeruzsálemet autópálya köti össze Tel Avivval; ezen egy óra alatt át lehet jutni egyik városból a másikba.[45] Más irányokban országutakon lehet haladni. A Nyugat-Jordánián áthaladó Holt-tengerig menő országút szintkülönbsége 1200 méter.

A város tömegközlekedéssel is megközelíthető az állami busztársaság, az Egged buszaival.[46]

A várostól északra található az Atarot légikikötő, ami csak belföldi járatokat fogadott, és 2001 óta zárva van.[47] A Ben Gurion nemzetközi repülőtér 60 kilométerre északnyugatra fekszik a várostól.[48]

Izraelben a vasútnak alárendelt szerep jut. 1998-ban bezárták a Jeruzsálem–Tel Aviv hegyi vasutat a hosszú menetidő miatt. Hét év szünet után 2005 áprilisában újra közlekednek vonatok Jeruzsálembe. A vonat azonban több kilométernyire áll meg a városközponttól, mert a közelebbi pályaudvart bezárták. A város déli részén található Jerusalem Malcha pályaudvar viszont modern felszereléssel fogadja az utasokat.[49]

Közlekedés a városban

szerkesztés

A legismertebb belvárosi út a Jaffai út, ami a Jaffai kaput és a központi autóbusz-állomást köti össze. Fontos bevásárlóutca és több véres merénylet helyszíne.

 Bővebben: Jeruzsálem villamosvonal-hálózata

Jeruzsálem villamosvonal-hálózatát 2006-ban kezdték el kiépíteni. Jelenleg is üzemelő első vonalát, az 1-es (piros) vonalat 2011. augusztus 19-én adták át, az eredeti határidőhöz képest több éves késéssel.[50] A hálózat hossza 13,28 km, megállóinak száma 23.[51] A járatok csúcsidőben 4,5, napközben 8, peremidőszakokban pedig 12 percenként követik egymást.[52] Naponta mintegy 145 000 utast szállít.[51]

Turizmus

szerkesztés
 
A Mária Elszenderülése templom magyar vonatkozású kápolnája az altemplomban
 
Temető
 
A Yad Vashem a magasból
 
Az óváros térképe (angol nyelvű)
  • Jeruzsálemi Archeológiai Park[53] összefoglalja a Templom-hegy területén és környékén folyó ásatások legújabb eredményeit, amelyek segítségével a látogató képet kap a második Templom idejének Jeruzsáleméről (Ofel, Hulda-kapu, rituális fürdők stb.). A park részét képezi a Virtuális Rekonstrukciós Központ is, amely a legfejlettebb technikával kombinálja a régészeti leletek bemutatásának változatos lehetőségeit: a kiállítás egyik fénypontja a virtuális valóságban bemutatott heródesi Templom-rekonstrukció, éppen olyan formában, ahogyan lerombolása előtt kinézett.
  • Dávid városa[54] a Templom-hegytől délre fekvő domboldalon terült el az ősi Jeruzsálem. A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya háromezer évvel ezelőtt foglalta el. Főbb bibliai és régészeti látványosságok itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai, Warren-akna. Dávid városa valódi kincsesbánya a történészek és bibliai kort kutató régészek (és laikusok) számára.[55] Három nagy és négy kisebb kapuját 1889-ben egy nyolcadikkal egészítették ki. A városrész több tornyot is magában foglal.
  • Nyugati Fal-alagút (wd) [56][57] egy 500m hosszú föld alatti folyosó és termek együttese, amely párhuzamosan halad a Nyugati Fallal, Jeruzsálem óvárosának épületei alatt. Különlegessége, hogy a második templom idejéből megmaradt eredeti fal és út mentén járva, találkozhatunk a Nyugati Fal legnagyobb kövével, amelyet a valaha emberi erővel megemelt legnagyobb kőnek tartanak (13.6 m hosszú, kb. 4 m széles és 570 tonna, nehezebb, mint az egyiptomi piramisok bármelyik építőköve). De van itt ókori vízvezeték, nagycsarnok, sok régészeti lelet és még egy kis zsinagóga is (ami a hagyomány szerint ma a legközelebbi hely az egykori Szentek Szentjéhez).
  • A Wohl-múzeum[58] és a Burnt House (wd) szintén a bibliai időket tárja fel.
  • Jad Vasem a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek állít emléket; helye a jeruzsálemi Herzl-hegyen elterülő többhektáros komplexum. Magyar vonatkozása a „Világ Igazai fasor”, amelyben 1956 óta tiszteli meg azokat a nem zsidó embereket, köztük magyarokat, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt.
  • Időgép[59] Jeruzsálem 3000 éves történetének bemutatása egy izgalmas, interaktív moziban (mozgó székek, spriccelő víz, surround).
  • Dávid Torony Múzeum[60] a Jaffa kapu közelében található. A Dávid Torony Jeruzsálem citadellája, egy múzeum és régészeti látványosság egyben. Nagyszerű kilátás nyílik innen Jeruzsálem nagy részére. A Dávid Torony Múzeumban pedig Jeruzsálem 4000 éves történetét nézhetjük végig. A történelem bemutatása modern (kivetítők, hologramok) és klasszikus (térképek, modellek) eszközökkel történik.
  • Jeruzsálem óvárosát a 16. század óta Szulejmán szultán fala veszi körül. A középkor óta keresztény, zsidó, örmény és muszlim negyedre oszlik. 1981-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A keresztény negyedben található az Új kapu, az örmény negyeddel határos Jaffai-kapu és az iszlám negyeddel határos Damaszkuszi-kapu. A muszlim negyed további kapui a Heródes-kapu, az István-kapu, és a törökök által lezárt Aranykapu. A zsidó negyedben a Dung-kapu és a Sion-kapu áll. Tőle délnyugatra emelkedik Sion hegye, Dávid király feltételezett sírjával. Az Óváros falának délnyugati végén kezdődő gyaloghíd a béke emlékműve, ami a Jezajás 2,4-et modern stílusban ábrázolja.[61]
Az Óváros és környéke további nevezetességei a Cardo, a Dormitio-templom, a Megváltó-templom, a négy szefárd zsinagóga és a fellegvár.[61]
  • Szent helyek:
  • Az Óvárostól északra, nyugatra és délre a völgyek felé nyúlik el az újváros, ami a 19. századtól épül. A modern lakóházak, üzletek és a széles utcák éles ellentétben állnak az óváros szegényes körülményeivel, sikátoraival. Itt található a Kneszet, a Hadassa-klinikum zsinagógája a Marc Chagall által festett üvegablakokkal. Még számos más kormányzati központ van az újvárosban, pl. a pénzügyminisztérium, a külügyminisztériummal, a belügyminisztérium és a miniszterelnök székhelye.
  • Az Izrael Múzeum a Jézus-kori Jeruzsálem makettjével.[62]
    • További múzeumok:
A Bible Lands Múzeum és a Tower of David-Museum of the History of Jerusalem,[63] az Ariel-Center for Jerusalem in the First Temple Period[64] és a Rockefeller-múzeum szintén történelmi témájú kiállításokkal várja a közönséget.
A Természettörténeti Múzeum és a Bazabel-múzeum a népművészettel és a népköltészettel, az Ammunition Hill Museum,[65] a Herzl-múzeum,[66] az Old City-múzeum,[67] a Menachem Begin Heritage Center[68] és a Mount Zion Cable Car a modern Izrael történetével és előtörténetével foglalkozik.[69]
  • Menóra – hétkarú gyertyatartó: A zsidó nép egyik legősibb szimbóluma az Izraeli Parlament, a Kneszet mellett található. Készítője az 1877-ben Németországban született, de a zsidóüldözések elől Angliába költözött Benjámin Elkáná (Benno Elkan) szobrászművész. A Menórát a brit Parlament 1956-ban ajándékozta Izrael Államnak.
A Menórán a következő héber felirat olvasható: "A Menóra a hit fényének és a reménynek a jelképe, amelyek a négyezer évig tartó szenvedés során végigkísérték a zsidó népet azon küldetésében, hogy az emberek és a nemzetek közötti igazságosság hitvallását hirdesse. Izrael Államának jelképe. Ez a menóra, mely a zsidó történelem kimagasló személyiségeinek és legjelentősebb eseményeinek kíván emléket állítani, Anglia ajándéka a Kneszetnek. 1956."[70]
  • Jeruzsálemben működik többek között a Jerusalem Symphony Orchestra.[71]
 
Al-Aksza-mecset, ahol a muszlimok szerint Mohamed az égbe emelkedett
 
Siratófal, amelyet Kotel néven ismernek
 
Szent Sír-templom, sokak hite szerint Jézus megfeszítésének helyén épült

Gazdaság

szerkesztés

Jeruzsálem gazdasága kulturális jelentőségén és a közigazgatásban betöltött szerepén alapul; ennek megfelelően erős a szolgáltatói szektor. A város lakói közül sokan a városi, állami közigazgatásban, vagy a művelődési intézményekben dolgoznak. Az ipar háttérbe szorul. A város üzemei üveg- fém-, bőrárukat, cipőt, cigarettát állítanak elő. A gyárak a külső kerületekben összpontosulnak. Az óvárosnak a turizmusban van jelentősége. 180 technológiai cég 12 ezer alkalmazottat foglalkoztat.[72]

Az arabok és a zsidók által lakott városrészek fejlettsége különböző, így a legtöbb arab nem jut hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek a zsidók számára elérhetők. Habár a város lakosságának harmada arab, a közműveknek csak a tizedéhez férnek hozzá.[73]

Művelődés

szerkesztés

Számos kutatási és művelődési intézmény működik a városban. A legismertebbek: az 1918-ban alapított Jeruzsálemi Héber Egyetem, az 1959-es alapítású Izraeli Akadémia, a Planetárium, a Gulbenkian-könyvtár és a Zsidó Nemzeti És Egyetemi Könyvtár.[74] Itt található az 1890-ben École Biblique et École Archéologique Française, az 1927 óta működő Pápai Bibliaintézet és az 1963-ban megnyílt Zsidó Vallási Intézet.

Híres szülöttei

szerkesztés

A legismertebb Jeruzsálemben született személyek:

Testvérvárosok

szerkesztés

Városkép

szerkesztés
 
Nagyítás
Jeruzsálem panorámaképe keletről nézve

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Schneider, Tal: Moshe Lion elected Jerusalem Mayor in dramatic finish. Globes, 2018. november 14. (Hozzáférés: 2018. december 15.)
  2. ↑ Israeli Central Bureau of Statistics
  3. ↑ Smith, William. „Donald Trump confirms US will recognise Jerusalem as capital of Israel”, Guardian, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2017. május 13.) 
  4. ↑ hvg.huː 9000 éves települést találtak Jeruzsálem mellett, újraírhatja a történelmet a környéken
  5. ↑ History of Jerusalem: Timeline for the History of Jerusalem (4500 BCE - Present) (angol nyelven). Jewish Virtual Library. American-Israeli Cooperative Enterprise, 2018. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  6. ↑ Megan Bishop Moore, Brad E. Kelle. Biblical History and Israel's Past: The Changing Study of the Bible and History (angol nyelven). Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Publishing, 302. o. (2011). ISBN 978 0 8028 6260 0. Hozzáférés ideje: 2018. január 28. 
  7. ↑ Mandy Katz: Do We Divide The Holiest Holy City? (angol nyelven). Moment Magazine, 2012. május 8. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  8. ↑ Yehoshua Ben-Arieh. Jerusalem in the 19th Century, The Old City. Yad Izhak Ben Zvi & St. Martin's Press, 14. o. (1984). ISBN 0 312 44187 8 
  9. ↑ Norman Golb: Karen Armstrong's Jerusalem--One City, Three Faiths (angol nyelven). The Bible and Interpretation, 2016. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  10. ↑ a b John Esposito. What Everyone Needs to Know about Islam. Oxford University Press, 157. o. (2002). ISBN 0 19 515713 3 „The Night Journey made Jerusalem the third holiest city in Islam” 
  11. ↑ szerk.: Allen Buchanan, Margaret Moore: States, Nations, and Borders: The Ethics of Making Boundaries (angol nyelven). Cambridge: Cambridge University Press, 192. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2018. január 28. 
  12. ↑ Israel plans 1,300 East Jerusalem Jewish settler homes (angol nyelven). BBC News, 2010. november 9. (Hozzáférés: 2018. január 28.) „East Jerusalem is regarded as occupied Palestinian territory by the international community, but Israel says it is part of its territory.”
  13. ↑ Josephus Flavius: A zsidó háború, Gondolt kiadó, 1963, 353. o.
  14. ↑ Gyürki László: A Biblia földjén. Szent Gellért Egyházi kiadó, 1990. 72-75. o.
  15. ↑ Rapcsányi László: Jeruzsálem, Gondolat, Budapest, 1984. 150. o.
  16. ↑ IZRAEL - Minden információ Izrael-be utazóknak (hu-HU nyelven). www.otptravel.hu. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
  17. ↑ Hó Jeruzsálemben? Ez Izraelben hó? - 2022 (magyar nyelven). hu.history-hub.com. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  18. ↑ MeteoPlaza (magyar nyelven). [2012. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  19. ↑ The Times of Israelː A ‘game changer’: Vast, developed 9,000-year-old settlement found near Jerusalem
  20. ↑ http://www.tau.ac.il/humanities/semitic/EA263-end.html
  21. ↑ Bírák könyve 1,21, Józsué könyve 15,63
  22. ↑ The Oxford encyclopedia of ancient Greece and Rome, Volume 1, p. 113
  23. ↑ Józsué könyve 10; 18,16
  24. ↑ http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=7&fejezet=19&o1=4&o2=1&o3=3&_k%C3%B6nyv=_B%C3%ADr%C3%A1k_k%C3%B6nyve Bírák könyve, 19,10
  25. ↑ Hastings, James. A Dictionary of the Bible: Volume II: (Part II: I -- Kinsman), Volume 2. Honolulu, Hawaii: Reprinted from 1898 edition by University Press of the Pacific, 584. o. (2004). ISBN 1410217256. Hozzáférés ideje: 2011. december 17. 
  26. ↑ Mózes első könyve, 14,18 http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=1&fejezet=14&o1=4&o2=1&o3=3
  27. ↑ http://www.haaretz.com/print-edition/news/most-of-jerusalem-s-non-jewish-children-live-below-poverty-line-1.276334
  28. ↑ Presseaussendung, The Central Bureau of Statistics, May 2006, PDF. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
  29. ↑ http://www.israelnationalnews.com/News/Flash.aspx/165421
  30. ↑ Municipality of Jerusalem
  31. ↑ http://www.sacred-destinations.com/israel/jerusalem-map
  32. ↑ David E. Guinn: Protecting Jerusalem's Holy Sites. A Strategy for Negotiating a Sacred Peace. Cambridge University Press, Cambridge 2006, 142. ISBN 0-521-86662-6
  33. ↑ The Kotel. What is the Western Wall?. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 6.)
  34. ↑ (Ezékiel 16)
  35. ↑ Schechter Institute of Jewish Studies
  36. ↑ Archivált másolat. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 5.)
  37. ↑ a b Várnai Jakab OFM. 3. függelék: Jeruzsálem jelentősége a keresztények számára – A jeruzsálemi pátriárkák és a keresztény közösségek vezetőinek közös memoranduma, 1994, 800 éve a Szentföldön – A Szentföldi Ferences Kusztódia rövid története, Sapientia Füzetek 30. (magyar nyelven). Budapest: L'Harmattan Kiadó / Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 102–110. o. (2017). ISBN 978-963-414-326-0. Hozzáférés ideje: 2017. december 31. 
  38. ↑ http://www.pij.org/details.php?id=169
  39. ↑ David M. Cheney: Patriarchate of Jerusalem (angol nyelven). Catholic-Hierarchy, 2017. október 24. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  40. ↑ http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Peace/vatjer.html
  41. ↑ Anthony H. Cordesman: The Final Settlement Issues. Asymmetric Values & Asymmetric Warfare. in: The Israeli-Palestinian War. Escalating to Nowhere. Praeger Security International, Washington 2005, 62. ISBN 0-275-98758-2
  42. ↑ Francis E. Peters: Muhammad the Prophet of God. in: The Monotheists. The Peoples of God. University Press, Princeton NJ 2003, 95-96. ISBN 0-691-11460-9
  43. ↑ Sahih Bukhari: Compendium of Muslim Texts. University of Southern California. Elérve 2007. november 3-án (a Sahih Bukhari egy angol fordításából, Volume IX, Book 93, Number 608)
  44. ↑ http://szombat.5mp.eu/web.php?a=szombat&o=v9hVb0iFvK
  45. ↑ http://regi.sofar.hu/hu/node/85346
  46. ↑ Solomon, Shoshanna. „Facets of the Israeli Economy Transportation”, Israel Ministry of Foreign Affairs, 2001. november 1. (Hozzáférés: 2007. március 14.) 
  47. ↑ Larry Derfner. „An Intifada Casualty Named Atarot”, The Jewish Journal of Greater Los Angeles, 2001. január 23.. [2020. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. november 7.) 
  48. ↑ http://www.jerusalem-insiders-guide.com/going-to-jerusalem-from-ben-gurion-airport.html
  49. ↑ Archivált másolat. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  50. ↑ Oz Rosenberg: Jerusalem’s light rail system opens to the public after years of delays (angol nyelven). Haaretz, 2011. augusztus 19. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  51. ↑ a b Welcome to the CityPass Light Rail (angol nyelven). Citypass Jerusalem Light Rail. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 22.)
  52. ↑ Jerusalem Light Rail Project (angol nyelven). Railway Technology. (Hozzáférés: 2017. december 31.)
  53. ↑ The Jerusalem Archaeological Park Archiválva 2010. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  54. ↑ City of David (angolul)
  55. ↑ ujexodus.hu
  56. ↑ Western Wall Tunnel
  57. ↑ Virtual Tour (angolul). [2007. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 16.)
  58. ↑ Herodian Quater (The Wohl Museum of Archeology). [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
  59. ↑ Time Elevator (angolul)
  60. ↑ Tower of David (angol nyelven). [2008. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 16.)
  61. ↑ a b Der Online-Israelreiseführer mit besonderer Berücksichtigung der biblisch-religiösen Thematik
  62. ↑ Model Jerusalems zur Zeit Jesu. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  63. ↑ Tower of David-Museum of the History of Jerusalem. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  64. ↑ Ariel-Center for Jerusalem in the First Temple Period. [2015. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  65. ↑ Ammunition Hill Museum. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  66. ↑ Herzl Museum. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  67. ↑ The Last Battle for the Old City-Museum. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  68. ↑ The Menachem Begin Heritage Center. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  69. ↑ Mount Zion Cable Car. [2012. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 6.)
  70. ↑ http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/vie/Jerusalem4.html#Knesset
  71. ↑ Archivált másolat. [2007. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 18.)
  72. ↑ Gil Zohar. „Bet your bottom dollar?”, The Jerusalem Post, 2007. június 28.. [2008. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. július 10.) 
  73. ↑ Juliane von Mittelstadt: Ein privater Dschihad. In: Der Spiegel 30, 2008. július 21., 107.
  74. ↑ Archivált másolat. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 27.)

Források

szerkesztés

Történeti források

szerkesztés

Modern irodalom

szerkesztés
  • Bozsóky Pál Gerő: A Jeruzsálemi Latin Királyság. Szeged: Agapé. 2004. ISBN 963-458-285-0  
  • Michael Bade: Jerusalem: Die heilige Stadt: Ein Lesebuch. (németül) Freiburg/Elbe: Herder. 2009. ISBN 978-3-451-06058-8  
  • Simon Goldhill: Jerusalem: City of Longing. (angolul) Bonn: Harvard University Press. 2008. ISBN 0-674-02866-X  
  • Helmut Hubel: Jerusalem im Widerstreit politischer und religiöser Interessen: Die Heilige Stadt aus interdisziplinärer Sicht. (németül) Szerk. Tilman Seidensticker. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag. 2004. ISBN 9783631510575  
  • Gerhard Konzelmann: Jerusalem. 4000 Jahre Kampf um eine heilige Stadt. (németül) München: Dt. Taschenbuch-Verlag. 1991. ISBN 9783423107389  
  • Max Küchler: Art. Jerusalem. In Neues Bibellexikon Band II H-N. (németül) Szerk. Manfred Görg, Bernhard Lang. Zürich, Düsseldorf: Benziger. 1995. ISBN 3-545-23075-9  
  • Gil Yaron: Jerusalem: ein historisch-politischer Stadtführer. (németül) Bonn: Bundeszentrale für Politische Bildung. 2008. ISBN 978-3-89331-836-0  
  • Simon Sebag Montefiore: Jerusalem. Die Biographie. (németül) Frankfurt am Main: S. Fischer Verlag. 2011. ISBN 978-3-10-050611-5  
  • Steven Runchiman: A keresztes hadjáratok története. Budapest: Osiris Kiadó. 2002. ISBN 9789633893470  
  • Bozsóky Pál Gerő: Keresztes hadjáratok. Szeged: Agapé. 1994. ISBN 963-458-018-1  
  • Magyarország és a keresztes háborúk: lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengelér József. (hely nélkül): Attraktor. 2006. ISBN 9789639580640  
  • Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Pécs: Alexandra. 2014. ISBN 978-963-357-343-3  

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jeruzsálem&oldid=27571421”