Heidelberg

A város több vasútvonal találkozásánál, a Neckar völgyében terül el; ott, ahol a folyó a közép-rajnai síkságra kilép. A Neckar mentén mintegy 3 km hosszan elnyúló város két partját három híd köti össze (melyekből az Alte Brücke-n ma már csak gyalogosok közlekedhetnek). Tengerszint feletti magassága: 116 m. A környező dombok 300-500 méterre nyúlnak fel. Északról Dossenheim, nyugatról Eppelheim, délről Leimen településsel határos.

Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspök hűbérbirtoka volt. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1196-ban íródott az első írásos emlék a városról.

A 16. században Ottheinrich választófejedelem alatt államvallás lett a kálvinizmus. Az 1590-es évektől kezdve számos református magyar diák tanult a Heidelbergi Egyetemen. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté, amely a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost; 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.

Az óváros (Altstadt) az UNESCO világörökség része. A legkiválóbb épületek:

• a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400-ban Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének síremlékével
• az evangélikus Péter-templom
• az 1704-ben épített városháza
• a kémiai laboratórium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll
• egyéb egyetemi épületek

Megtekintésre leginkább méltó részletek:

• az Elisabethenthor
• a négy gránit-oszlop a kastély kútja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide
• a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyűjteményt őriznek
• az 1751-ben épült nagy heidelbergi hordó, amely 7 m átmérőjű és 10 m hosszú
• Miként a város fekvése, úgy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevű vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyílik

A híres heidelbergi várkastély a város tőszomszédságában, a Geisberg egy nyúlványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben lerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő reneszánsz stílusban épült (a gazdag plasztikai díszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét). Anton Praetorius 1595-ben fogalmazta meg a „Heidelbergi kastély első óriás hordójá“-ról készült legrégebbi latin nyelvű leirást. A franciák 1689 és 1693 között jó részét feldúlták; az emberek romboló munkáját 1764-ben egy villámcsapás folytatta és azóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni (ma a baden-württembergi) kormány a kastély fenntartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít.

Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként, 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hírt szereztek számára tanárai: Georgius Agricola, Johannes Reuchlin és Johannes Oecolampadius. A reformáció behatása alatt újjáalakult; Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté szerzői itt tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Amikor 1622-ben Tilly elfoglalta a várost és híres könyvtárát, a Bibliotheca Platinát Rómába küldte, az egyetem is megszűnt működni, de 1652-ben Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, amint a franciák Heidelberget elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a 18. században is csak tengődött. A francia forradalmat követő háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után Károly Frigyes badeni nagyherceg, aki Heidelberget megkapta, jelentékeny adományokkal újra felélesztette. A 19. század végén öt fakultása volt (teológiai, jogi, orvosi, filozófiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294, a klinikák, szemináriumok, laboratóriumok, intézetek száma 29 volt. 2004-ben több mint 27 000 hallgatója volt.

• Ägyptisches Museum Heidelberg – Egyiptomi múzeum
• Carl Bosch Museum Heidelberg – Carl Bosch Múzeum
• Deutsches Apotheken-Museum – Gyógyszertármúzeum
• Deutsches Rugby-Sportmuseum – Rögbi sportmúzeum
• Deutsches Verpackungsmuseum – Csomagolásmúzeum
• Dokumentations- und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma
• Heidelberger Kunstverein
• Heidelberger Schloss – Heidelberg kastély
• John Rabe Communication Centre Heidelberg – John Rabe Kommunikációs Központ
• Kurpfälzisches Museum der Stadt Heidelberg
• Museum für sakrale Kunst und Liturgie – Szakrális Kultúra és Liturgia Múzeum
• Museum Haus Cajet
• Stiftung Reichspräsident Friedrich Ebert Gedenkstätte
• Textilmuseum Max Berk – Max Berk Textilmúzeum
• Völkerkundemuseum – Népművészeti Múzeum

¹ Népszámlálás

• Max Weber szociológus 1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként azonos nevű, jogászként és politikusként tevékenykedő édesapja szakterületét választotta.
• Lénárd Fülöp, Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Heidelbergi Egyetemen szerezte meg a doktorátusát 1886-ban.
• Lukács György filozófus 1912-1917 között Heidelbergben élt.
• Itt hunyt el 1976. szeptember 8-án Caesar Rudolf Boettger német malakológus.
• Itt hunyt el 1980. július 19-én Szent-Iványi Domokos magyar diplomata.

• VIII. Ráma 1925–1946 thaiföldi király (uralkodott 1935–1946 között)
• Szilvia svéd királyné (1943)
• Frank "Franky" Ziegler, a Panik zenekar énekese (1987)
• Nelson Angelo Piquet, Formula-1-es pilóta (1985)

A városon halad át az Elsenztalbahn vasútvonal.

•   Franciaország Montpellier 1961
•   Egyesült Királyság Cambridge 1965
•   Izrael Rehóvót 1983
•   Ukrajna Szimferopol 1991
•   Németország Bautzen 1991
•   Japán Kumamoto 1992

• A „Heidelbergi kastély és óváros” az Unesco világörökségi listáján
• Térképkalauz – Heidelberg
• Tony Halliday: Nyitott szemmel - Németország. Budapest: Kossuth Kiadó. 2010. ISBN 978-963-09-5970-4