A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13. századi teológus, Robert de Sorbon volt, aki megalapította a teológiának szentelt Sorbonne kollégiumot a régi párizsi egyetem idején. A Sorbonne nevet használják még az 1793 előtti párizsi egyetem megnevezésére, a 19. században itt székelő karok megnevezésére, valamint az új párizsi egyetem (1896–1971) megnevezésére is.

Sorbonne

Alapítva1257
NévadóCollege of Sorbonne (college in France)
HelyFranciaország, Quartier de la Sorbonne
Típus
  • iskolaépület
  • felsőoktatási intézmény
Műemlékvédelmi besorolás
  • bejegyzett műemlék (1975. szeptember 30. – )
  • francia műemlék (1887. február 10. – )
  • francia műemlék (1975. szeptember 30. – )
Elhelyezkedése
Sorbonne (Párizs)
Sorbonne
Sorbonne
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 50′ 55″, k. h. 2° 20′ 37″48.848640°N 2.343560°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 55″, k. h. 2° 20′ 37″48.848640°N 2.343560°E
Térkép
A Sorbonne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sorbonne témájú médiaállományokat.

1970-ben a párizsi egyetemet tizenhárom részre osztották, amelyek közül több is megtartotta nevében a Sorbonne jelölést.

Elnevezések

szerkesztés
 
La Sorbonne (Paris-I)

Jelenleg több párizsi egyetem viseli a Sorbonne nevet, illetve a Sorbonne-tól származónak tartja magát:

Ez a négy egyetem a történelmi Sorbonne épületeiben kapott helyet.

A fenti intézmények nem tévesztendők össze az alábbiakkal:

  • Sorbon kollégium (Ardennes).
  • Robert-de-Sorbon Főiskola, La Trimouille székhellyel

Története

szerkesztés

A középkorban a párizsi egyetem az első helyet vívta ki az európai egyetemek között. A 16. század első harmadában már egy kicsit megkopott a régi fénye, mivel sok másik egyetem is nagyon jó hírnévnek örvendett, de a komoly tudományok művelése terén még mindig vezető szerepet játszott.

A városnak csaknem egyharmadát tették ki a különféle kollégiumok, ahol főként a különféle alapítványi ösztöndíjasok vagy a fizető diákok laktak és tanultak. A Szajnától délre eső városrész, a ma is ismert nevén Quartier Latin (Latinnegyed) mintegy 12-15 ezer diáknak nyújtott otthont. A tudományegyetem a teológiai, kánonjogi, orvosi és szabadművészeti karokat foglalta magába. Ez utóbbiban bölcseletet, klasszikus nyelveket és retorikát oktattak. Az egyetem hallgatói nemzetiség szerint elkülönülve laktak és tanultak a különböző kollégiumokban. Négy nemzetiséghez lehetett tartozni: normandiai, picardiai, német és francia. A francia csoportba tartoztak a Párizstól keletre és délre lakó franciák, valamint a spanyolok, portugálok és olaszok.

A Sorbonne-hoz köthető híres emberek

szerkesztés

A Sorbonne-on tanult magyarok

szerkesztés
20. század
  • Illyés Gyula (1921) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja költő
  • József Attila (1926–1927)
  • Mérei Ferenc (1928–1930) pszichológus, pedagógus, hálózatkutató
  • Mendöl Tibor (1930–1935) földrajztudós, az általános településföldrajz úttörője, az MTA tagja
  • Köpeczi Béla (1946–1949) művelődés- és irodalomtörténész, az MTA tagja, 1982–1988 között Magyarország művelődési minisztere
  • Ambrus Klára (1950–1954) magyar–amerikai gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász, hematológus, farmakológus, az MTA külső tagja
  • Karády Viktor (1959–1965) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, az MTA tagja

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Sorbonne témájú médiaállományokat.