Hungarian

edit
 
szivar

Etymology

edit

Back-formation from szivárog with the suffix -ar, by mistaken rebracketing of the latter from words like vihar and agyar. (See also ivar and jogar coined with the same rebracketing.) Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsivɒr]
  • Hyphenation: szi‧var
  • Rhymes: -ɒr

Noun

edit

szivar (plural szivarok)

  1. cigar
  2. (slang) blighter, bloke
    öreg szivarold geezer

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szivar szivarok
accusative szivart szivarokat
dative szivarnak szivaroknak
instrumental szivarral szivarokkal
causal-final szivarért szivarokért
translative szivarrá szivarokká
terminative szivarig szivarokig
essive-formal szivarként szivarokként
essive-modal
inessive szivarban szivarokban
superessive szivaron szivarokon
adessive szivarnál szivaroknál
illative szivarba szivarokba
sublative szivarra szivarokra
allative szivarhoz szivarokhoz
elative szivarból szivarokból
delative szivarról szivarokról
ablative szivartól szivaroktól
non-attributive
possessive - singular
szivaré szivaroké
non-attributive
possessive - plural
szivaréi szivarokéi
Possessive forms of szivar
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szivarom szivarjaim
2nd person sing. szivarod szivarjaid
3rd person sing. szivarja szivarjai
1st person plural szivarunk szivarjaink
2nd person plural szivarotok szivarjaitok
3rd person plural szivarjuk szivarjaik

Derived terms

edit
Compound words

See also

edit

Further reading

edit
  • szivar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN