Wiktionary

indulat

Hungarian

edit

Etymology

edit

indul +‎ -at

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈindulɒt]
  • Hyphenation: in‧du‧lat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

edit

indulat (plural indulatok)

  1. impulse, temper
  2. anger
    Synonyms: harag, méreg, düh
  3. (in certain compounds) mood, disposition

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative indulat indulatok
accusative indulatot indulatokat
dative indulatnak indulatoknak
instrumental indulattal indulatokkal
causal-final indulatért indulatokért
translative indulattá indulatokká
terminative indulatig indulatokig
essive-formal indulatként indulatokként
essive-modal — —
inessive indulatban indulatokban
superessive indulaton indulatokon
adessive indulatnál indulatoknál
illative indulatba indulatokba
sublative indulatra indulatokra
allative indulathoz indulatokhoz
elative indulatból indulatokból
delative indulatról indulatokról
ablative indulattól indulatoktól
non-attributive
possessive - singular 		indulaté indulatoké
non-attributive
possessive - plural 		indulatéi indulatokéi
Possessive forms of indulat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. indulatom indulataim
2nd person sing. indulatod indulataid
3rd person sing. indulata indulatai
1st person plural indulatunk indulataink
2nd person plural indulatotok indulataitok
3rd person plural indulatuk indulataik

Derived terms

edit
Compound words

Further reading

edit
  • indulat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=indulat&oldid=82502530"