engedetlenkedés

engedetlenkedik (“to disobey”) +‎ -és (noun-forming suffix)

• IPA^(key): [ˈɛŋɡɛdɛtlɛŋkɛdeːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: en‧ge‧det‧len‧ke‧dés

engedetlenkedés (countable and uncountable, plural engedetlenkedések)

1. verbal noun of engedetlenkedik: disobedience (act of disobeying)

   Synonyms: engedetlenség, szófogadatlanság

   Antonyms: engedelmesség, engedelmeskedés, szófogadás