Hungarian

edit

Etymology

edit

From eltávozik +‎ -ás.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈɛltaːvozaːʃ]
  • Hyphenation: el‧tá‧vo‧zás

Noun

edit

eltávozás (countable and uncountable, plural eltávozások)

  1. verbal noun of eltávozik: the act of leaving from somewhere
  2. departure (e.g. from a position, work)
  3. (military) (short) leave
  4. departure (death)

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative eltávozás eltávozások
accusative eltávozást eltávozásokat
dative eltávozásnak eltávozásoknak
instrumental eltávozással eltávozásokkal
causal-final eltávozásért eltávozásokért
translative eltávozássá eltávozásokká
terminative eltávozásig eltávozásokig
essive-formal eltávozásként eltávozásokként
essive-modal
inessive eltávozásban eltávozásokban
superessive eltávozáson eltávozásokon
adessive eltávozásnál eltávozásoknál
illative eltávozásba eltávozásokba
sublative eltávozásra eltávozásokra
allative eltávozáshoz eltávozásokhoz
elative eltávozásból eltávozásokból
delative eltávozásról eltávozásokról
ablative eltávozástól eltávozásoktól
non-attributive
possessive - singular
eltávozásé eltávozásoké
non-attributive
possessive - plural
eltávozáséi eltávozásokéi
Possessive forms of eltávozás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. eltávozásom eltávozásaim
2nd person sing. eltávozásod eltávozásaid
3rd person sing. eltávozása eltávozásai
1st person plural eltávozásunk eltávozásaink
2nd person plural eltávozásotok eltávozásaitok
3rd person plural eltávozásuk eltávozásaik

Derived terms

edit

Further reading

edit
  • eltávozás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • eltávozás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).