See also: tak, Tak, Täk, -ták, täk-, and TAK

Hungarian

edit

Alternative forms

edit

Etymology

edit

From -t (past-tense suffix) +‎ -ak (plural suffix).

Pronunciation

edit

Suffix

edit

-tak

  1. (past-tense suffix) Forms the third-person plural past tense of verbs (indefinite conjugation).
    olvas (to read) + ‎-tak → ‎olvastak (they (have/had) read, they were reading)
    Ők mit olvastak?What were they reading?

Usage notes

edit
  • (past-tense suffix) Variants:
    -tak is added to most back-vowel verbs
    -tek is added to most front-vowel verbs
    -ttak is added to back-vowel verbs ending in a vowel (, , szí; ó, ; )
    -ttek is added to front-vowel verbs ending in a vowel (, , sző; nyű)
    -ottak is added to back-vowel verbs ending in two consonants or a long vowel + t, or to monosyllables ending in -t (fut, nyit, except lát)
    -ettek is added to unrounded front-vowel verbs ending in two consonants or a long vowel + t, or to monosyllables ending in -t (vet)
    -öttek is added to rounded front-vowel verbs ending in two consonants or a long vowel + t, or to monosyllables ending in -t (köt, süt, üt)

See also

edit

References

edit
  1. ^ A mult időben ezzel szemben puszta ‑k a rag: (ők) várta-k, kérte-k. Régibb nyelvünkben ennek is igen gyakran ‑nak, ‑nek volt a ragja, pl. várta-nak, kérte-nek, de SZINNYEI (Hunf. Alb. 42 ) bebizonyította, hogy a kétféle mult idejű alak közül a -k ragos az eredetibb, s hogy а ‑nak, ‑nek ragos csak analógia eredménye: a vár : várnak-féle irányító sorok hatása alatt várt mellé is keletkezett többes vártanak alak. Ez az analógiás eredelű vártanak, kértenek alak azonban nem tudott véglegesen győzedelmeskedni; a köznyelvből lassanként ismét kiveszett, s ma már csak itt-ott a nyelvjárásokban van meg. In: Antal Horger (Q1055098). A magyar igeragozás története (’The History of Hungarian Conjugation’), Szeged: 1931, page 32.

Northern Ohlone

edit

Alternative forms

edit

Suffix

edit

-tak

  1. forms the locative case, denoting position at or on something.
    pire (ground, earth) + ‎-tak → ‎piretka (on the ground)
    huššiš (tomorrow) + ‎-tak → ‎huššištak (future)

References

edit
  • María de los Angeles Colós, José Guzman, and John Peabody Harrington (1930s) Chochenyo Field Notes (Survey of California and Other Indian Langauges)‎[1], Unpublished