supus

supus hn or sn (nőnemű egyes szám supusă, hímnemű többes szám supuși, nőnemű és semlegesnemű többes szám supuse)

1. meghódított, leigázott
2. alávetett
3. engedelmes
4. alázatos

supus

1. alattvaló
2. állampolgár

• supus - Reverso (ro-en)
• supus - szotar.ro
• supus - Dictzone (ro-hu)
• supus - DEX online
• supus - sinonimul.ro
• supus - Google (ro-en)
• supus - Яндекс (ro-ru)
• supus - Wikidata
• supus - Wikipédia (román)