mérték
Kiejtés
- IPA: [ ˈmeːrteːk]
Főnév
mérték
- (matematika) A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel. A mindennapi életben például ilyen mérték lehet a hossz, a terület, a térfogat vagy a valószínűség. A mérték az integrál fogalmát általánosítja. A mértékelmélet a valós analízis egyik ága, amely a halmazok mérhetőségével foglalkozik. Fontos szerepet tölt be a valószínűségszámításban és a statisztikában.
Fordítások
Tartalom
|
|
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | mérték | mértékek |
| tárgyeset | mértéket | mértékeket |
| részes eset | mértéknek | mértékeknek |
| -val/-vel | mértékkel | mértékekkel |
| -ért | mértékért | mértékekért |
| -vá/-vé | mértékké | mértékekké |
| -ig | mértékig | mértékekig |
| -ként | mértékként | mértékekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | mértékben | mértékekben |
| -on/-en/-ön | mértéken | mértékeken |
| -nál/-nél | mértéknél | mértékeknél |
| -ba/-be | mértékbe | mértékekbe |
| -ra/-re | mértékre | mértékekre |
| -hoz/-hez/-höz | mértékhez | mértékekhez |
| -ból/-ből | mértékből | mértékekből |
| -ról/-ről | mértékről | mértékekről |
| -tól/-től | mértéktől | mértékektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | mértékem | mértékeim |
| a te | mértéked | mértékeid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
mértéke | mértékei |
| a mi | mértékünk | mértékeink |
| a ti | mértéketek | mértékeitek |
| az ő | mértékük | mértékeik |
Származékok
- mértékletes, mértékletesség, mértéktelen, mértéktelenül, mértékű
- (összetételek): mértékadó, mértékegység, mértékelmélet, mértékhitelesítés, mértéknév, mértékrendszer, mértékszabóság, mértéktartás, mértéktartó