káposzta
Kiejtés
- IPA: [ ˈkaːpostɒ]
Főnév
káposzta
Etimológia
- Egy szláv *kopusta szóból (vö. szlovák kapusta), amelynek eredete a középkori latin composita szó.
- A szót - az oroszból kölcsönözve - más finnugor nyelvek is átvették, vö. erza капста.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | káposzta | káposzták |
| tárgyeset | káposztát | káposztákat |
| részes eset | káposztának | káposztáknak |
| -val/-vel | káposztával | káposztákkal |
| -ért | káposztáért | káposztákért |
| -vá/-vé | káposztává | káposztákká |
| -ig | káposztáig | káposztákig |
| -ként | káposztaként | káposztákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | káposztában | káposztákban |
| -on/-en/-ön | káposztán | káposztákon |
| -nál/-nél | káposztánál | káposztáknál |
| -ba/-be | káposztába | káposztákba |
| -ra/-re | káposztára | káposztákra |
| -hoz/-hez/-höz | káposztához | káposztákhoz |
| -ból/-ből | káposztából | káposztákból |
| -ról/-ről | káposztáról | káposztákról |
| -tól/-től | káposztától | káposztáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | káposztám | káposztáim |
| a te | káposztád | káposztáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
káposztája | káposztái |
| a mi | káposztánk | káposztáink |
| a ti | káposztátok | káposztáitok |
| az ő | káposztájuk | káposztáik |
Kategória:
- magyar szótár
- magyar lemmák
- magyar főnevek
- hu:Növénytan
- hu:Konyha
- magyar-afrikaans szótár
- magyar-angol szótár
- magyar-arab szótár
- magyar-cigány szótár
- magyar-francia szótár
- magyar-kínai szótár
- magyar-német szótár
- magyar-orosz szótár
- magyar-perzsa szótár
- magyar-spanyol szótár
- magyar-szerbhorvát szótár
- magyar-szotó szótár