hunt

hunt (tsz. hunts)

1. vadászat

• (összetételek): witch-hunt

hunt (alapjelen, egyes szám harmadik személy hunts, folyamatos melléknévi igenév hunting, második és harmadik alakja hunted)

1. vadászik

• hunt for

• hunt - Szótár.net (en-hu)
• hunt - Sztaki (en-hu)
• hunt - Merriam–Webster
• hunt - Cambridge
• hunt - WordNet
• hunt - Яндекс (en-ru)
• hunt - Google (en-hu)
• hunt - Wikidata
• hunt - Wikipédia (angol)

hunt hn

1. kutya

Tkp. *keno, lásd az angol hound szót.