Ugrás a tartalomhoz

öncélú

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈønt͡seːluː]

Melléknév

öncélú

  1. Olyan tevékenység, dolog, amely társadalmi szerepétől, hivatásától, céljától elszakadva csupán öncélt szolgál; amelynek célja, értelme önmagában van; önmagáért való