Zwiefalten
Zwiefalten | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Járás |
| ||
Irányítószám | 88529 | ||
Körzethívószám | 07373 | ||
Rendszám | RT | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2353 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 51,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 538 m | ||
Terület | 45,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″48.232500°N 9.464167°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″48.232500°N 9.464167°E | |||
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
Zwiefalten weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwiefalten témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zwiefalten település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2353 fő (2023. december 31.).[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 2746 | 2175 | 2233 | 2201 | 2312 | 2323 | 2353 |
1975 | 2014 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Fekvése
[szerkesztés]A B 312-es úton Stuttgartot elhagyva Biberach an der Riss és Riedlingen után következő település.
Története
[szerkesztés]Területén egykor több ma is létező település létezett. Nevét 904-ben említették először.
1089-ben a Hirsau szerzetesek alapítottak itt bencés kolostort. A szekularizáció alatt 1803-ban a kolostort bezárták. 1812-ben királyi Württemberg szanatórium jött létre a kolostor épületében. Barokk kolostortemplomát (Münster) 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A 18. század egyik legjelentősebb temploma.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Gustav Albert Werner (Zwiefalten, 1809 március 12-Reutlingen, 1887 augusztus 2) – protestáns lelkész, a Gustav-Werner-Stiftung alapítója.
- Ernest Weinrauch (1730-1793) – zeneszerző és bencés atya a Zwiefalten kolostorban élt.
- Conradin Kreutzer (1780-1849) – zeneszerző, karmester ellátogatott a bencés apátságba.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Kolostortemploma (Münster) barokk stílusú. 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A kettős oszlopokkal tagolt, lendületes homlokzat mögött a templombelsőben szinte szín- és formavarázslattal találjuk szembe magunkat. A pillérek előtt álló kettős oszlopok mintegy utcát képeznek a főoltárig. Az oszlopfők feletti fehér sáv hangsúlyozza a fölötte kezdődő színes freskók hatását. Aszimmetrikus szószéke is különleges.
A templombelső ben a plasztikus térdíszítés érdemel figyelmet. A díszítésben kiváló művészek működtek közre: a stukkókat J. Christian, a szobrokat F. J. Spiegler, a falfestményeket F. Sigrist és A. Meinrad készítette. A főoltáron levő Mária kélp a 15. századból származik. A kincseskamrában pedig román stílusú keresztet és bizánci relikviatáblát őriznek, mindkettő 12. századi.
A kolostortemplom
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)