Ugrás a tartalomhoz

Zwiefalten

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zwiefalten
Zwiefalten címere
Zwiefalten címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
Járás
Irányítószám88529
Körzethívószám07373
RendszámRT
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség2353 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség51,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület45,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″48.232500°N 9.464167°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″48.232500°N 9.464167°E
Zwiefalten (Baden-Württemberg)
Zwiefalten
Zwiefalten
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Zwiefalten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwiefalten témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zwiefalten település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2353 fő (2023. december 31.).[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1975 és 2023 között
Lakosok száma
2746
2175
2233
2201
2312
2323
2353
1975201420172019202120222023
Adatok: Wikidata

Fekvése

[szerkesztés]

A B 312-es úton Stuttgartot elhagyva Biberach an der Riss és Riedlingen után következő település.

Története

[szerkesztés]
Zwiefalten

Területén egykor több ma is létező település létezett. Nevét 904-ben említették először.

1089-ben a Hirsau szerzetesek alapítottak itt bencés kolostort. A szekularizáció alatt 1803-ban a kolostort bezárták. 1812-ben királyi Württemberg szanatórium jött létre a kolostor épületében. Barokk kolostortemplomát (Münster) 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A 18. század egyik legjelentősebb temploma.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Gustav Albert Werner (Zwiefalten, 1809 március 12-Reutlingen, 1887 augusztus 2) – protestáns lelkész, a Gustav-Werner-Stiftung alapítója.
  • Ernest Weinrauch (1730-1793) – zeneszerző és bencés atya a Zwiefalten kolostorban élt.
  • Conradin Kreutzer (1780-1849) – zeneszerző, karmester ellátogatott a bencés apátságba.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Kolostortemploma (Münster) barokk stílusú. 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A kettős oszlopokkal tagolt, lendületes homlokzat mögött a templombelsőben szinte szín- és formavarázslattal találjuk szembe magunkat. A pillérek előtt álló kettős oszlopok mintegy utcát képeznek a főoltárig. Az oszlopfők feletti fehér sáv hangsúlyozza a fölötte kezdődő színes freskók hatását. Aszimmetrikus szószéke is különleges.

A templombelső ben a plasztikus térdíszítés érdemel figyelmet. A díszítésben kiváló művészek működtek közre: a stukkókat J. Christian, a szobrokat F. J. Spiegler, a falfestményeket F. Sigrist és A. Meinrad készítette. A főoltáron levő Mária kélp a 15. századból származik. A kincseskamrában pedig román stílusú keresztet és bizánci relikviatáblát őriznek, mindkettő 12. századi.

A kolostortemplom

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)