Zsidó autonóm terület

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область, ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט)
Zsidó autonóm terület címere Zsidó autonóm terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Távol-keleti szövetségi körzet
Székhely	Birobidzsan
Járás	5
Városi körzet	1
Települések	2 város, 11 városi jellegű település, 99 falu
Alapítás	1928
Kormányzó	Rosztyiszlav Ernsztovics Goldstejn
Hivatalos nyelv	orosz
Rendszám	79
Népesség
Teljes népesség	145 802 fő (2024)
Népsűrűség	5,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	36 000 km²
Elhelyezkedése
Zsidó autonóm terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 48° 28′ 43″, k. h. 132° 08′ 21″48.478611, 132.13916748.478611°N 132.139167°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 43″, k. h. 132° 08′ 21″48.478611, 132.13916748.478611°N 132.139167°E
Zsidó autonóm terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat.

A Zsidó autonóm területet (jiddisül: ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט,^[1] yidishe avtonome gegnt) 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében. A szovjet zsidók 90%-a nem költözött a területre. Jelenleg már csak a lakosság 1,22%-a zsidó nemzetiségű.

Az autonóm terület fővárosa, Birobidzsan Oroszország távol-keleti részén, a kínai határ közelében a Biro és a Bidzsan folyók találkozásánál található. Távolsága Moszkvától több mint 8300 km a Transzszibériai vasútvonal mentén.

Az 1930-as években Sztálin nagy népáttelepítési akcióinak részeként 1930. augusztus 20-i rendeletével jelölte ki a Zsidó autonóm területet. Ennek fővárosa lett a mai Birobidzsan település elődje, és nem sokkal ezt követően kapta új nevét a Biro és a Bidzsan folyókról. Ide telepítették az oroszországi zsidók jelentős részét.

Napjainkban a megnyitott határok hatására a zsidó lakosság jelentős része elvándorolt Izraelbe és az Egyesült Államokba.

A Zsidó autonóm területen (a 2010. évi népszámláláskor) 2 város, 11 városi jellegű település és 99 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 68% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu lakóinak száma több mint hatezer fő, és összesen négy falué éri el a háromezer főt, melyek együttesen a terület lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A Zsidó autonóm terület városai a következők (2010. évi népességükkel):

• Birobidzsan (75 413)
• Oblucsje (9379)

A Zsidó autonóm terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 5 járásra oszlik, ezen kívül Birobidzsan városa területi alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 5 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Birobidzsan pedig a járásoktól független városi körzetet alkot, mely egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz tartozik a 12 városi község – melyek központjai Oblucsje városa illetve a városi jellegű települések – és a 18 falusi község.

A járások és székhelyeik:

• Birobidzsani járás (Birobidzsan)
• Leninszkojei járás (Leninszkoje)
• Oblucsjei járás (Oblucsje)
• Oktyabrszkij járás (Amurzet)
• Szmidovicsi járás (Szmidovics)

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat.

• hivatalos oldal Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Az oroszországi zsidók története