Zöld küllő
Zöld küllő | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy tojó
A zöld küllő éneke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Picus viridis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zöld küllő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld küllő témájú médiaállományokat és Zöld küllő témájú kategóriát. |
A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1]
A Picus madárnem típusfaja.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.
Alfajai
[szerkesztés]- Picus viridis innominatus
- Picus viridis karelini
- Picus viridis viridis
A Picus sharpei-t (Saunders, 1872), korábban a zöld küllő alfajának vélték.[3][4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.
Életmódja
[szerkesztés]Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél.
Szaporodása
[szerkesztés]Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5–7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17–19 napig. A fiatal madarak 23–28 napos kor között repülnek ki.
Képek
[szerkesztés]-
Fiatal példány
-
Egy hím
-
A nőstény
-
Kitömött zöld küllő pár a Vilhena-palota múzeumában
-
A madár tojásai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 'Picus viridis'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Jobling, James A. The Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London: Christopher Helm, 306. o. (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4
- ↑ 'Picus sharpei'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2015. International Union for Conservation of Nature, 2015. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Avibase.bsc-eoc.org
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2012. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 113.
- IOC
- Picus
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Albánia madarai
- Andorra madarai
- Ausztria madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Fehéroroszország madarai
- Belgium madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Horvátország madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Franciaország madarai
- Grúzia madarai
- Németország madarai
- Görögország madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Lengyelország madarai
- Lettország madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Luxemburg madarai
- Észak-Macedónia madarai
- Moldova madarai
- Montenegró madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Hollandia madarai
- Norvégia madarai
- Portugália madarai
- Románia madarai
- Olaszország madarai
- Oroszország madarai
- Örményország madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Törökország madarai
- Ukrajna madarai
- Finnország madarai
- Gibraltár madarai
- Írország madarai
- Málta madarai
- A palearktikus ökozóna élővilága