Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-02-18

Sajnos nem érezzük illetékesnek magunkat ebben a kérdésben, a Wikipédia Tudakozója csak enciklopédiába, lexikonba való témákkal foglalkozik. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--84.2.59.25 (vita) 2009. február 18., 09:52 (CET)[válasz]

Sajnáljuk, de a Wikipédia:Tudakozó csak enciklopédiába, lexikonba illő információkhoz való. Talán egy külső webes keresővel, a 11800-as számon a telefonos tudakozóval, vagy a következő telefontudakozó hivatkozásokkal megtalálod amit keresel: Telekom Online Tudakozó, T-Home Online Telefonkönyv Telenor tudakozó Vodafone tudakozó Telefonszám-tudakozó esetleg egyszerűen a telefonkönyv segítségével máshol választ találsz. Sok sikert a kereséshez!

További információt szeretnénk a kérdezőtől: Mi a kérdés? Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--195.199.241.214 (vita) 2009. február 18., 10:22 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: Győr-Moson-Sopron megye , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et.

Arra kérünk, hogy érthető, kerek mondatokban kérdezz, hiszen itt, a Wikipédia olvasószolgálatában emberekkel beszélsz. Lehetőleg írd meg azt is, hogy mihez kell a válasz, valamint hogy eddig hol próbáltad meg keresni, és hogy milyen részeredményre jutottál.

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

bagi ivan szulei

--89.136.93.208 (vita) 2009. február 18., 12:28 (CET)[válasz]

Ezt majd Bagi Iván meséli el egyszer, ha akarja, szerintem, a wiki nem folytathat magánnyomozást, de ez személyiségi jogokat is sértene, de a jogon túl, emberileg sokkal inkább tartózkodóbbnak kell lennünk. Íme egy kis adalék: Bagi Iván szüleiről is Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 18., 19:39 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Informatikán mutatott a tanár egy ilyen cuccost, ami az Excelbe van, hogy be kell írnunk a születési dátumunkat, és hogy mi a mostani dátum, és kiszámolja nekünk, ilyen értékbe egy hétre előre, hogy milyen a fizikai állapotunk, a szellemi, az érzelmi, meg még valami volt.

Aztán átment a 2. munkalapra, és grafikonon ábrázolta, hogy kinek megy lefelé valamelyik, vagy fölfelé, megy hogy együtt hogy megy. Ez az egész valahogy úgy van, hogy megvan adva, hogy melyik hány naponként változik.

Kérem segítsenek, hogy nem lehet-e ezt valahonnan a netről letölteni.

--86.101.97.211 (vita) 2009. február 18., 17:04 (CET)[válasz]

A születési dátumnak semmi köze nincs a testi és mentális jellemzőkhöz. Lehet, hogy a Kiskegyedben ezt olvastad, de ettől ez még nem a valóság. Pont olyan mese, mint a Harry Potter.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője valaki (vitalap | szerkesztései)

Ez szerintem bioritmus lesz, én se hiszek benne, de az excel tud ilyet számolni, legalábbis eszerint az oldal szerint: http://support.microsoft.com/kb/151439 – Alensha ^sms 2009. február 18., 18:58 (CET)[válasz]

Igen, igen, pont ez az, amit kerestem, köszönöm!

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--Szigyi1414 ^vita 2009. február 18., 17:27 (CET)[válasz]

válasz itt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-10-18#Nők helyzete a középkorban – Rodrigó ⇔ 2009. február 18., 18:00 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--89.123.233.156 (vita) 2009. február 18., 18:15 (CET)[válasz]

Olyan szám, amelyik fordítva olvasva számjegyenként ugyanaz a szám, pl. 1, 121, 3553, stb. ránézésre megállapítható, így határozzuk meg. Az angol wikipédián van róla szócikk: en:Palindromic number, nálunk sajnos nincs, de betettem a kért cikkek listájába (Wikipédia:Kért cikkek, Wikipédia:Kért cikkek betűrendben), itt további részletek lehetnének olvashatók magyarul is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 18., 18:58 (CET)[válasz]

Készül a magyar nyelvű palindromszám cikk. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. február 19., 20:52 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--92.82.24.42 (vita) 2009. február 18., 18:50 (CET)[válasz]

Ezt hogy érted? Magyarországnak nincs külön postakódja, a városok postakódját kell hazsnálni, ha külföldről küldenek ide levelet, és ráírni a borítékra, hogy Hungary. Ennyi az egész. Pl:

László Példa

Példa utca 24

1105 Budapest

Hungary

Ennyi elég ahhoz, hogy a levél külföldről Magyarországra érkezzen. Szokták úgy is csinálni, hogy a város irányítószáma elé írják, hogy HU (pl. HU-1105) – Timish ^levélboksz 2009. február 18., 20:02 (CET)[válasz]

A Magyar Posta Zrt. honlapján található dokumentum (4.1.2. fejezet) szerint a rendeltetési ország kódját és az ország nevét (angol vagy francia nyelven) is közölni kell. CsGábor^{megbeszélés} 2009. február 18., 21:16 (CET)[válasz]

Az UPU szerint Magyarország postakódja a H, amit kötőjellel kell az irányítószám elé írni. Tehát a fenti példát alkalmazva:

László Példa

Példa utca 24

H-1105 Budapest

Hungary

– Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 20., 02:45 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Európában mikor vezették be hivatalosan a 24 órás napot?

A 24 órás nap a percek és másodpercek számával együtt az ókori Mezopotámia 60-as, közelebbről 6x10-es számrendszerén alapul, ld. többek között : Felix R. Paturi: A technika krónikája. Budapest: Officina Nova, Magyar Könyvklub. 1997. ISBN 963 548 611 1   Egyiptomban – ahol 10-es számrendszer volt – is használták, ezért valószínű, hogy oda is Mezopotámiából került, és innen Európába már az ókorban. Egyiptomban a napfelkeltétől naplementéig, ill a naplementétől napfelkeltéig tartó időszakot egyaránt 12 órára osztották, ezért a nappali és éjjeli óra hossza évszakfüggő volt. Mezopotámiában viszont kezdettől 60 percre osztották az órát, amit homokórával vagy vízórával mértek ezért ott az óra a nap 24-ed része volt. Ez került át Európába, nyilván úgy, ahogy a betűírás, a föníciaiaktól a görögökhöz és tovább. A perceket egyébként Egyiptomban is homokórával mérték, amit naponta állítottak a papok, hogy mindig a megfelelő hosszúságú órát mérje. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 18., 20:04 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Melyik évben alkalmazták először Magyarországon a nyári időszámítást?

--77.111.185.98 (vita) 2009. február 18., 19:33 (CET)[válasz]

Olvasd el a Nyári időszámítás c. cikket! --Bitman ^vita 2009. február 18., 20:26 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hány domain regisztrációval foglalkozó cég van Magyarországon?

--77.68.36.52 (vita) 2009. február 18., 19:56 (CET)[válasz]

Ezen a címen található meg a regisztrátorok listája: http://www.domain.hu/domain/ – CsGábor^{megbeszélés} 2009. február 18., 20:10 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Egy web lapon olyat olvastam, hogy egy illető a beszélő nyelvet magyar és urgu.- nak jelölte. AZ ILLETŐT ISMERVE, ELKÉPZEHETŐ HOGY VALAMILYEN SZEKTA,TAGJA , Családtagom és aggodom miatta !

--82.144.161.219 (vita) 2009. február 18., 20:16 (CET)[válasz]

Válasz

Talán az urdu nyelvről van szó.

Piskóta ^vita 2009. február 18., 21:47 (CET)[válasz]

válasz2

Ez az urdu nyelv ismerete egy vicces jelentből lett szállóige, melyet Galla Miklós társulata adott elő. – Rodrigó ⇔ 2009. február 19., 16:43 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--86.101.97.211 (vita) 2009. február 18., 20:56 (CET)[válasz]

Ilyet szól az egyik osztálytársam:Az ioncserélt víztől, ha iszol belőle, meghalsz. Na sztem meg nem.

Neked van igazad. --Bitman ^vita 2009. február 18., 21:02 (CET)[válasz]

Kérlek Bitman, hogy add meg a forrásodat! Karmela^üzenőlap 2009. február 18., 22:20 (CET)[válasz]

Tisztázzunk néhány dolgot: az ioncserélt víz nem egyenlő a desztillált vízzel. Az ioncserélt vízben nincsenek jelen oldott kalcium és magnézium-ionok, helyettük nátrium-ionok találhatóak. A desztillált víz ezzel szemben majdnem csak vízmolekulákat tartalmaz. Így a desztillált víz fogyasztása az oldott sók hiányában nem javasolt - az ioncserélt vízé sem, mert a normális ivóvízhez képest a sók aránya teljesen más. - Dorgan ^labor 2009. február 18., 22:30 (CET)[válasz]

Az angol Wikipédiában többek közt itt írnak erről: en:Purified water#Drinking purified water. Az ionizálás az ivóvíz tisztításának egyik lehetséges módja. Mivel azonban a szükséges ásványokat is eltávolítja a vízből, pótolni kell azokat. Még fokozottabban van ez így a desztillált vízzel. A dolog lényege: a tisztitott vizekkel már nem az a gond, ami benne van, hanem az, ami nincs benne.
Karmela^üzenőlap 2009. február 18., 23:13 (CET)[válasz]

Na hát én se arra gondoltam, hogy mindig azt iszom, hanem csak egyszer. Mert persze ha csak ilyet iszok, nem jutnak oldott cuccok a szervezetbe.

• Labant Csaba ezoterikus dalnok: A gyógyító desztillált víz – Dencey ^vita 2009. február 19., 18:37 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hello!

Azt szeretném tudni, hogy milyen színű a tükör??Ha ti nem tudjátok hol tudnék utánanézni??

Köszi

Timeszli

A pontos rövid válasz: akármilyen színű. A gyakorlatban használt tükröktől viszont általában elvárjuk hogy fehér avagy színtelen legyen, azaz pontosan adja vissza a tükörképben az eredeti kép színét (ez a szócikk a kulcs). A színtelen és fehér azért rokon, mert színtelen az, ami mindenféle hullámhosszú (színű) fényt átenged, a fehér pedig minden ilyent visszaver (nem nyel el semmit). Ha tehát átlátszó tárgyról van szó, akkor színtelent mondunk, ha átlátszatlanról, akkor fehéret – pontosabban fehéret, ha szórja a fényt rendezetlenül és színtelent, ha rendezetten, szabályosan, a beesési szöget megtartva „tükrözi”. A tükörben mindkettő van, hiszen az egy foncsorozott (ami átlátszatlan fém) üveg (ami pedig átlátszó). Ha a foncsor „fehér” (fémszínű, mint az alumínium, króm, ezüst, stb) és az üveg színtelen, akkor a tükör színtelen, egyébként színes. Az elvarázsolt kastélyban, buliban, stb. viszont a színes tükör a menő. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 18., 21:48 (CET)[válasz]