Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-01-19

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--62.77.245.230 (vita) 2009. január 19., 09:05 (CET)[válasz]

Valószínűleg a Csodaszarvas-monda. Lásd a Hunor és Magor cikket. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 10:29 (CET)[válasz]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--78.131.25.89 (vita) 2009. január 19., 10:17 (CET)[válasz]

Mi van vele? Ne haragudj, de ebből nem tudjuk kitalálni, hogy mire gondoltál, mire vagy kíváncsi. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 10:24 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Szeretném megtudi mikor készült a világ legelső autója és kinek a nevéhez fűződik

--80.98.28.52 (vita) 2009. január 19., 11:08 (CET)[válasz]

1. válasz:

Az első futószalagon gyártott autó a Ford T-modell volt, amelyet mások mellett a magyar származású Galamb József tervezett. (Lásd a Ford T-modell cikket.) – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 11:12 (CET)[válasz]

2. válasz: Az első használható gőzmotoroskocsit Richard Trevithnik készítette és Cornwall utcáin kocsizott vele 1801 karácsonyán. Gondolom a kérdésed a robbanómotoros kocsira vonatkozik. Sok próbálkozás után Gottlieb Daimler cannstadti gyáros találmánya és 1886-ban használta először kocsihajtására. Forrás: Révai Nagy Lexikona 14. kötet (Budapest, 1916) 61-64 o. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sóhivatal (vitalap | szerkesztései) 2009. január 19., 11:48

További információt szeretnénk a kérdezőtől: Mi a kérdés? Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--195.199.145.102 (vita) 2009. január 19., 12:49 (CET)[válasz]

Ismétlés. Ez a kérdés-felelet már lezajlott egyszer, keresd az archívumban.

Tiszteletem!

Azt szeretném megtudni, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs.

Válaszukat előre is köszönöm!

--80.98.217.166 (vita) 2009. január 19., 14:16 (CET)[válasz]

válasz

már volt ilyen kérdés korábban: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-02-19#paradicsom – Timish ^levélboksz 2009. január 19., 14:56 (CET)[válasz]

"... megtiltjuk, hogy valaki másnak a bántalmazására kardot rántson. Ha ezt a jövőben vakmerőségtől ösztönözve megkísérelné, ugyanazzal a karddal öljék meg!"

• Hol nézzek utána, hogy ki mondta?
• Benne van a wikiben?

--78.92.198.187 (vita) 2009. január 19., 15:31 (CET)[válasz]

Iskolai történelemverseny, feladatlap stb. kérdése. A kérdezőnek: Sajnáljuk, de úgy érezzük, hogy nem lenne igazságos a többi versenyzővel szemben, ha mi oldanánk meg helyettetek a kérdéseket. Sok sikert az önálló kutatómunkához! A válaszadóknak: Itt lehet ellenőrizni az aktuális kérdéssort: Eötvös Loránd Általános Iskola Lakitelek :: Versenyek. Segíteni a kutatómunkát persze érdemes, a teljes megoldás megtalálását azonban jobb a kérdezőre bízni. A legfontosabb arról gondoskodni, hogy a megoldás magában a Wikipédiában is fellelhető legyen.

– Xnull ^vita 2009. január 19., 15:34 (CET)[válasz]

segítség az önálló kutatómunkához

Egy másik szövegváltozat szerint az adott törvény így szól:

„Hogy a béke szilárd és teljességgel zavartalan legyen, mind a nagyobbak, mind a kisebbek között, bármily rendűek legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy bárki is kardot rántson avégre, hogy valakit megsebesítsen. Amit, ha valaki ezután, vakmerősége ösztökéitől sarkallva megkísérel, ugyanazon karddal végeztessék ki.”

A Wikipédián a témával foglalkozó szakaszban sajnos nem található utalás a törvénynek erre a pontjára, de egy egyszerű Google-kereséssel (például a „kardot rántson avégre” keresőszavakkal) könnyedén megtalálható a keresett forrás. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 16:02 (CET)[válasz]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--93.86.173.165 (vita) 2009. január 19., 15:57 (CET)[válasz]

Sajnáljuk, de ennyiből nem tudjuk kitalálni, hogy mi a kérdés. Mire vagy kíváncsi? – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 16:08 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A bocsár mesterségről, hol lehet találni valamit?

--79.120.192.76 (vita) 2009. január 19., 16:19 (CET)[válasz]

Lásd a pohárnok cikket. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 17:49 (CET)[válasz]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--195.56.31.15 (vita) 2009. január 19., 16:32 (CET)[válasz]

Ne haragudj, de ez nem egy keresőprogram. Kérlek fogalmazd meg pontosan, hogy mi a kérdésed, mire vagy kíváncsi. Ennek hiányában sajnos nem tudunk segíteni. CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 17:44 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

I+I=II hogy lehet ebből 139-et csinálni egyetlen pálcika elmozdításával? Én tudom, csak arra vagyok kíváncsi, hogy ti tudjátok-e, mert ez benne volt egy régi rejtvényújságba.

--79.120.192.76 (vita) 2009. január 19., 16:33 (CET)[válasz]

Igen, mi is tudjuk a választ, de nem áruljuk el. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 17:52 (CET)[válasz]

Akkor én megmondom, mivel ti úgysem tudjátok. Az egyenlőség jelből elveszünk egyet, és a + jelhez úgy tesszük, hogy 4-est formázzon, mivel 141-II=139. Aláírás: a kérdés feltevője.– 79.120.192.76 ^üzenőlapja  2009. január 20., 15:27 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok.Meg tudnátok nekem határozni, hogy pontosan mi is az a tőkekoncentráció?

--Daniel258 ^vita 2009. január 19., 17:14 (CET)[válasz]

Sajnos nincs még cikkünk a tőkekoncentrációról. Lehet, hogy te fogod megírni? :)

• Marx azt a jelenséget, hogy egy vállalt mind nagyobbá válik és ezáltal egy tőkés kezében mind több tőke összpontosul, tőkekoncentrációnak nevezte. A tőkecentralizáció fogalma viszont ennél többet fogal magában, azt is, hogy az egyes tőkések tőkéjének növekedése azon keresztül is meggyorsul, hogy más tőkéket is elnyel.

• Akkumulation (Wirtschaft) – Wikipedia (német nyelven)

• The battle of competition is fought by cheapening of commodities. The cheapness of commodities demands, caeteris paribus, on the productiveness of labour, and this again on the scale of production. Therefore, the larger capitals beat the smaller. It will further be remembered that, with the development of the capitalist mode of production, there is an increase in the minimum amount of individual capital necessary to carry on a business under its normal conditions. The smaller capitals, therefore, crowd into spheres of production which Modern Industry has only sporadically or incompletely got hold of. Here competition rages ... It always ends in the ruin of many small capitalists, whose capitals partly pass into the hands of their conquerors, partly vanish." ("Das Kapital", vol.1, ch. 25)

• Capital accumulation - Wikipedia, the free encyclopedia (angol nyelven)

Érdekes lehet még:

• Karl Marx - Friedrich Engels. Das Kapital, Karl Marx - Friedrich Engels - Werke (német nyelven). Berlin: Dietz Verlag (1968. december 19.) 

• ROLF BÜHNER, DOBÁK MIKLÓS, TARI ERNŐ. Vállalatcsoportok – Konszern-szervezetek, holdingstruktúrák, Harvard Businessmanager. Budapest: Aula Kiadó (2002. december 19.) 
• MIA: Encyclopedia of Marxism: Glossary of Terms :: (angol nyelven)
• Economic: Karl Marx The Concentration and Centralization of Capital (angol nyelven) (History Of Economic Theory and Thought). Economic

• Dr. Blahó András. A transznacionális vállalatok az új világgazdasági helyzetben. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1980. december 19.). ISBN 963-220-866-8 
• Irena Kostrowicka, Jerzy Ciepielewski , Jerzy Tomaszewski, Zbigniew Landau. A világ gazdaságtörténete A XIX. és a XX. században. Budapest: Kossuth Könyvkiadó (1974. december 19.). ISBN 963-09-0160-9 
• Bálint László: A kétféle szocializmus. Korunk 1927 December

Karmela^üzenőlap 2009. január 20., 14:55 (CET)[válasz]

Iskolai történelemverseny, feladatlap stb. kérdése. A kérdezőnek: Sajnáljuk, de úgy érezzük, hogy nem lenne igazságos a többi versenyzővel szemben, ha mi oldanánk meg helyettetek a kérdéseket. Sok sikert az önálló kutatómunkához! A válaszadóknak: Itt lehet ellenőrizni az aktuális kérdéssort: Eötvös Loránd Általános Iskola Lakitelek :: Versenyek. Segíteni a kutatómunkát persze érdemes, a teljes megoldás megtalálását azonban jobb a kérdezőre bízni. A legfontosabb arról gondoskodni, hogy a megoldás magában a Wikipédiában is fellelhető legyen.

Ezt a naptárt használták az Árpádok korábban Magyarországon is???

valami segítséget szeretnék kérni, hogy hol keresem! Nagyon várom a segítő választ! Kérlek segítsetek!

--Mary- Ann 9598 ^vita 2009. január 19., 17:44 (CET)Mary- Ann 9598[válasz]

segítség az önálló kutatómunkához:

A következő forrásokban érdemes kutatni:

• Kazareczki Darinka: A dátumozási szokások kialakulása, változása a középkortól napjainkig
• Árpád-kori történelem. Enciklopédia Humana Egyesüle
• Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve
• Az évek számozásáról a Julián naptár című cikkünkben is találsz megjegyzéseket.

Karmela^üzenőlap 2009. január 19., 19:10 (CET)[válasz]

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mit nevezünk Centrumtérségnek?

--91.120.123.84 (vita) 2009. január 19., 18:22 (CET)[válasz]

Nagyban függ a szó jelentése a szövegkörnyezettől, amelyben elhangzik. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 18:30 (CET)[válasz]

Centrum : közepe valaminek. – Rodrigó ⇔ 2009. január 19., 22:14 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Alpokalja honnan kapta a nevét?

--Plutoka ^vita 2009. január 19., 18:38 (CET)[válasz]

Az Alpokalja cikk bevezetője kellő részletességgel tárgyalja a kérdést. A cikk szerint az Alpokalja egy tágabb értelmezés szerint a Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa. Egy másik, szűkebb értelmezés szerint ennek a térségnek a Magyarország területére eső részét értik az Alpokalja néven.

Az Alpok név – a róla szóló cikk szerint – a francia nyelv közvetítésével a latinból származik. Latinul Alpes, amelyről valószínűsíthető, hogy az albus (fehér) vagy altus (magas) szavakból származik. Más vélemények szerint a szó kelta eredetű. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 18:42 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Fontos lenne! Hogyan mondják szólásokkal és közmondásokkal azt hogy eltűnik?

Előre is köszi!

--212.24.175.171 (vita) 2009. január 19., 18:50 (CET)[válasz]

1. válasz:

Lásd a kámfor szócikkünket. Az „eltűnik, mint a kámfor” közmondás arra utal, hogy a kámfor szobahőmérsékleten jelentős mértékben szublimál, vagyis – egy másik közmondással élve – „köddé válik”. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 18:54 (CET)[válasz]

2. válasz:

pl. Eltűnik, mint szürke szamár a ködben. pl. Felszívódik, vagy eltűnik, mint a kámfor. Hannababa86 ^vita2009. január 21., 16:15 (CET)[válasz]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--213.16.105.133 (vita) 2009. január 19., 19:08 (CET)[válasz]

nyombél = patkóbél
a nyombélben is felszívódás van

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 213.16.105.133 (vitalap | szerkesztései) 2009. január 19., 19:08

• Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: nyombél , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et. Karmela^üzenőlap 2009. január 19., 23:01 (CET)[válasz]

feladata: tápláléktovábbítás
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 62.112.219.154 (vitalap | szerkesztései) 2009. január 26., 17:33

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

1. Hogyan nevezzük a higany által okozott betegséget?

2. Mi a fém élettani hatása?

( ha csak egy oldalt adtok meg nekem az is jó csak lécci segítseteeek:D )

--89.223.159.30 (vita)

1.

Valószínűleg egészen egyszerűen higanymérgezésnek hívják. Tünetei:

Bőrkiütések, ekcéma, bőrviszketés, fejfájás, migrén, rintisz, bronchitisz, asztma, légzési zavarok, szívritmus zavarok, fogyás, gyöngeség, kimerültség, hajhullás, emésztési zavarok, hányás, vegetatív disztónia, érzékelési zavarok, paresztézia, fogékonyság a fertőzésekre, láz, izületi fájdalmak, kötőszövet gyulladás, hegesedési zavarok, hátfájás, golyva, alvászavarok, idegesség, fokozott izzadás, depresszió, pszichózis, zavartság, bizonytalan járás, szédülés, daganatos betegségek (Forrás: Fontosabb fémek betegségei és kombinációs hatásaik)

2.

Lásd a Higany cikkünk Biológiai és környezeti hatásai című fejezetét. Röviden: mérgező, a higanygőz idegrendszeri elváltozásokat, a higany fejfájást, remegést, húgyhólyaggyulladást és emlékezetvesztést okozhat. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 19., 20:10 (CET)[válasz]

Az ismertorvos.hu-n szakorvosoknak teheted fel kérdésedet, különböző szakterületeken belül. További egészségügyi portálok: Dr.Info (lakossági), orvosi szótár, Betegszoba.hu. Jó egészséget kívánunk!

• a higany élettani hatása:mérgező és az eltört lázmérő higanycseppjeit érdemes kénporral beszórni, hogy a mérgező higanygőzök ne jussanak a levegőbe

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 79.120.192.76 (vitalap | szerkesztései) 2009. január 20., 15:35

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Milyen idegen (latin) kifejezéseket,nyelvi formákat fordított,cserélt magyarra Kazinczy Ferenc?

--Komenda Noémi ^vita 2009. január 19., 19:36 (CET)[válasz]

• 1. válasz:

Sajnos a mi nyelvújítás és Kazinczy Ferenc cikkünk kevés segítséget tud nyújtani ehhez. Talán itt érdemes bányászni: Szathmári István: Kettős kötődés :: Nyelvtörténet

Ha valamelyik könyvtárban fölleled Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára című kétkötetes művét, akkor persze nyert ügyed van.

Karmela^üzenőlap 2009. január 19., 22:35 (CET)[válasz]

• Kiegészítések?

2. válasz

Maga Kazinczy Ferenc gyakorlati nyelvújító is volt. Nevéhez fűződnek alak, hölgy, pon­gyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv stb. sza­vaink. [1]

Kazinczy tekintélyes mennyiségű fennmaradt szóalkotása között olyan szavak vannak mint például: füzet, egyesület, kedvenc, szellem, keringő, alkalom, szorgalom, hálás, gyönyör, felvonás, korszellem, részvét, évszak, enyhe, könnyelmű, féltékeny, szerény, magány, tökély, édeskés, dereng. Munkássága azonban stílusújítóként még jelentősebb, mint szóújítóként. [2]

Azt hiszem ennyi elég példa gyanánt, az idézetek forrásánál több információ is van. – Rodrigó ⇔ 2009. január 19., 23:02 (CET)[válasz]