Wikipédia:Nevezetesség (szervezetek és társaságok)

Rövidítések WP:CÉG WP:SZERVEZET Ezen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon.

Az oldal tartalma dióhéjban: Egy szervezet általában akkor tartható nevezetesnek, ha jelentős mértékben szerepel megbízható, független, másodlagos forrásokban. Ha másodlagos forrásokban triviális mértékben, vagy esetlegesen szerepel, az nem elegendő a nevezetesség megállapításához. A tartalomnak minden esetben ellenőrizhetőnek kell lennie.

Ez az oldal segít eldönteni, hogy egy szervezet (akár kereskedelmi, akár nem kereskedelmi jellegű), a szervezet termékeinek vagy szolgáltatásainak bármelyike megfelelő-e a Wikipédiában történő szerepeltetéshez. Némely specifikus csoportokra más Wikipédia-útmutatók is vonatkozhatnak, lásd a WP:N oldalt.

Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, a szervezet egy olyan, egy főnél több emberből álló csoport, melyet egy bizonyos cél elérése érdekében működik együtt. Ez lehet kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegű, például jótékonysági szervezet, oktatási szervezet, kórház, intézet, érdekcsoport, társadalmi kör (klub), cég, társulás, vállalkozás, vallási felekezet stb.

Ez az útmutató nem vonatkozik egymáshoz szorosan kapcsolódó embercsoportokra, mint például a családok, szórakoztató csoportok, együttesek, társszerzők és társfeltalálók. Ezekhez lásd a WP:N oldal megfelelő linkjeit.

A nevezetesség azt jelenti, hogy a téma „említésre érdemes”, ez pedig nem azonos a „hírnévvel” és a „fontossággal”. Kérünk, hogy mindig a társadalomra, kultúrára, szórakoztatóiparra, sportra, történelemre, irodalomra, tudományra vagy oktatásra gyakorolt említésre érdemes, bemutatható hatást vedd figyelembe. A nagyobb szervezetekről valószínűleg több ellenőrizhető, megbízható forrásból származó információ áll rendelkezésre, mely megalapozhatja a nevezetességet. Mindazonáltal, akárcsak a személyek, a kisebb szervezetek is lehetnek nevezetesek, és nem szabad önkényesen alkalmazni a szabályokat, hogy azok a nagyobb szervezeteket részesítsék előnyben.

Bővebben: WP:SAJÁT és WP:N

Egy cég, vállalat, szervezet, csapat, vallás, csoport, termék vagy szolgáltatás nevezetes, ha jelentős mértékben szerepel másodlagos forrásokban. Ezeknek a forrásoknak megbízhatónak, és a szócikk tárgyától függetlennek kell lenniük.

Figyelembe kell venni, hogy a forrás milyen mélységben tárgyalja a szócikk tárgyát. Ha a lefedettség nem megfelelő, több független forrásra van szükség a nevezetesség megállapításához. A triviális vagy esetleges említés nem elegendő a nevezetesség megállapításához. Egy újságcikkben a szervezet alkalmazottaitól származó, forrásként használt idézetek nem számítanak jelentős forrásnak, kivéve, ha maga a cég a cikk egyik fontos témája. Ugyancsak nem számítanak a hivatalos közlemények, melyek alkalmazottak felvételét vagy kilépését, rutinszerű egyesüléseket, a vállalat egy részének eladását, új termékcsoport bevezetését vagy kivonását, telephely megnyitását vagy bezárását közlik, hacsak maguk az események nem tartanak számot nagyobb érdeklődésre.

A forrás közönségét is figyelembe kell venni. A nevezetesség egyik fontos jele, ha a téma szerepel a nemzetközi, nemzeti, de legalább a regionális médiában. Másrészt viszont, ha csak a helyi média foglalkozik a témával, vagy kis példányszámú, kevés közönséggel rendelkező médiában jelenik meg, az nem számít a nevezetesség jelének.

Ha a nevezetességet már megállapították, elsődleges forrásokat is lehet alkalmazni a szócikk egyes állításainak forrásaként.

A követelményben szereplő „másodlagos forrásokhoz” tartozik mindenféle formátumú, megbízható kiadott mű, mint például az újságcikkek, könyvek, televíziós dokumentumfilmek, fogyasztóvédelmi szervezetek kiadványai^[1], kivéve a következőket:

• sajtóközlemények, önéletrajzok, reklámkiadványok, és semmilyen olyan kiadvány, melyben a cég, vállalat, csoport vagy szervezet magáról beszél – akár saját kiadvány, akár mások által újranyomott változat.^[2] A saját kiadású, vagy a szócikk tárgyának utasítására, kérésére kiadott anyagok elsődleges forrásnak számítanak, ezáltal más szabályok alá tartoznak.
• olyan források, melyek csak elhanyagolható mértékben említik a szócikk tárgyát, például újságcikkek, ahol csupán találkozók időpontja, vagy nyitvatartási idők változása szerepel, vagy olyan jegyzékek (pl. cégjegyzékek, sárga oldalak), melyek telefonszámokat, címeket közölnek.

Bővebben: Wikipédia:Reklám a Wikipédiában

A reklámozás tilos a Wikipédia felületén, ezt hivatalos szabályzat definiálja. A reklám eltávolítása a következőképp történik, sorrendben:

1. A cikk átírása a Wikipédia:Semleges nézőpont alapján
2. A maradék reklámcélú tartalom eltávolítása a szócikkből
3. A szócikk törlésre jelölése a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok oldalon, ha nem marad a szócikkben említésre érdemes tartalom. Ha a szócikk teljes tartalma nyilvánvaló reklám, és nem tartalmaz hasznosítható részeket, azonnali törlésre jelölhető.

Az alábbi részek egyes szervezettípusok esetén segítenek a nevezetesség megállapításában. Mindazonáltal a szócikket független forrásokkal kell alátámasztani, és kerülni kell az elsődleges források használatát. Fontos tudni, hogy ha a szócikk nem felel meg ezen követelményeknek, az nem jelenti azt, hogy másképp nem lehet bizonyítani a nevezetességet.

A nem kereskedelmi szervezetek általában nevezetesek, ha megfelelnek mindkét alábbi kritériumnak:

1. Tevékenységük országos vagy nemzetközi lefedettségű
2. A szervezetről fellelhető információk kívülálló, független, megbízható forrásokkal bizonyíthatóak. (Más szavakkal, megfelelnek a minden szervezetre vonatkozó elsődleges kritériumoknak.)

További kritériumok:

• Egy országos vagy nemzetközi szervezet egyes helyi szervezetei (chapter) általában önmagukban nem elég nevezetesek ahhoz, hogy önálló szócikkük legyen, hacsak nem állnak rendelkezésre megbízható források, melyek bizonyítják a nevezetességet, és ezek túlmutatnak a szervezet helyi érdekeltségén. Természetesen a különféle helyi társszervezeteket a fő szócikkben vagy listákban meg lehet említeni, mindaddig, amíg rendelkezésre áll ellenőrizhető forrás.
• Olyan szervezetek is lehetnek nevezetesek, melyek tevékenysége helyi jellegű, ilyenkor is megbízható külső forrásokkal kell ezt igazolni, melyek túlmutatnak a szervezet régióján. Ha csak helyi források állnak rendelkezésre, a szervezetről inkább a helyi illetőségű szócikkekben (város, megye stb.) érdemes említést tenni.
• A szervezet fennállási ideje, tagjainak száma, jelentős eredményei és más specifikus jellemzők is figyelembe vehetők. Ez a lista nem kimerítő és döntő jelentőségű.
  • Habár egy szervezet lehet nevezetes, nem biztos, hogy a szervezet egy része vagy helyi megfelelője is elég nevezetes ahhoz, hogy saját szócikke legyen.
  • Az ilyen helyi szervezetekről először az anyaszervezet szócikkében kell írni egy fejezetet. Ha az anyaszervezet cikke olyan méretűre fejlődik, hogy meg lehet fontolni a szétbontását, és rendelkezésre állnak megfelelő források, melyek bizonyítják a nevezetességet, a helyi szervezetről külön szócikket lehet írni. A folyamatnak felülről lefelé kell építkeznie.

A közösség sokat vitázott arról, vajon a tőzsdére bevezetett részvénytársaságok, de legalábbis a nagyobb tőzsdéken – mint pl. az NYSE vagy a NASDAQ – szereplő társaságok önmagukban is nevezetesnek minősülnek-e. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy ezekben az esetekben a nevezetesség nem automatikus. Mindazonáltal, általában az ilyen cégekről léteznek megfelelő független források, amelyek alapján a nevezetesség megállapítható. Ilyen lehet például a független médiariportok, elemzők riportjai, valamint olyan cégek által összeállított anyagok, mint pl. a Hoover's. Ennek megfelelően a szócikk íróinak kell biztosítaniuk, hogy meglegyenek a megfelelő források a nevezetesség megállapításához. Azon szerkesztők, akik ilyen jellegű cikkekkel találkoznak, jó, ha ellenőrzik ezeket (vagy megkérnek erre másokat), mielőtt a szócikket törlésre jelölik, mivel elképzelhető, hogy a cég valóban nevezetes az elsődleges kritériumok szerint.

Sok cégnek több üzlete is van, vagy franchise-alapon működő üzleteik vannak, ilyen például a McDonald’s. Mivel meglehetősen kevés olyan információt lehet közölni egy cég egyes üzletéről vagy egy franchise-üzletről, amit ne lehetne elmondani általában az üzletláncról, az egyes üzletekről külön nem kell szócikket írni. Ritka esetekben például az üzlethelyiség nevezetes vagy fontos lehet építészeti szempontból, mint például a Bécsi út 56. (Óbuda), mindazonáltal egy Tesco-áruházak Magyarországon lista nem lenne eléggé informatív. Kivételt lehet tenni, ha a helyszínen fontos esemény történt, ezt azonban olyan szócikkben kell tárgyalni, aminek címe és tartalma nem az üzletre, hanem az eseményre fókuszál. (Ilyen például az angol Wikipédia szócikke a San Ysidro-i McDonald's-ban történt tömeggyilkosságról.)

Termékekről és szolgáltatásokról a cégről szóló szócikkben érdemes írni, hacsak a cég szócikke annyira nagy, hogy ez túlságosan is nehezen kezelhetővé tenné azt. Ebben az esetben a cég szolgáltatásairól és termékeiről szóló részt különálló szócikkbe kell kiszervezni, de összefoglaló stílusban.

Ha a termék vagy szolgáltatás nevezetes, saját szócikke is lehet. Ha nem nevezetes, nem szabad külön szócikket készíteni róla, ehelyett egy olyan szócikkben kaphat helyet, mely tágabb nézőpontú, például a cég összes termékével foglalkozik, és a termékről rendelkezésre áll valamilyen ellenőrizhető információ.

Ha egy nem nevezetes terméknek vagy szolgáltatásnak saját szócikke van, légy bátor és vond össze egy tágabb nézőpontú szócikkel, mint például a cég szócikke, vagy javasold törlésre.

1. ↑ Négy példa:
   • A Microsoft Word megfelel ezen feltételeknek, mert olyanok is írtak könyvet róla, akik függetlenek a Microsofttól.
   • Minden olyan autó, amiről írtak úgynevezett Haynes Manual szerelési útmutatót.
   • Az Oxford Union társasága, melyről két független könyv (Graham és Walter írásában) is született.
   • Az Ikarusról Jenei Károly és Szekeres József írt könyvet Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár története: 1895-1980 címmel.
2. ↑ Az öncélú reklámozás és a reklámcélú termékelhelyezés vagy bújtatott reklám [1] nem a megfelelő út ahhoz, hogy egy cégről, szervezetről stb. enciklopédiacikk szülessen. A kiadványok szerzőinek függetlennek kell lenniük, valaki másnak kell írnia arról a cégről, szervezetről, csoportról, termékről, szolgáltatásról. A nevezetesség elsődleges próbája, hogy a céghez, szervezethez, gyártóhoz, terjesztőhöz stb. nem kötődő személyek is érdemesnek tartsák azt a céget, szervezetet, terméket, szolgáltatást, csoportot arra, hogy nem felületesen vagy triviális módon, hanem megfelelő mélységben írjanak róla.

• Wikipédia:Ellenőrizhetőség
• Wikipedia:FAQ/Business (angolul)
• Mi nem való a Wikipédiába?