Wikipédia-vita:Tudakozó/Archív03

mert a Most-ot a kérésemre Dani kivonja a forgalomból. Karmela^üzenőlap 2008. november 7., 14:18 (CET)

A köszönetek, reakciók és az emlékezetes kérdések összegyűjtésére létrehoztam a Tudakozó emlékkönyvét. Ha emlékeztek régebbi köszönetekre vagy másként érdekes esetre, akkor azzal is ki lehet egészíteni!

Meggondolandó, hogy az érdekesebb kérdéseknek ne nyissunk-e egy külön lapot?

Karmela^üzenőlap 2008. november 16., 07:25 (CET)

Szerintem elég lenne, ha a fennálló kérdések, amikből cikket érdemes írni, átkerülnek valahogy a "Kért cikkek" közé, rövid indoklással, információval, hogy miről szóljon a cikk, és az miért fontos. misibacsi*^üzenet 2008. november 16., 11:35 (CET)

A Wikipédia:Kért cikkekbe való átvezetés természetesen nagyon is kívánatos. Esetleg meg is lehetne hirdetni egy ilyen kampányt. Van-e kedved megszervezni?

Az emlékkönyv azonban valami mást céloz, köszönetek és érdekességek gyűjtését lelkesítés céljából, és így az egyik dolog nem zárja ki a másikát.

Például ott beszámolhatna valaki arról, ha a válasz utáni kutatómunkája kalandos volt, vagy meglepetéseket hozott neki.

Ezenkívül odagyűjthetjük a régi és jövőbeli köszönet-üzeneteket.

Nem titkolt cél: buzdítani egymást és magunkat.

Karmela^üzenőlap 2008. november 17., 10:53 (CET)

Kérlek, hogy ha úgy érzed, hogy rendesen megválaszoltál egy kérdést, akkor cseréld le

• azt a sablont, hogy {{A hullámvonalakat hagyd meg aláírásként a kérdésed alatt!}}, ami azt írja ki, hogy

  Ez a kérdés még nyitott.

• arra a sablonra, hogy {{k}}^(?), ami azt írja ki, hogy

  Megválaszolva

Karmela^üzenőlap 2008. november 25., 10:23 (CET)

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3&curid=421374&diff=4530800&oldid=4530789

A Wikipédia üzeni: Törne le a keze az ilyennek.

Csókoltatom a PR-műhelyt. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. november 26., 23:54 (CET)

Így van, kezdjünk el csámcsogni ezen a nagyon komoly dolgon. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. november 27., 00:01 (CET)

Csám-csám.

Jójcakát. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. november 27., 00:12 (CET)

A hallgatóság megnyerése

Szépen szaporodik a Tudakozó önkénteseinek csapata. Sokan mondják ugyan, hogy abbahagyták, kidőltek, de azért a legtöbb régi is visszaoson időnként, és válaszol erre-arra.

Rossz helyesírású kérdések

Az újak még nem minden szokásunkat és megállapodásunkat ismerik. Így például nem vettek részt azon az eszmecserén sem, amikor azon morfondíroztunk, mi legyen a rossz helyesírású kérdésekkel.

A hosszú vita eredménye: egy-egy kérdés helyesírása nem minket minősít, hanem a kérdezőt, és különben is nagyfokú udvariatlanság lenne, egy személyeskedéssel egyenértékű, ha más hozzászólásába belejavítanánk.

Azt a taktikát választottuk, hogy a súlyosabb helyesírási hibával megvert kifejezéseket megpróbáljuk javított változatban beleszőni a válaszunkba, hogy mégse virítson itt a szarvashiba minden kritika nélkül az idők végzetéig.

Szakaszcímek

A szakaszcímeket viszont nem lenne jó hibásan vagy semmitmondóan meghagyni, hiszen ez már minket minősítene, tehát magunk adunk egy helyes és találó szakaszcímet a kérdésnek, az eredeti szakaszcímet pedig levisszük a szövegrészbe, közvetlenül a kérdés elé.

Epilógus

Ez így persze nehezebb, mintha egyszerűen csak javítgatnánk a kérdéseket, de milyen szép lenne a Tudakozót egy kultúrhelynek tudni! Ehhez pedig, gondolom ebben egyetértünk, az udvariasság is hozzátartozik.

Aki nem volt még jelen az erről szóló eszmecserében annak idején, az lehet, hogy nem érzi ezt a megállapodást magára nézve kötelezőnek. Ebben az esetben a régi vitát fel is melegíthetjük, csak kezdeményeznetek kell.

P.S.

Privátban: sajnos jócskán elkövetek helyesírási vétséget magam is. Én azonban nem veszem rossznéven, sőt köszönettel megkérlek benneteket, hogy javítsatok bele a hozzászólásaimba.

Karmela^üzenőlap 2008. november 27., 23:21 (CET)

A szakaszcímek átnevezése miatt a gyakorlatlanabbak szerintem nehezebben találják meg a tartalomjegyzékben a saját kérdésüket. Nem lenne jobb, ha megmaradna az eredeti cím is (mondjuk zárójelben)? – Gondnok ^vita 2008. december 7., 22:59 (CET)

Hm. Ebben igazad van. Talán érdemes vigyázni, hogy amennyire csak lehet, hasonló legyen az új cím, mint a régi.
A hibás helyesírású szöveget azonban szerintem ne tartsuk a szakaszcímben meg, még zárójelben sem. Menjen az csak alább, a szövegbe.
Karmela^üzenőlap 2008. december 7., 23:13 (CET)

(Részben az archívból visszahalászva, továbbá idemásolva a Kocsmafalról a Töriverseny a tudakozóban: sablon szakaszt)

Gyakran kapunk kérdéseket feladatlapok, versenyek, rejtvények alapján. Ezekhez gyakran a megoldókulcs is fellelhető a hálón.

Az eddigi tapasztalatok alapján jó eljárásnak tűnik, ha a megoldást a megfelelő cikk szövegébe beleírjuk, és odaküldjük a kérdezőt a {{keresd}}^(?) vagy a {{vetél}} sablon segítségével.

Mindenképpen hasznos lehet, ha tudjuk, milyen kérdések tartoznak össze, milyen versenyek vannak folyamatban. Így azt is jobban el tudnánk dönteni, hogy egy kisebb-nagyobb mérvű segítség, vagy egy elutasítás lenne megfelelő az adott esetben.

Találtam néhány ilyen linket, felsorolom. Kérlek benneteket, egészítsétek ki, ha ti is hasonlóba botolnátok.

Karmela^posta 2008. április 19., 15:02 (CEST)

• megoldókulcs, Verseny megoldókulcs, vetélkedő megoldókulcs, Verseny megoldási kulcs, vetélkedő megoldási kulcs, Verseny megoldások, vetélkedő megoldások, helyes válaszai, vetélkedő megoldásai, vetélkedő feladatai
• Környezetvédelmi Verseny
• Curie Környezetvédelmi Emlékverseny
• Természetismereti Verseny
• Nemzeti Park Verseny
• Bibliaismereti Verseny
• biblia éve verseny
• Gyöngyös, Ferences Plébánia - Biblia-ismereti vetélkedő
• Madarak és fák napja

Ide tartoznak még egyes sablonok is a Kategória:WP-Tudakozó gyűjteményéből:

Ez az aktuális töri vetélkedő. {{vetél|[[Templomosok]]}}	Ez az aktuális töri vetélkedő. Nem lenne fair, ha mi oldanánk meg a kérdéseket helyetted. Próbáld meg inkább a témábavágó cikkeket megnézni. Mi evvel a keresővel szoktunk a válasz után kutatni: [1]. A következő hely(ek)et ajánljuk még a figyelmedbe: Templomosok. Sok sikert kívánunk!
{{keresd|Arany János}}	Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: Arany János , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et.
{{Tudakozó-keresd|Arany János}}	Írd be a Wikipédia jobb felső részén található keresőablakba: Arany János, majd kattints a nagyítóra, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et.

Karmela^üzenőlap 2008. december 12., 15:26 (CET)

Szinte nem telik el úgy óra, hogy ne jönne egy-egy kérés az Eötvös Loránd Ált. Isk. töriversenyéhez kapcsolódóan, és állandóan manuálisan kell visszautasítgatni őket. E célból létrehoztam egy ideiglenes sablont: {{Tudakozó-töriverseny}} néven, hogy automatice lehessen dobálni ezekre a kérdésekre. A kérdéseket felismerni elég könnyű, olyan stílusban vanank megfogalmazva (igaz-e vagy hamis? bonyolult kérdések, amiket az ember magától nem biztos hogy feltenne csak úgy). Kérlek figyeljetek oda ezekre a válaszadásnál, nem a mi feladatunk megnyerni nekik a versenyt! – Timish ^levélboksz 2008. december 18., 14:44 (CET)

Máris használtam. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. december 18., 15:26 (CET)

Szerintem egy kicsit lehetne finomítani a zaklatásos mondatot. Nem vesszük zaklatásnak, csak nem akarunk ilyen jellegű találós kérdésekkel foglalkozni. – CsGábor^{megbeszélés} 2008. december 18., 15:29 (CET)

Azt a mondatot töröltem. Az üzenet lényege nem módosult ettől. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. december 18., 15:37 (CET)

Nagytakarítást csináltam a törisvetélkedő után. Elnézést kérek mindenkitől, akinek a válaszait ezáltal töröltem. Ha továbbra is szívesen közölnéd a válaszodat, kérlek írjad vissza a Tudakozóba a laptörténetből átmásolva. Karmela^üzenőlap 2008. december 18., 16:57 (CET)

Tudja-e valaki, hogy meddig tart a vetélkedő és hogy milyen közbülső határidejei vannak? Karmela^üzenőlap 2008. december 18., 16:59 (CET)

Január 5-én feltett egyik kérdés: „Az internet története” – A kérdésre egy anon adott választ így válaszolt: [2] Lehet, hogy kiismertek bennünket. CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 5., 19:28 (CET)

Volt, hogy én válaszoltam anonként. De már akkor is válaszoltam, mielőtt regisztráltam. Szalakóta ^vita 2009. január 7., 20:03 (CET)

Félreérthetően fogalmaztam, természetesen semmi baj nincs azzal, hogy anon válaszol. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 7., 20:10 (CET)

Van-e valakinek ellenvetése? Karmela^üzenőlap 2009. március 16., 22:50 (CET)

Nekem nincs, sőt nagyon is támogatom. Elég volt abból, hogy mi könyörögjünk azért, hogy ugyan fogalmazzon már meg egy értelmes tőmondatot a kedves kérdező, ahelyett hogy odabök nekünk egyetlen szót. Ne könyörögjünk tovább. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. március 16., 23:01 (CET)

 megjegyzés A civilizált közösségek általában törekednek az analfabétizmus felszámolására, de azt nem az analfabéták likvidálásával próbálják megoldani. – Dencey ^vita 2009. március 19., 09:28 (CET)

Az lehet, de ez itt nem a népművelő tagozat, hanem egy lexikon. Egyébként remek és témába vágó volt a megjegyzésed. – Tomeczek ^Słucham! 2009. március 19., 09:32 (CET)

Készítettem egy sablont a Tudakozó egyes szakaszaira mutató belső hivatkozások előállítására. Elegem lett abból, hogy amit ma létrehozok hivatkozást, az holnap – az archiválás miatt – már nem működik. Mától ennek vége: {{Tudakozó-szakasz}}^(?) – CsGábor^{megbeszélés} 2009. március 21., 19:15 (CET)

Én erre a célra eddig a permalinket használtam:

1. Rákattintok a keresőablak altti menűben arra, hogy Link erre a változatra
2. Rákattintok a tartalomjegyzékben a szakasznévre

A böngésző által mutattott http://... cím ezáltal az a permalink lesz, ami a lap a mostani állapotát fagyasztja be és az adott szakaszra mutat.

Ez nem tenné meg a te céljaidra is?

Karmela^üzenőlap 2009. március 21., 21:42 (CET)

Ez a módszer akkor jó, ha egy konkrét lapváltozatra szeretnék linkelni. Ha az utolsó állapotra linkelnék, arra megoldás ez a sablon. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. március 22., 17:12 (CET)

Igen, ha azt is látni akarod, ami a link készítése után történt, akkor valóban így van. Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 17:02 (CET)

Sziasztok! Véletlen akadtam erre: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2008-07-31#fordítás, meg is válaszoltam, utána láttam, hogy ezt még a vízözön előtt kérdezték.:)) Én viszont azt kérdezném vagy inkább kérném, ha ilyen jellegű kérdések vannak, akkor szóljatok és ha tudom, mondom. Ide van kiírva, mivel lehet még zaklatni.:)) Akár ha van most is, vagy visszamenőleg, jöhet. – eLVe ^hablaty 2009. április 7., 17:20 (CEST)

Sziasztok!

Mi van akkor, ha egy korábban feltett kérdést nem tudtunk megválaszolni, ám jóval később megtalálja valaki (ez esetben én) a választ? Ilyenkor az archívumba keressem ki, és írjam be? – Warmuz ¤ vita 2009. április 7., 19:28 (CEST)

Igen. Fő, hogy legyen válasz, ha lehet. Karmela^üzenőlap 2009. május 4., 22:14 (CEST)

Nem tudom, ki hogy van vele, engem rendkívül zavar, hogy a legfrissebb kérdések legalul vannak. Olyan, mintha fordítva látnám a világot. ;) Személy szerint örülnék, ha nem így lenne.

Egyéb indok: Amikor hosszú a lista, lassan töltődik be. ; Ha átjövök a figyelőlistából – mert nyilván ott látom meg, hogy írtak ide –, szeretnék azonnal a legfrissebb kérdésnél lenni, amit láttam és szeretnék rá válaszolni, nem görgőzgetni még egy darabig. ;)

Másik. Nem lenne valahogy megoldható, hogy a regisztráltaknak az a nagy bejelentkezési üdvözlő-eligazító keret összecsukva jelenjen meg? Az is gyorsítaná a dolgokat. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 5., 12:14 (CEST)

Az összes közösségi lapunk ilyen, minden Kocsmafalon, minden vitalapon alul van ami a legfrissebb, a „+” fül is ezt támogatja és a szoftvernek az a része is, amire a Tudakozóbeli kérdésfeltevés támaszkodik. Tehát nehéz lenne másként megoldani, de nekem az is kérdéses, hogy szükséges lenne-e egyáltalán. A Tudakozóban csak a válaszadóknak érdekes, hogy melyik a legfrissebb kérdés, az olvasóknak alighanem teljesen mindegy lehet, úgy gondolom.

A görgőzgetés helyett a Billentyűkombinációkat (shorcuts)is be lehet vetni, úgy gyorsabban vagy lap alján. Talán az a legjobb megoldás, ha a következőt felveszed a kedvenceid közé: Wikipédia:Tudakozó#A mai kérdések

Karmela^üzenőlap 2009. június 17., 02:51 (CEST)

Már megbékéltem vele, meg rá is jöttem, miért jó. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 17., 02:56 (CEST)

Szerintem nagyfokú udvariatlanság egy világosan és kerek mondatokban de tömören megfogalmazott kérdésre a {{Tudakozó-udvarias}} sablont a kérdező képébe vágni.

Ha egy egészségügyi témában a kérdést nem tudod megválaszolni, de segítségül odaírod a {{Tudakozó-eü}} sablont az még rendben van, de miért a {{k}}^(?) és a {{Tudakozó-általános}} sablon? Miért is kéne a betegségekre vonatkozó kérdéseket eleve visszautasítani? Ezek a kérdések rendszerint részükben vagy egészükben enciklopédikusak. Csakis a kifejezett tanácskérések azok, amikre nem vagyunk hivatottak válaszolni, de a kérdések tárgyi része többnyire igenis enciklopédiába illő kérdés, miért kéne visszadobni a {{Tudakozó-általános}} sablonnal?

A Tudakozónak nem lehet az a célja, hogy minél hamarabb kipipáljuk a kérdéseket, hogy gyorsan az utánkeressünk, hogyan lehetne lerázni a kérdezőt.

Ha nem tudsz válaszolni, hát ne válaszolj, majd megteszi más. De legalább ne állítsad át a kérdést lezárttá!

Ha látod, hogy más tett ilyet, akkor a kérdést a {{nyitott}} sablonnal újra nyitottá teheted.

Karmela^üzenőlap 2009. június 16., 15:02 (CEST)

Az egyik érintett válaszadó kérésére egy konkrét példa a szerintem helytelen válasznemadásra, ahol a kérdezőt udvariatlannak minősítjük (nem volt az), közöljük vele, hogy a kérdése nem enciklopédikus (pedig enciklopédikus volt), és egyben megválaszoltnak jelöljük meg a kérdést, pedig csak három sablonnal lepattintottuk:

• Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-06-14#Memoria

Errre javítottam át a nevezetes szakaszt:

• Memória és menopauza

Egyáltalán nem baj az, ha egy Tudakozó-lap nyitott szakaszokkal vonul az archívumba. A gugli is megtalálja ott, mi is, és már több olvasónk is írta, hogy szívesen olvasgatja a régi számokat. Ha világosan oda van írva, hogy a kérdés lezáratlan, akkor több eséllyel veszi észre olyasvalaki, aki választ tud és akar adni.

Karmela^üzenőlap 2009. június 17., 18:18 (CEST)

 támogatom Én is találtam nagyon régi kérdést (Jézus szavai arámiul a kereszten vagy hasonló névvel), amit meg tudtam válaszolni, mert nyitott volt. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 17., 18:45 (CEST)

Igen, ha egy kérdés enciklopédikus, akkor az marad akkor is, ha hetek, hónapok teltek el a kérdésfeltevés óta, és a megválaszolása így továbbra is a Wikipédia feladata marad. Idővel pedig remélhetőleg megtalálja válasz az útját az illető cikkbe is. Karmela^üzenőlap 2009. június 18., 12:58 (CEST)

Csak mert látom, hogy a kérdezők nagyobbik része még most sem tudja kezelni / értelmezni a szövegeket. (Megjegyzem az elején egy darabig én sem értettem, a sok " : "-ot még ma sem, de hát az én vagyok )

• »(Ezt írd felül a témával)« helyett: »(Ennek a szövegnek a helyére írd a témád címét)« (rövidebben: »(Ide írd a témád címét)« )
• »(Ezt írd felül a kérdéseddel!)« helyett: »(Ennek a szövegnek a helyére írd a kérésedet!)« (rövidebben:  »(Ide írd a kérésedet!)«)

Én a szájbarágós-hosszabbat javasolnám, mert a rövidebből még mindig nem következik, hogy törölje is ki az eredeti szöveget. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 26., 10:40 (CEST)

 támogatom – A kérdezők szemmel láthatólag nem értik, mit is kellene hová írniuk. Csigabi^{itt a házam} 2009. július 26., 10:45 (CEST)

 megjegyzés Ennek a résznek az értési-értelmezési szintjét nyugodtan le lehetne vinni a 12-14 éves szintre. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 26., 11:22 (CEST)

Rendben, megváltoztattam a Sablon:Tudkatt-ot és a Wikipédia:Tudakozó/kérdés-preload-ot. Karmela^üzenőlap 2009. július 26., 15:11 (CEST)

Kedves Vitorla!

Olvastam kifakadásodat a kurta-fucsa udvariatlan kérdésfeltevésekről, és azt is látom, hogy időnként jól elküldöd a kérdezőket a googlijukba.

Én a következő meggondolást szoktam követni:

1. Először is a legfontosabbat, azt tisztázom magamban, hogy a téma a Wikipédia hatókörébe tartozik-e vagy sem. Ha nem, akkor a Kategória:WP-Tudakozó sablonkincséből, az elutasító sablonok listájából választok egy passzentosat. Csakis ilyenkor, egy nem a Wikipédiára tartozó kérdésnél mutogatok esetleg a guglira a {{gugli}}^(?) vagy a {{Tudakozó-gugli}}^(?) sablon bevetésével.
2. Ha a téma a Wikipédiába való, akkor az a kérdés, hogy van-e a Wikipédiának cikke róla. Ha igen, de nem könnyű megtalálni, akkor kedvesen, ha viszont a Wikipédia saját keresőjével könnyű lett volna megtalálni, akkor a {{keresd}}^(?) vagy a {{Tudakozó-keresd}}^(?) felhasználásával válaszolok.
3. Most ott tartunk, hogy a Wikipédiára tartozó dologról van szó, de nincs meg a Wikipédiában. Ebben az esetben nem mutogatok a guglira, még akkor sem, ha azzal könnyű lett volna megtalálni, hanem többé-kevésbé kimerítően válaszolok. A kérdező egy hiányosságra vezetett rá, a gyűjtött anyag idővel megtalálja majd az útját a megfelelő cikkhez. Ha udvarias volt a kérdező, akkor még a sajnálkozást is kifejezem, az érdekesebb ötleteket megköszönöm. Ha a kérdés tulságosan is átfogó, akkor átküldöm a {{Tudakozó-kértcikk}} segítségével oda, ahol a komplett cikkek kérésének helye van.
4. Utolsó helyen jön az a kérdés, hogy a kérdésfeltevés hogy nézett ki. Úgy gondolom, hogy a Wikipédiát elsősorban a válaszok, a kérdések pedig a kérdezőt minősítik. A leggyakrabban a {{Tudakozó-kerek}} sablonra van szükség, ez lesz belőle:

Egyszerű kereséshez a Wikipédia keresőablakát a lap baloldalán találod, a Wikiszótárban is érdemes keresni: elég beírni a szót, és rákattintani a „Menj” gombra. Automatizált kereséshez a google-t és a többi hasonló keresőprogramokat is igénybe veheted. Itt a Wikipédia:Tudakozóban viszont arra kérünk, hogy lehetőleg érthető, kerek mondatokban kérdezz, hiszen emberekkel beszélsz. Lehetőleg írd meg azt is, hogy mihez kell a válasz, valamint hogy eddig hol próbáltad meg keresni, és hogy milyen részeredményre jutottál.

Persze az ilyet nem érdemes minden egyes kérdésnél bevetni, naponta legfeljebb kétszer. Csínján kell bánni a keretes sablonokkal, áttekinthetetlenné tehetik a lapot.

Ha a kérdező helyesírása rossz, akkor a válaszba igyekszem beleszőni a helyes változatot, de nem változtatom meg az ő hozzászólását. Ez nem csak udvariatlanság lenne, de még információveszteség is: a mi arctalan és névtelen közegünkben ez mesél valamit az illetőről, árulkodik arról a közegről, ahonnan való.

Egyébként még az ilyen odavetett kérdés is hasznos lehet, mint a mai d day, ugyanis amikor kipróbáltam, rájöttem, hogy nincs róla átirányítás a megfelelő helyre, és gyorsan pótoltam is.

Időröl-időre nekigyürkőzöm, és átmásolom az illetékes cikk vitalapjára a kérdés-feleleteket, ha úgy gondolom, hogy az összehozott anyagot érdemes lenne beleszőni a cikkbe. Ha van hozzá kedvem, magam is megteszem ezt. Ilyenkor aztán felveszem erre a listára: A Tudakozó ihlette kiegészítések és új cikkek. Ha a cikk még nem létezik, de nincs kedvem magamnak létrehozni, akkor csak a vitalapját hozom létre, hogy odamásolhassam az anyagot.

Szerintem az a legjobb, hogy ha bosszant egy kérdés, akkor egyszerűen kihagyod. A bosszúságból könnyen születik egy meggondolatlan válasz. Különben is, az a legnagyobb büntetés, ha hosszabb ideig megválaszolatlanul marad a kérdés.

Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 00:11 (CET)

Ebben a Tudakozó-szakaszban jelent meg a kérdés:

"Mit takar(jelent)az ,,élősakk"kifelyezés a sakkirodalomban ?"

Szerintem, ez a kérdés a magyarszo.com sakkfeladvány-pályázatán jelent meg.

A bizonyíték mai dátumú: Fejtőverseny 281. feladvány

A 279. számú feladvány eredményközlése feletti bekezdésben olvasható:

"További egy pontot szerezhet az a fejtő, aki a 281. számú versenyfeladvány megfejtésével együtt (és nem külön!) megírja a helyes választ a következő kérdésre: Mit jelent az „élősakk” kifejezés?"

Tehát pontos választ ne adjunk, mert nem lenne fair a kérdező személy a többi rejtvényfejtővel szemben!
vitorla^vitalapomra 2009. október 26., 20:25 (CET)

Csak most vettem észre ezt az üzenetet. Nehogy más is így járjon most lecseréltem a válaszomat arra, hogy:

• „Erre majd csak november hatodika után válaszolunk, ugyanis addig kell beküldeni erre a kérdésre a választ az egyik lap sakkrovatánál.”

Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 20:56 (CET)

Láttam a válaszodat, meg azt is, hogy visszavetted! Frappáns a helyettesítő válaszod!
Nekem is van válaszom, majd én is berakom november 6-a után...
vitorla^vitalapomra 2009. október 26., 21:04 (CET)

Egyenesen ide is beleírhatod: élősakk. Karmela^üzenőlap 2009. október 26., 23:17 (CET)

Átfutottam a üzenőlapját.Uram Önnek nagyon alapos és átgondolt a munkája.Ehhez csak gratulálni tudok.Köszönöm,hogy nem sértődött meg.Köszönöm a kérdésemre adott válaszát is.A kedvetlen ismeretlen. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 95.85.155.84 (vitalap | szerkesztései)

A Molière-szócikk vitalapjára beírtam egy link-javaslatot:
Molière elsõ nyomai a magyar irodalomban
vitorla^vitalapomra 2009. november 2., 19:15 (CET)

Karmela inspirációja 2009. november 16-án:

Kedves Vitorla és Orion 8!

Nagy öröm nekem, aki a magyar Tudakozót létrehozta, a szavaitokat olvasni. Átmásolnátok az egészet Tudakozó vitalapjára, sőt inkább a Tudakozó emlékkönyvébe? Annyi lekicsinyléssel találkoztam már, kezdetben pedig még azt is nehéz volt megértetni a többiekkel, hogy mit akarok.

Egyébként az olaszoknak is van Tudakozójuk: it:Wikipedia:Oracolo.

Ha egy-egy válaszról úgy érzitek, hogy hasznára lenne az illető cikknek, de nincs érkezésetek éppen bedolgozni, akkor az is megoldás, hogy a cikk vagy a jövőbeni cikk vitalapjára másoljátok az egészet úgy, ahogy van. Én gyakran teszem ezt az utóbbi időben, például: Vita:Hatodik érzék

Karmela^üzenőlap 2009. november 16., 01:50 (CET)

Ez egy érdekes ötlet: nem akarnánk átnevezni Delphoi jósdává? Az olaszok oraculójáról jutott eszembe. Kedves név. Bennó^fogadó 2009. november 17., 18:15 (CET)

---

Átmásolva a Wikipédia:Tudakozó archívumából

Úgy tartják,az ember alaposan elátta a baját ennek a planétának(elszennyezte),aminek súlyos következményei lesznek.Mit csinált viszont az 1700-as évektől visszamenőleg?Nem volt olyan helyzetben,hogy szennyezni tudjon,vagy irreverzibilis folyamatokat indítson el.Bolygónk történelmében mégis voltak katasztrofális éghajlati változások.Néhány jégkorszak,de felmelegedés is.Itt paradokszont érzek.Valóban bizonyítottak az agódalmak?

--95.85.155.84 (vita) 2009. november 6., 18:09 (CET)

Mindenféle provinciális aggodalomra válaszul:
A Nap öreg csillagnak számít, hiszen már legalább 4,5 milliárd éves. A csillagászok számítása szerint még legalább ennyi ideig fog változatlan erővel sugározni. Ha addig még létezünk, mi, az emberiség, addigra mindenképpen új lakóhelyet kell keresnünk az Univerzumban! Akár kismillió jégkorszak keserít minket addig, akár még több globális felmelegedés...
De fel a fejjel! Mostanában hallani olyan vélekedéseket, hogy az ember okozta üvegházhatás katasztrófává fokozódása hibás kalkuláció eredménye!
vitorla^vitalapomra 2009. november 6., 18:43 (CET)

A problémában nem itt van a paradoxon. A Föld nagy léptékű történelmében valóban számos olyan esemény lehetett, némelyik nyomát már meg is találták a tudósok, amelyek jelentősen megváltoztatták a bolygó éghajlatát. Ezek katasztrófák voltak, és bizonyára évtízezrek teltek el közöttük. A földi éghajlatnak, azután, hogy a légkör állapota nagyjából az emberiség által ismert helyzetet érte el, szintén voltak periodikus változásai. A tudósok szorgalmasan keresik ezeknek a kiváltó okait éppúgy, mint a következményeinek emlékeit, és számos természeti jelenség felkerült már a gyanúsítottak listájára. Például kozmikus égitest becsapódása és különlegesen nagy vulkán kitörése által a légkörben szétterített por, a Nap hőmérsékletében sejthető periodikus változások, a Föld mágneses terének legyengülése és átfordulása és így tovább. Ezek hatásának a jelenkor globális felmelegedésével való összehasonlítása azért nem paradox, mert nem tudjuk, illetve általában nem is gondolkodunk el rajta, hogy a múltban egy-egy éghajlati katasztrófának mi volt a hatása az élővilágra. Elég valószínű, hogy a növényzet, az állatvilág, és amikor már voltak előemberek, ősemberek, azok populációjában is jókora irtást végzett a változás. Ma, innen nézve könnyen legyintünk arra a lehetőségre, hogy a jégkorszak elérkezésének hatására, mondjuk, az akkori emberiség háromnegyede elpusztult. Akik szerencsésebb helyzetben voltak, és akik leleményesen, rugalmasan tudtak igazodni a megváltozott éghajlathoz, azokból később ismét gyarapodásnak indult az emberiség. Ha ma az emberiség háromnegyede kipusztulna, azt nem fogadnánk ilyen megértően, bizakodva abban, hogy a túlélők majd ismét felnevelnek egy civilizációt.

Vagyis ha ma a felmelegedés hatásaként milliók pusztulásáról szól egy tudományos jóslat, azt rémítő jövőnek találjuk, különösen mert éppen a fejlettebb technikájú kultúrákban tud nagyobb hatású rombolást végezni egy megsemmisítő erő, ugyanakkor ez meg sem közelíti azt a pusztulást, amelyet egy homályos, régi katasztrófa annak idején okozott.

A globális felmelegedést elsősorban a légkörbe bocsátott széndioxid mozdítja előre. Az újkor kezdete, tehát valóban körülbelül a XVII. század óta ez folymatosan és drasztikusan nő. Nehéz elképzelni, hogy pár autó, tábortűz, kályha mérhető hatást gyakorolna az irdatlan méretű légkörre, de milliárdnyi van ezekből a szennyezőkből, és az igazi kárt ráadásul az ipari szennyezés okozza. A Föld energiaigénye eljutott arra a mértékre, amikor már az emberhez mérten gigantikus természeti környezeten megfigyelhető az ember tevékenységének a jele. Az okozott változás kicsi, de már nem jelentéktelen.

Ugyanis nem az a legfőbb probléma, hogy az éves átlaghőmérséklet néhány fokkal magasabb lesz, emiatt az embereknek kicsivel jobban melege lesz nyáron. A probléma egyik része az, hogy ott, ahol már eddig is borzasztó hőség volt, most már elviselhetetlenné válhat a hőség. Komolyabb probléma, hogy a meleg nyarak ellen egyre többen szerelnek fel klímaberendezéseket, amelyek forróságot árasztanak magukból, még forróbbá téve a lakásokon, irodákon kívüli teret, ráadásul az általuk felzabált rettenetes mennyiségű áram előállításához meg kell növelni a villanyerőművek termelését, még tovább növelve a légkörbe bocsátott széndioxidot.

A legnagyobb baj pedig az, hogy az élővilágnak sok olyan része van, amely az embernél sokkal kisebb tűrőképességű, ugyanakkor nagy jelentőségű. A legfontosabb ezek közül az óceánok planktontömege. A szakbiológusok hittel állítják, hogy csupán néhány foknyi melegedés a tengervízben katasztrofális pusztulást okoz a planktonok között, illetve ezer kilométerekkel áthelyezi a planktonban gazdag vizek övezeteit. Márpedig nagyon sok olyan tengeri élőlény van, amelynek a fő tápláléka a plankton, és rengeteg ember élelmezése alapul a tengerre, egyébként pedig a planktonok is jócskán hozzátartoznak ahhoz a széndioxid-feldolgozó rendszerhez, amely pár száz évvel ezelőttig egyensúlyban tudta tartani ezt a kényes rendszert. Hasonlóan a sokat, de nem eléggé hatásosan emlegetett óriáserdőségekhez. Ha a széndioxidfaló tengeri és szárazföldi élővilág megritkul, kevesebb oxigén termelődik, viszont több széndioxid marad, amely tovább löki a lejtőn a teljes bioszférát.

Az elváltozást már megindítottuk, és az elváltozás hatásai sajnos tovább növelik az elváltozást. Valahol nyilván meg fog törni az útja, talán öt-hat fokos melegedés után csökkeni kezd a hőmérséklet, de lehet, hogy addigra százmilliók halnak éhen, az áradások nagyvárosokban okoznak katasztrófákat, amelyeket járványok és elszabadult háborúskodások fognak követni, a gabonatermésben kritikus csökkenést okoz az erősebb meleg, az esetleg velejáró aszály, természetes vizek apadhatnak el, a helyükön maradó mocsárban fertőzéseket hordozó rovarok szaporodnak el rettenetes mértékben, és így tovább.

A sok klímakutató egy része a hőséget emlegeti, mások nagy viharokat, megint mások ritka kemény teleket. Paradoxonnak látszik, hogy a felmelegedés hatalmas területekre köszöntő fagyokat hozhat. Az éghajlat elemei, amelyeket nagyon rövid távon a meteorológusok értelmezésében szoktuk megismerni, nagyon finoman kiegyensúlyozott, rendkívül bonyolultnak látszó rendszert alkotnak. Nem véletlen, hogy a meteorológusok is csak korlátozott valószínűségű előrejelzéseket tudnak adni néhány napnyi távolságra. Természetesen az egyensúlyát vesztett éghajlat meg fogja találni az egyensúlyát egy más szerkezetű, eloszlású helyzetben, azzal csak az a baj, hogy esetleg százmilliók, netán milliárdok lesznek képtelenek a szükséges mértékben igazodni hozzá. Az eljövendő katasztrófa áldozatainak kevés vigaszt nyújthat az, hogy a teljes emberiség feltehetőleg nem fog kipusztulni, mert az ember az intelligenciájával még a mostani szupersérülékeny technológiai berendezkedésünk elvesztése után is fenn tudja tartani saját magát, a lakosság nagy részének elvesztése ellenére. És egyáltalán nem biztos, hogy a fejlettebb technológiájú kultúrák lesznek a túlélők, mivel azoknak, akik ma is egyszerű eszközökkel küzdenek meg eredményesen a létfenntartás feladataival, több esélyük lehet a túlélésre egy megsemmisített elektromos, víz- és gázhálózat romjai között rekedt, a távoli élelemforrásoktól elvágott, "civilizált" emberiségnél.

Mivel folyamatosan regisztrált meteorológiai megfigyelések mindössze kétszáz éve gyűlnek, a tudománynak nem volt elég lehetősége arra, hogy megfigyelje egy-egy tényező kis változásának hatását az egész rendszerre. Sokféle modell, elmélet van a jelenségekre, de a kutatás még nem adott elég alapot egy globális éghajlatváltozás részleteiben történő előrejelzésére. Éghajlatváltozás lesz, ebben szinte mindenki egyetérthet, hiszen már az elmúlt ötven év megfigyelései is megmutatnak olyan tendenciákat, amelyek tovább fognak haladni. Hogy a változás nagyobb területek éghajlati jellegzetességeit hogyan befolyásolja, arról viszont sokféle találgatás folyik. És persze más lesz az eredmény az európai kontinensre nézve, és más az óceániai szigetekre, természetesen, emiatt nem is lehetséges, hogy a felmelegedés hatásáról szóló beszámolók mind egybehangzóak legyenek. Sok a bizonytalanság is, mert nem ismerjük eléggé az összetevők viselkedését sem. Például "a nagy óceáni szállítószalag" nevű globális tengeráramlat érzékenységéről is csak találgatni lehet, noha az biztos, hogy a felmelegedés az áramlás megállítása felé halad. Csak azt nem tudhatjuk, hogy hol van az a pont, amikor ez az éghajlati szempontból felbecsülhetetlen hatású áramlás valóban drasztikusan eltorzul.

Tehát ha paradox jóslatokat is hallunk a felmelegedés következményeiről, az részben azért van, mert nem fogja az egész Földet egyformán megváltoztatni, részben pedig azért, mert ellentmondó, és adatok híján még bizonyíthatatlan tudományos modellek versenyeznek, és nem tudhatjuk, hogy melyik bizonyul a leghelyesebbnek. Ráadásul mi ki vagyunk szolgáltatva a világunk politikai és gazdasági urainak esetleges manipuláló szándékainak is, mint mindig, és ez sajnos még arra is hatással lehet, hogy mi mikor melyik előrejelzéssel találkozhatunk, ami szintén zavarja az áttekintést. Egy dolog egészen biztos: a légkör megnövelt üvegházhatása meg fogja változtatni az éghajlati egyensúlyt, és ez sok ember életét fogja veszélyeztetni. Kár, hogy eljutottunk idáig, de még mindig nem lenne késő azért tenni, hogy a változás minél később okozzon katasztrófát, és minél kevesebb idő teljen el a most ismert, kiismert állapothoz való visszatérésig. - Orion 8 ^vita 2009. november 7., 01:43 (CET)

---

Az alábbiak áthozva Orion 8 és vitorla szerkesztői vitalapjairól

Néhány megjegyzést fűznék a fentiekhez. A klímakutatók többnyire nem geológusok, így fogalmuk sincs arról, hogy a Földnek az a természetes állapota, amikor egyáltalán nincs állandó jég. Annak, hogy nagyjából 50 millió éve a déli póluson és 20 millió éve az északin is van jég, komplex okai vannak, de ebből is a legfontosabb a hőkiegyenlítő áramlatok zavart rendszere mind a légkörben (kelet-nyugati csapású globális hegyvonulatok), mind az óceánokban (szárazföld van a déli póluson, hatalmas küszöb az északin, így a meleg áramlatok nem jutnak el oda). A józan geológusok hosszú ideje figyelmeztetnek arra, hogy ez a melegedés inkább természetes eredetű, mintsem emberi tevékenység eredménye. Ez benne van a pakliban. A hőmérséklet a 19. század közepe óta emelkedik (legalábbis ezt mondják). Kérdem én miféle széndioxidot bocsátott ki az ipari forradalom előtti emberiség? Ha a széndioxid okozná a melegedést, akkor annak legfeljebb csak az '50-es évektől szabadna mutatkozni. Ehhez képest a svájci gleccserek a 17. századtól a 20. elejéig többet húzódtak vissza, mint azóta. Azt is mindenki tudja, aki foglalkozik a kérdéssel, hogy éppen a hőmérséklet-mérések rögzítésének kezdete volt egy nagyon hideg periódus vége. Minden melegedési adatunk egy extrém hideg időszakhoz viszonyított. Ehhez hozzájön még, hogy a felszíni meteorológiai állomások egyre beljebb kerülnek a településeken, nem azért mert mozognak, hanem mert 100-150 éve a településekhez közeli külterületeken telepítették őket, és azóta beépültek. A települések hősziget-jellegéről pedig mindenki tud. Az 1970-es óta az űrből végzett légköri hőmérséklet-mérések semmiféle melegedést nem mutatnak.

Megadom az okot, amit senki sem szokott figyelembe venni: az üvegházhatású gázok legerősebbje nem a széndioxid, hanem a vízgőz. Ezt pedig nem lehet csökkenteni és nem az emberi tevékenység okozza. A széndioxid koncentrációjának akár a duplája-triplája sem okozna nagyobb mértékű felmelegedést, mert hatása még mindig elhanyagolható a légköri vízgőzének. Ráadásul, mint tudjuk, a Föld történetében voltak már példák mind a sokkal magasabb oxigénszinte, mind a sokkal magasabb széndioxidszintre, és egyik sem okozott katasztrófát. Már csak azért is, mert abban maximálisan egyetértünk, hogy a katasztrófa nagyon is szubjektív fogalom. Katasztrófálisnak fogjuk fel a tengerszint emelkedését, mert az elönti a sűrűn lakott partvidékeket. Na és? Nem kéne nyolcmilliárdnyian lenni, és semmi probléma nem lenne. Persze az egyes embereknek katasztrófa, de a Földnek egyáltalán nem az. Felolvadnak a jégsapkák? Na és? Kipusztul a jegesmedve? Na és? A jegesmedve kétmillió éve még nem létezett, és azért alakult ki, mert volt ilyen élőhely. A kipusztulása a Föld szempontjából semmit sem jelent. És ezt nem cinizmusként, hanem reálisan objektív megközelítésként mondom. Az élet minden katasztrófális jelenség után újra kibontakozott és még változatosabbá vált a túlélők révén. Ez a dolgok rendje. L András^→ 2010. február 24., 16:39 (CET)

Nagyon szépen leírtad! Világos, érthető, hogy egyensúlyi helyzet felborításához szsisztematikus kis változás is elegendő. És az is, hogy az új egyensúlyhoz való alkalmazkodás nem mindenkinek adatik meg, mélytengertől jéghegyig, réttől őserdőig, planktontól emberig...

Sajnos, én nem tudom így megfogalmazni, ahogyan te tetted! Lehet, hogy szerinted bővebben is lehetne, de már így is optimizmust erősítő a megfogalamazásod - szerintem ezt a válaszodat-hozzászólásodat át kell tenned egy szócikkbe, hogy ne süllyedjen el a Tudakozó archívumában, mert még így is nagyon jó!

vitorla^vitalapomra 2009. november 7., 11:16 (CET)

Szia. Köszönöm a dicséretet, megleptél vele. Igen, én is érzem azt, hogy kár, hogy a Tudakozóban adott válaszok az archívumba süllyednek, de tulajdonképpen a kereső, már ha használják, segíthet a megtalálásukban. Annak viszont, hogy az én szóban forgó válaszomat cikké neveljem, akadálya van. Tudod, hogy itt követelmény az ellenőrizhetőség is, és a semlegesség is. Az én válaszom egyiket sem teljesíti. Az, amit én leírtam, az én véleményemet is tartalmazza, és ráadásul én a saját értelmezésemben foglaltam össze azokat az ismeretmorzsákat, amelyeket erről a kérdésről az évek során összerakosgattam. Nem tudom elképzelni, hogy ehhez miféle forrásokat nevezhetnék meg, amikor százféle hír, kommentár, ismeretterjesztő és dokumentumfilmek emlékei adják össze ezt a képet bennem, ahogy az emberi tudás össze szokott rakódni, ugye. Ha pedig nincsenek források, amelyek a gerincét adnák a mondandómnak, akkor az a cikk nem cikk, és nemkívánatos ezen a helyen. Kicsit kár, mert attól még lehetnek jó összegzések, de az is tény, hogy akkor a wiki csak egy vitafórum lenne, ahol különböző emberek leírnák, amit ők gondolnak dolgokról, és ütköztetnék ezeket a nézeteket. Nekem is nehezemre esik ezt a korlátozást elfogadni - bár a képek megjelenésének jogi akadályai kapják a fődíjat nálam is -, de ettől igazodnom még illik hozzá. Ha nem teszem, mások úgyis megnyirbálják, amit írok.

A Tudakozó talán az a hely, ahol a hivatalos kötöttségek kicsit lazulnak, itt lehet esszéket, saját ismereteket, véleményeket megmutatni, persze nem ész nélkül, de ezt azok úgyis tudják már, akik már túlestek néhány elfogadott szócikk megírásán. Itt tulajdonképpen a tanítás kap egy kis szabadságot, ezért is esik jól nekem is írkálnom ide időnként, gyanúm szerint te is így lehetsz vele valamennyire. Igazából nekem mostanában lenne más dolgom, emiatt szócikken dolgozni most nem tudok, de azt nem állom meg, hogy a Tudakozóban ne bukkanjak fel mégis. Érdekes, hogy nemrég egy kérdés miatt konzultáltam az olasz wiki szerkesztőivel, és ha jól néztem, náluk nincs is ilyen rovat, mint a mi Tudakozónk. Biztosan van még sok nyelven, de én azt hittem, hogy ez teljesen általános.

Szóval hadd menjen csak az archívumba, amit írunk, ott is sokkal jobb helyen van, mint ha valami más honlapra tennénk ki, pár ember biztosan elolvassa, és később még mások is megtalálhatják. Egyébként is, megírni őket pihentető tud lenni, igaz? Üdv: Orion 8 vita 2009. november 7., 23:40 (CET)

[Orionhoz]
Válaszod annyira hatalmába kerített(még mindíg olvasgatom),hogy közben elfelejtettem megköszönni.
Most helyreteszem.Köszonöm.A "kedvetlen ismeretlen". [= ő a kérdés-feltevő - vitorla]

---

Lám, erre nem is gondoltam! Mármint arra, hogy Wikipédia-szócikk nem is lehet hivatkozás nélkül! A szócikk hangvétele semleges kell legyen!
Igazad van, a Wikipédia maradjon enciklopédia, ne legyen vitafórum.

A Tudakozóban általad leírtak minősítéséről:
Valóban hiányoznak a hivatkozások. De én egy ilyen rövid összefoglalóban nem is tartanám jónak, hogy szinte minden mondat vége ki legyen csipkézve egy témába vágó cikkre utaló sorszámmal (mert mondatonként lehetne hivatkozni). Ugyanis, tekintve a hivatkozott cikkek tulajdonképpeni mondanivalója esetleg nem is a témába vágó, nagyon szétforgácsolná a cikkedet, ha meg kellene mindig mondanod, egy újabb zárójeles mondatban, hogy miért és mit tartasz belőle fontosnak. Én így tartom jónak! Mert ebből a cikkből valóban a te véleményed, a te pozitív hozzáállásod süt!

Na, igen, akinek érvanyagra van szüksége, annak ennyi nem elég! Sokkal bővebben, nem kétszer, hanem egy nagyságrenddel bővebben. És az már elbírná a hivatkozások tömegét... De annak a cikknek már nem itt kell megjelennie, hanem - mondjuk - a Természet világá-ban... De azt meg kevesen olvassák (én sem, mert nem veszem - van még ilyen folyóirat?).
Az internet elbír ilyen terjedelmű eszmefuttatást? A Wikipédia - ha tökéletesen tartja is semlegességét - nem tudományos, hanem populáris célú web-lap. Nagyon jó, ha az itt olvasók ilyen cikket is olvasnak, pl. a rock sztárjainak életrajza vagy a magyar autópályarendszer kiépülésének ismertetése mellett.

Maradjunk ennyiben, hogy igazad van! Örülök, hogy van kedved ilyen hozzászólásokat írni!
Márcsak azért is, mert nekem is szükségem van ilyen összegzésekre! Azok közé tartozom, akik szívesen olvassák a nézetüket alátámasztó írásokat.
Én - ezen a téren sem - nem tudok ilyeneket megfogalmazni, sosem mélyedtem el ebben a témában sem - csak egy általános összbenyomásom van, egy bizakodó az emberiség jövőjét illetően. Valami olyan pozitív hozzáállást vélek kihallani a te szövegedből, mint amilyent pl. Csányi Vilmos etológusprofesszor szavaiból hallok: mindig cáfolja, hogy az emberiség alaptermészete rossz - éppen ellenkezőleg, minden arra mutat, hogy az embernek pl. az önuralma egyre nő: (általában) még azt is kibírja, ha a másik ember belelép a három lépésen belüli körébe - rosszul érzi magát, de nem üt... De egy ilyen mondatot leírok, és ennél többet nem tudok, még Csányitól sem kapok ihletet, pedig mindig meghallgatom őt (a rádióban-tévében), ha erről a lehetőségről tudomást szerzek)... Hasonlóan szerettem Juhász Árpádot hallgatni (azért a múltidő, mert mostanában nincs szerencsém hozzá).
A Tudakozót nagyon jó rovatnak tartom, valami olyan jó találmánynak, mint a médiában Vágó Istvánt! Igaz, ő a bulvár-kultúrához képest pozitív jelenség, míg a Tudakozó a populárisabb a szenvtelenséghez képest. Ezért is csinálom szívesen.

Nem tudom, mi sül ki a fentiekből... A lényeg: tetszett a hozzászólásod. És tetszett a vitalapomra írott véleményed is! Üdv! vitorla^vitalapomra 2009. november 8., 11:07 (CET)

Tudod, mit találok igazán mulatságosnak? És kicsit érthetetlennek? Hogy te már másodszor tettél megjegyzést a bizakodó hangnemről, a pozitív hozzáállásról - holott én a pesszimizmus egyik alapító tagja lehetnék, méghozzá nem csak zsigerből, hanem észből is. Blogokban, más néven, nem kevésszer adtam már hangot annak a véleményemnek, hogy az ember egy olyan élőlény, amely pusztán tévedésből van még a Föld lakói között, de minden esélye megvan rá, hogy ezt a hibát hamarosan korrigálja, onnantól pedig minden visszatérhet a jól kijárt kerékvágásba. Azok közé tartozom, akik szerint az állampolgárság mellé automatikusan járó szavazati jog eredménye annyi, mintha az állatkert majmai is szavazhatnának a néhány gondozón kívül. Ez nem önteltség, ez elkeseredettség, szerintem te is megfigyelhetted, hogy milyen értelmi szintű emberek alkotják a szavazópolgárok többségét, ez esetben nincs is értelme pártokhoz vagy elvekhez kötni a megfigyelést. Pont Csányi Vilmos megjegyzései - amelyeket én is szívesen hallgatok meg, ha véletlenül összetalálkozom velük - terelték rá a figyelmemet már számos éve, hogy az ember nagyrészt a technológia hatékonyságában különbözik az állatoktól, illetve pár olyan szokásában, mint a vicc, a bosszú, a sírás, a szerelem - bár végül is ezeknek is egy-egy állatfajnál megfigyelhetők a megfelelői. Ha megnézed a "mottót", amelyet a szerkesztői lapomon elhelyeztem, és amelyet harminc évvel ezelőtt jegyeztem meg egy életre egy gimnáziumi órán, látni fogod, hogy valószínűleg az objektivitás szándékát tévesztetted bennem össze a pozitív hozzáállással. Igen, szerintem még nem lenne késő drasztikus változtatással megnyújtani a globális felmelegedés okozta katasztrófákig hátralevő időt. Ezt én így tudom, így gondolom. De nem fog történni semmiféle drasztikus változtatás, mert az emberiség természetéből fakad ennek a halogatása, és az emberiség nagy része ki fog pusztulni, és még csak sajnálkozni sem érdemes miattunk. Ez pedig a saját véleményem az ügyről, csak hát a feltett kérdés nem kívánta meg, hogy a válaszomban ennyire magánjellegű észrevételt is a kérdező ölébe öntsek, itt ez nem ildomos. Ez a teljes igazság. Nem ezt vártad, igaz?

A Tudakozó közelebb van ahhoz a lehetőséghez, ahol mi, az átlagnál valószínűleg olvasottabb, tanultabb emberek a saját magunkon átszűrt ismereteket mások részére szemelvényekben bemutathassuk. Végső soron ezt a műveletet hívják vagy hívnák úgy, hogy tanítás. Én jól tudom, hogy ez miféle élményt tud okozni a tanítónak, bár nem vagyok tanár, de azért néhány évet már eltöltöttem felnőttoktatóként is. A magunkfajtának ezért ilyen jó találmány a Tudakozó, persze azért is, mert igyekszünk jól csinálni. Sajnos a tanításban benne van a lehetőség, hogy a tanító téved, rosszul tud valamit, rossz összefüggéseket mutat fel tények között stb. Az enciklopédia az elveinél jóval közelebb áll a tanításhoz, de azért legalább az elveiben megpróbálja azt megkívánni a szerkesztőktől, hogy most minden esetben ellenőrizzék is az ismereteiket, mielőtt azokat leírják. A források felsorolása részben ennek az igazolása is lenne. Egy rövid értekezéshez persze hogy értelmetlen lenne olyan forrásfelsorolást készíteni, mint egy szakdolgozathoz, de emiatt nem is igazán illik az enciklopédiába. Néha nehéz a határt meghúzni, vagy éppen tiszteletben tartani, de az arra való törekvés is már sokat ér. A felmelegedésről írt kis fogalmazványomat átdolgozhatnám ugyan szócikké, de az az igazság, hogy az ezzel járó munka, amelyet felelősséggel el kellene végeznem, több annál, mint amennyit én rászánni akarnék. Hiszen én ennek a tárgykörnek nem vagyok alapos ismerője, vagyis a szócikkhez való kutatáshoz majdnem olyan messziről kezdenék neki, mint maguk a kérdezők. Jó lenne minden tudásomat közzétenni az enciklopédiában, ez az érzés szédített meg, amikor először nézelődtem körbe a wikin, és azóta is sokszor villant fel bennem ez az érzés, de ez nem megy. Nem is tudom megérteni, hogy hogy juthat annyi ideje másnak a szerkesztésre, amennyinek a jelét itt naponta látom.

Tetszett, amikor a wiki popularitását kiemelted. Nyilván te is komoran figyeled, ahogy a természettudományok alapfokú ismeretét is egyre nyíltabban minősítik fölösleges erőfeszítésnek az átlagember számára. A Tudakozó egyike a vékonyka réseknek, amelyen át ismeretek juthatnak el legalább valamennyire érdeklődő látogatókhoz. Én ezért is nézem sokszor fejcsóválva a wiki cikkeinek gyakran fennhéjázó, szakmai ködbe burkolt szövegét. Én is úgy tartom, hogy ha valaki a szakmáját a Wikipédiából akarja tanulni, akkor annak már régen rossz. A wikinek azokra kellene gondolnia, akik valami számukra idegen, ismeretlen dolgot szeretnének vázlatosan megérteni. Sok cikknek nehezen érthető vagy céltalan a szerkezete, sokszor merül ki szakkönyvek definícióinak ideidézésében, vagy láthatóan a beavatottság büszkeségében eltévedt szerkesztők minidisszertációiban. Nincs túl sok szerkesztés mögöttem, mert nem érek rá nagyon, no és mert én a szokással szembemenve egy cikk vagy egy átdolgozás elkészítését igyekszem egyetlen szerkesztés eredményeként átadni, de azok egy része arra irányult, hogy érthetővé tegyem egy cikk egy-egy mondatát vagy bekezdését. Azokra gondolok, akik úgy nyitják ki a wikit, ahogy gyerekkoromban én egy Természettudományi kisenciklopédiát vagy hasonlót. Vagyis hogy nem értek hozzá, de most akkor szeretnék tudni róla valamit. Rengeteg cikken lenne mit változtatni ilyen szellemben, úgy találtam. Csak hát nem csinálhatom ezt egész nap.

Többet beszéltem, mint kellett volna, de most már nem törlöm ki. Nem foglak tovább terhelni a merengéseimmel. Láttam, hogy viszonylag új játékos vagy a csapatban, persze én is csak egy lépéssel vagyok öregebb. Én már nagyjából átestem a saját elképzeléseim és a Wikipédia elveinek párviadalain, a Kocsmafalat is megmozgattam néha a kételyeimmel. Rád még vár valamennyi ebből az élményből. Nem mindig egyszerű. Üdv. - Orion 8 ^vita 2009. november 10., 00:10 (CET)

[vitorlához]

Húúúúú De jó, hogy nem törölted ki. Ezek a gondolataid [Orionéi - vitorla], nagyon fontosak. Pontos és fontos. A wikipédiának azzá kellene válnia, amit megéreztél. Üdv. Dencey ^vita 2009. november 17., 12:49 (CET)

re Orion 8: én ennek a tárgykörnek nem vagyok alapos ismerője, vagyis a szócikkhez való kutatáshoz majdnem olyan messziről kezdenék neki, mint maguk a kérdezők

Ez csak látszólag van így. A forrásokat ügyesen felkutatni, esetleg idegen nyelven is, a szóbajöhető források közül a jó minőségűt kiválasztani, az információt tömören de nem túlságosan szimplifikálva összefoglalni, jól megfogalmazni, és mindeközben a számítógéppel is ügyesen bánni csupa olyan képesség, amivel nem is olyan sokan rendelkeznek. Ehhez járul még a Wikipédia közegének ismerete és a pedagógiai véna és ambició. Mindezek együtt teszik lehetővé, hogy hidat építs a sokaknak nehezen hozzáférhető és nyers állapotban nem fogyasztható ismeretek és a Wikipédia olvasói között. Karmela^üzenőlap 2009. november 29., 22:05 (CET)

a mircre szeretnek felmeni budapestrol innen meg soha nem probaltam

--62.165.240.13 (vita) 2009. november 19., 12:41 (CET)

Jelentkezzen akármelyikünk, aki egyáltalán érti, mi a kérés tartalma!
(Én nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a mirc egy hegy neve lehet...
Vagy valamilyen objektumé, ami (valamihez képest) magasan(?) van...)

A Google több millió találatot ad, ha csupán azt írom be: mirc...
Egy csevegő program (?; "IRC kliens" - mondja a szócikkünk - nekem ez kínaiul van).
Találatok tömegén át, más értelmező találatot nem leltem köztük, pedig megnéztem a Google-lista elejétől kezdve vagy 100 találatot...
Közben hébe-hóba egy-egy ilyen:
MIRC - MCA ICT Resource Centre - (lehet, hogy ez ugyanaz a mirc?)
Mediation Information and Resource Center
Microelectronics Research Center (MiRC)
Midlands Innovation and Research Centre
Medical Imaging Resource Center
METSOVION INTERDISCIPLINARY RESEARCH CENTER M.I.R.C. of the N.T.U.A.
A többi (az első 100 találatról van szó) mind az IRC klienssel kapcsolatos...
Hányszor 100 találatot nézzek át?

Szűkítettem a találatok körét: csak magyar nyelvű találatokat listázzon a Google!
Az eredmény: a találatok száma 13 ezernél kevesebb.
Az első 100 találat egyetlen kakukktojása: Mirc Attila - a többi ugyanaz a mirc, mint az előbb: IRC...
Ezután nagyokat ugrottam: megnéztem a Google-lista 20. és 30. oldlalának találatait - ezek mind csak IRC...

Fogalmam sincs arról, hogyan szűrhetném meg a Google mirc-találatait! A fentebb elsorolt mirc-találatokra felmenni (Budapestről?) nem lehet...

Vagy egy IRC-szerverre "felmenni"? Budapestről?!
???
vitorla^vita 2009. november 19., 20:49 (CET)

Lehet, hogy az egész szakaszt a Kocsmafalra kellett volna tennem? Ha igen, akkor tegyétek át! És bocsánatot kérek! – vitorla^vita 2009. november 19., 20:51 (CET)

http://videosmart.hu/video/mirc-beallitas-es-csatlakozas-egy-szerverhezDencey ^vita 2009. november 19., 20:57 (CET)

Kösz Dencey, átmásolom a Tudakozóba.

re Vitorla:

Így keresve: felmenni mircre - Google keresés jó találatokat hoz. Karmela^üzenőlap 2009. november 29., 21:33 (CET)

Hálás vagyok kedves Karmela. Most különösen az. KösziDencey ^vita 2009. november 29., 21:35 (CET)

Üdv! A Vandálszűrő elvileg tud olyat, hogy figyelmeztetést jelenít meg akkor, ha valaki nem tölti ki a témát (azaz még mindig az Ennek a szövegnek a helyére írd a témád címét néhány szóban szöveg jelenik meg). Mit gondoltok róla, érdemes-e bevezetni? – Hunyadym ^Vita 2009. november 28., 15:17 (CET)

Szerintem egyértelműen, esetleg ne engedje úgy lementeni? Figyelmeztetés? Bennó^fogadó 2009. november 28., 15:23 (CET)

Persze, próbáljuk meg. Bár sokat nem nyerünk vele, mert az így beírt cím gyakran úgy hangzik, hogy Kérdés, és még gyakrabban elütéstől és helyesírási hibáktól hemzseg, úgy hogy le kell vinni a kérdező szövege közé és egy korrekt címmel helyettesíteni. Karmela^üzenőlap 2009. november 29., 19:03 (CET)

A kérdés feltevéshez nem hozható létre valamiféle párbeszédablak, ami a beviteli mezők alapján létrehozza a kérdésre vonatkozó szakaszt? Mint például az átnevezésnél... Jó eséllyel minden a helyére kerülne, a kitöltés ellenőriztethető, utána pedig minden ugyanúgy szerkeszthető. Stewe ^Feedback 2009. december 10., 08:29 (CET)

Ilyenkor szerintem a {{Tudakozó-ilyen}} vagy a {{Tudakozó-telefon}} sablon az illetékes, ez lesz belőlük:

Sajnáljuk, de a Wikipédia:Tudakozó ilyen természetű kérdésekkel nem foglalkozik, csak olyasmivel, amit egy enciklopédiában vagy lexikonban keresne az ember.

és ez:

Sajnáljuk, de a Wikipédia:Tudakozó csak enciklopédiába, lexikonba illő információkhoz való. Talán egy külső webes keresővel, a 11800-as számon a telefonos tudakozóval, vagy a következő telefontudakozó hivatkozásokkal megtalálod amit keresel: Telekom Online Tudakozó, T-Home Online Telefonkönyv Telenor tudakozó Vodafone tudakozó Telefonszám-tudakozó esetleg egyszerűen a telefonkönyv segítségével máshol választ találsz. Sok sikert a kereséshez!

Ha mégis megesik a szivetek a kérdezőn, akkor is elég szerintem, ha a honlapjának kapcsolatoldalát adjátok meg.

Elnézést Dencey, de kitöröltem a prof általad beírt e-mail címét.

Karmela^üzenőlap 2009. december 12., 00:19 (CET)