Vita:A matematika története

	Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Teljes	Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen	Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Gubbubu (vita), értékelés dátuma: 2009. augusztus 12.

Nincs hiteles arckép Bolyai Jánosról. Lásd itt. Kope 2007. július 21., 07:35 (CEST)Válasz

E8-at miért törölted 2007-ből (21.század)?

visszaraktam ...

The Lion of Judah ^SMS "Release Early, Release Often." 2007. július 21., 10:12 (CEST)Válasz

A "Brahmagupta tétele" c. kép mit ábrázol? ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. augusztus 3., 19:21 (CEST)Válasz

Brahmagupta tétele szerint ha egy körbeírható négyszög átlói merőlegesek egymásra, akkor az átlók metszéspontjából az egyik oldalra húzott merőleges felezi a szemközti oldalt. Az ábra ennek a tételnek az illusztrációja. --Hkoala ^vita 2007. augusztus 3., 20:10 (CEST)Válasz

ok kösz beirtam a kép alá (thumbnail)

The Lion of Judah ^SMS "Release Early, Release Often." 2007. augusztus 6., 12:49 (CEST)Válasz

Hogyan fejlődött a dgitális számábázolás

Érdemes lenne ezt a cikket a kiemelési eljárásnak alávetni. Nekem sajnos nincs rá időm, de egy újabb kiemelt cikke lehetne a WP-nak. Ha akadna pár jelentkező, akkor akár még a szöveg lektorálására is hajlandó lennék, de egymagam nem tudok belefogni. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. augusztus 12., 16:01 (CEST)Válasz

A kibaszott Cavalieri elvet, ami egy középkorias pongyolaság, már Eudoxosz is használta explicit formában.77.111.72.55 (vita) 2010. január 5., 13:52 (CET)Válasz

A kibaszottat kivéve _{Te is valami eltés tanár lehetsz?} egyetértek. Ettől azonban még Cavalieri-elv. Azonban azt ne feledd, hogy a középkorban még nem volt integrál, így a Cavalieri-elv számukra nem pongyolaság volt, hanem teljesítmény. Mit vártál, hogy rögtön epszilondelta-kalkulus formájában pattanjon ki Arthur király fejéből? Kapcs.Ford ^vita 2012. május 6., 17:22 (CEST)Válasz

Nem javítottam (még), azonban teljesen értelmetlen az egyiptomiak körnégyszögesítéséről beszélni. A körnégyszögesítés problémája meg sem fogalmazható az euklideszi (az egyiptomiaknál későbbi) Elemek nélkül: szerkesztendő euklideszi módon négyzet, amelynek területe az egységkörével egyezik. Az egyiptomiaknak nyilván fogalmuk sem lehetett, mi az az euklideszi szerkesztés, kötve hiszem, hogy egyáltalán a szerkesztésről fogalmuk volt. Nemeuklideszi módon pedig számtalan módon megoldható a probléma: de elég homályos, ez esetben maga a feladat mit jelent. Talán úgy érti a cikkíró, hogy meg tudták közelíteni a kör területét számmal? Vagy hogyan? Kapcs.Ford ^vita 2012. május 6., 18:13 (CEST)Válasz

"A 21. század hajnalán egyes oktatók baljósnak tartják a szellemileg az új alsó osztályhoz tartozók társadalmi előretörését, akik mind matematikailag, mind tudományosan írástudatlanoknak tekinthetőek.^[1] Ugyanekkor a matematika, a természettudományok, a mérnöki tudomány és a technológia együtt olyan tudást, kommunikációt és jólétet hozott létre, amiről az ókori filozófusok álmodni se mertek volna."

Több sebből vérző mondatok. Egyrészt ha egyes oktatók baljósnak tartanak valamit, akkor mi van? Mennyiben bizonyos, hogy a véleményük a cikk évezredeket átfogó perspektívájába ágyazva bármiféle relevanciával bír? (Semennyiben). Kik azok a "szellemileg az új alsó osztályhoz tartozók"? Egyáltalán mi az az "alsó osztály"? Egy ilyen kifejezés mainstreamnek számított ötven éve, de már húsz éve sem, azóta nevetséges. Másrészt még a tartalmi részt sem sikerül megfogalmazni, ugyanis ha előretörnek (honnan? hová?) szellemileg, azaz eredményeket érnek el a matematikában(?), akkor egyrészt nyilván nem alsó osztálybeliek, se nem írástudatlanok, másrészt ennek pedig örülni kell és nem baljóslakodni miatta. A második mondat meg erős pov: egyesek szerint jólétet teremt a matematika-technikai civilizáció, mások szerint meg tönkreteszi a bolygót. Egy mondatban nem lehet erről a kérdésről (természettudományos civilizáció haszna, kára) írni, ez nem egymondatos mondanivaló. Jólét? Vajon egy, a Zagrosz-hegységben naphosszat furulyázó mükénéi kecskepásztor volt-e boldogabb, vagy egy, a new yorki metró mint tudományos-technikai szupervívmány alagútjában a saját pössentésében heverésző kényszerhajléktalan? Szóval álmodozzunk csak tovább jólétről. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2017. április 5., 10:49 (CEST)Válasz

1. ↑ Estela A. Gavosto, Steven G. Krantz, William McCallum, Editors, Contemporary Issues in Mathematics Education, Cambridge University Press, 1999, ISBN 0-521-65471-8