Vidzeme

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Vidzeme Lettország északi területe a történelmi Livónia déli, a mai Lettországhoz tartozó része.

Vidzeme a történelmi Livónia déli, a mai Lettországhoz tartozó területét jelenti. A területen és a mai Észtország déli részén a finnugor eredetű lívek éltek. A lívek és a lív nyelv mára a kihalás határára kerül. Mintegy másfélszázra tehető a ma élő és lív nyelven is beszélő lettek száma.

Vidzemét nyugaton a Rigai-öböl, északon Észtország, keleten Oroszország, délen Latgale és Zemgale határolja. Területe: 15 346 km², lakosainak száma: 251 665 (2003).

Vidzeméhez Lettország következő 9 járása tartozik: Alūksne, Cēsis, Gulbene, Limbaži, Madona, Ogre, Valka, Valmiera és Rīga járások.

Vidzeme nagyobb városai: Valmiera, Cēsis, Alūksne, Gulbene, Madona, Valka Vidzeme területén található Lettország legmagosabb pontja a Gaizins kalns és itt folyik Lettország második leghosszabb folyója a 452 km hosszú Gauja.

Lettország történelme
Korai idők Kunda kultúra (i. e. 8500–5000) Narvai kultúra (i. e. 5300–1750) Borostyánút (i.e. 1333-tól) Aesti (az 1. és a 4. század) Viking kor (a 8. és a 11. század) Lívek Ős-Livónia Balti népek Kurföld, Zemgale, Latgale, Sēlija
Középkor Litvániai teuton keresztes hadjáratok Kardtestvérek rendje (1202–1237–1561) Saulei csata (1236) Ó-Livónia (Terra Mariana, 1207–1561) Novgorodi–lovagrendi háború (1240–1242) Csúd-tavi csata (1242) Livóniai népek nagy felkelése (1259–1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szövetség (1157–1669) Reformáció kora
Korai újkor Livóniai háború (1558–1583) Livóniai Királyság (1570–1578) Kurzemei és Zemgalei Hercegség (1562–1795) Svéd–lengyel háborúk (1600–1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Északi háború (1655–60) Svéd Livónia (1629–1721) Nagy északi háború (1700–1721)
Lett Köztársaság Első világháború (1914–1918) Breszt-litovszki béke (1918) Tautas padome (1918) Lett Köztársaság (1918–1940) Balti antant (1934) Molotov–Ribbentrop-paktum (1939) Második világháború (1939–1945) A Szovjetunió annektálja a balti államokat (1940) 15 (1. lett) és 19 (2. lett) Waffen-SS (1943–1945) Kurlandi karszalaggal (1944–1945) Erdei testvériség (1944–1953) Lett Szovjet Szocialista Köztársaság (1940–1941, 1944–1990) Lett Legfelsőbb Tanács (1987–1991) Balti út (1989) Lett Köztársaság (1990–)
Sablon:Lettország történelme m v sz

Vidzeme történelme Livónia történelme.

Livóniában a 12. század végén indította el a nyugati rítusú kereszténység terjesztését a holsteini ágoston rendi Segeberg kolostorból való Augustus Chorher Meinhard barát az ikskile-i kolostor alapításával.

1202-ben Albert von Buxthoeven Livónia harmadik püspöke, Riga alapítója létrehozta a Kardtestvérek rendjét, amit a pápa 1204-ben szentelt fel. 1206-ra megszilárdította hatalmi pozícióját Vidzemében a Gauja folyó menti lívek területein.

1241-ben a rend konföderációban a rigai püspökséggel, a dorpati (tartui), a saare-läänei és a kúr püspökséggel létrehozta Ó-Livóniát.

Jelentős livóniai (vidzemei) városok Riga, Valmiera, Tartu (Dorpat) a Hanza-szövetség tagjaiként széles körű önrendelkezési-, vám- és kommerciális kedvezményeket kaptak a lovagrendtől. A balti-tengeri kereskedelmen keresztül gabonával látták Nyugat-Európát és jelentős bevételre tettek szert.

Livónia és ezzel együtt Vidzeme 1620 és 1721 között svéd uralom alatt volt. Az 1660-ban megkötött olivai béke eredményeként Latgale visszakerült a lengyel–litván unióhoz, Vidzemét nem érintették a béketárgyalások: Vidzeme svéd uralom alatt maradt.

Az Orosz Birodalom részévé a svéd Livónia (Vidzeme) a Nagy északi háborút lezáró Nystadi békeszerződés alapján került. Livónia többi része 1772-ben Lengyelország felosztásakor került Oroszország birtokába. Az orosz uralom az első világháborúig tartott. A Nagy Októberi Forradalmat követően, a polgárháború idején, a szovjet seregek 1918-1920 között komoly harcokat folytattak a lett és észt csapatok ellen, ennek eredményeként Vidzemét véglegesen felosztották Lettország és Észtország között.