Vesekövesség

Vesekövesség
Egy 8 mm-es vesekő
Latinul	Nephrolithiasis
Angolul	Nephrolithiasis, kidney stone
Osztályozás
BNO-10	N20.0 – N20.9
BNO-9	592.0, 592.1, 592.9
Adatbázisok
DiseasesDB	11346
MedlinePlus	000458
eMedicine	med/1600
MeSH ID	D007669
A Wikimédia Commons tartalmaz Vesekövesség témájú médiaállományokat.

A vesekövesség (latinul: nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek során a vizeletben található kristályok kicsapódnak, követ formálnak.^[1] Ezek a kövek változó összetételűek és méretűek lehetnek, előfordulnak homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy golflabda vagy egy tyúktojás. Akár tünet nélkül is távozhatnak a vizeletelvezető rendszeren keresztül. Tünetek rendszerint akkor jelentkeznek, ha elzáródást okoznak. Ekkor erős, görcsös fájdalom léphet fel (vesegörcs). A betegségben legtöbbször a 20-40 év közötti korosztály az érintettebb, és a férfiak hajlamosabbak rá.^[2]

• nagyon éles, "a tapasztalat szerint a legkínzóbb", görcsös fájdalom a lágyékban és az ágyékban, de előfordulhat a hát alsó részén is,
• hányinger, hányás, székelés,
• véres vizelet a vese és/vagy a húgycső sérülése miatt,
• genny a vizeletben,
• a vizelést égető érzés kíséri,
• a vizelet mennyisége a húgyhólyag vagy a húgycső elzáródása miatt csökken vagy pang,
• a vesemedence és a kelyhek puffadása, tágulása.

A vesekő általában felnőtt betegekben fordul elő a veseparenchimákban, a vesekelyhekben és a vesemedencén. Férfiakban gyakoribb mint a nőkben. A vesekő kialakulását befolyásoló tényezők a vizeletpangással járó betegségek, illetve az idült uroinfectio, az anyagcserezavarok, és a hajlam, melynek hátterében genetikai okok is fellelhetők.

Kalcium-foszfát összetételű vesekő alakulhat ki, ha

• kalciumtartalmú élelmiszert fogyaszt a beteg nagy mennyiségben huzamosabb időn keresztül.
• hypercalcaemia fennállásánál, amelyet hyperparathyreosis vagy daganatos csontszövet roncsolódása okoz.
• nagy adag D vitamin bevitele, tartós immobilisatio, és a renális tubularis acidosis is okozhatja.

(Kalcium-oxalát kő) a húgykövek 50%-ában található, képződésüket serkenti a vegetáriánus táplálkozás, a C-vitamin túladagolása és az ileumbetegség.

Rózsaszínű húgysavkő. Állati eredetű fehérjében dús táplálkozásnál, köszvényes betegnél, myeloproliferatív betegségnél (leukémia, limfóma) várható. Az urátkövek a vesekövek 5-13%-át teszik ki, és főleg férfiak szenvednek az általa okozott vesekövességben.

Örökletes cisztinuriánál fordul elő. A vesekő nagysága eltérő, a homokszem nagyságúak spontán ürülnek, egyes kövek korall alakúak, kitöltik a vesekelyheket és a vesemedencét, roncsolják a veseszövetét, vérzést, vizeletpangást és kiújuló gyulladást okoznak. A húgyvezetékben (ureter) beékelődött kő megakadályozza a vizelet ürülését, minek következtében a húgyvezeték kitágul (hydroureter), a tartós vizeletpangás a vesemedencét is kitágítja (hydronephrosis) majd szétroncsolja a vese szövetét. A búzaszem nagyságú kövek a vesemedencéből a húgyvezetékbe, majd a húgyhólyagba vándorolnak és innen a húgycsőn keresztül a külvilágba távoznak.

A cisztein anyagcserezavara a vizelet magas ciszteinszintjét okozza. Hajlamos a kristályképzésre, és ez kövek kialakulásához vezethet. Ezek a kövek nagyon ritkák, a veseköveknek mintegy 1-3%-a ciszteinkő.

Csak fertőzött vizeletben alakul ki, összetevője magnézium, ammónia és foszfát.

• VITAL.hu: Dr. Jakab Csilla belgyógyász szakorvos: Vesegörcs: nem csak a vesekő tünete lehet
• VITAL.hu: Dr. Fűtő László urológus szakorvos: Ej, mi a kő: vesekő és húgyuti kövek
• www.egeszseg-betegseg.hu - Betegsékek - Vesekő és vesegörcs Archiválva 2010. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vesekő és vesegörcs
• A vesekő fajtái, képződése, tünetei és megelőzése...

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kidney stone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• 834 grammos vesekő

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!