Vazul

Vazul
Imre herceg temetése, Vazul megvakíttatása, Képes krónika[1]
Született	10. század nem ismert
Elhunyt	1037[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Katun of Bulgaria[3]
Gyermekei	I. András magyar király I. Béla magyar király Levente
Szülei	Adelaide of Poland, the White Mihály
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	törzsfőnök (10. század – )
A Wikimédia Commons tartalmaz Vazul témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a magyar hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: Vazul (keresztnév).

Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére. Imre herceg halála után István megvakíttatta, fiait pedig száműzte. A Képes krónika szerint azonban Vazult akarta utódnak megtenni István és Gizella vakíttatta meg a herceget, ami után István külföldre menekítette unokaöccsének gyerekeit.^[4]

Mindazonáltal Aba Sámuel és Péter uralkodása után csak az ő utódai ültek a magyar trónon, egészen az Árpád-ház kihalásáig.^[5]

Neve a görög Baszileiosz magyar változata, ami alapján sokan úgy gondolják, hogy ez bizánci rítusú keresztségben nyert neve. Az utókor szerint viszont feleségével nem élt keresztényi házasságban. Vazul neve a Vászoly helynevekben maradt fenn.^[5]

Géza fejedelem öccsének, Mihálynak a fia, azaz I. István unokatestvére volt. Egy Tátony nemzetségbeli nőt vett feleségül. Három fia volt, András, Béla és Levente, Andrásból és Bélából később király lett. Anonymus, Kézai Simon és a 14. századi krónikakompozíció tévesen és tendenciózusan azt állítják, hogy említett fiai testvérének, Szár Lászlónak a fiai voltak.^[5]

A korai krónikák, így a Zágrábi krónika, a Váradi rövid krónika és az ősgeszta még Vazul fiainak mondja a három herceget, csak a 12. században cserélte ki egy krónikaíró Vazult Szár Lászlóra.^[6]

Testvérének, Szár Lászlónak volt egy fia, Bogyiszló (más változatokban Domoszláv vagy Bonuzló).^[6]

I. István fia, Imre herceg halála után igényt tarthatott a trónra. István először valószínűleg őt jelölte, és ennek jeleként neki adta a jövedelmező nyitrai dukátust.

Később, Kézai Simon szerint Gizella királyné nyomására István Orseolo Pétert, Géza leányági unokáját nevezte meg utódának. Ez Benedikty Béla elemzése^[7] szerint valószínűtlen, ugyanis István halála után Péter és Gizella viszonya ismétlődő konfliktusok sora volt.

Vazul nem akarta elismerni Pétert a trón örököséül. István kisebbik legendája szerint részt vett egy összeesküvésben, amiért István elfogatta, és Nyitrán őriztette. Végül, hogy az uralkodásra alkalmatlanná tegye, szemeit kitolatta, fiait pedig száműzte. A krónikák egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a megvakítás Gizella királyné parancsára történt Péter trónutódlásának elősegítése érdekében — ezzel valószínűleg az Istvánról kialakított képet kívánták kedvezőbbé tenni.

A 14. századi krónikakompozíció szerint fülébe ólmot öntöttek („Sebös tehát megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemeit és ólmot öntött fülének üregébe”). Ennek hitelét sokan kétségbe vonják, ez (a fentiekhez hasonlóan) lehet a szent király mentegetése.^[5]

Vazulról megvakítása után többé nincs szó. A történészek feltételezik, hogy belehalt a tortúrába vagy annak következményeibe.

• A Pallas nagy lexikona
• ↑ Font 2009: Font Márta: Magyarország története: Államalapítás 970−1038. Budapest: Kossuth. 2009. = Magyarország története, 2. ISBN 978 963 09 5680 2  

• Györffy György 1953: Török női méltóságnév a magyar kútfőkben. Magyar Nyelv XLIX/392/1-2, 109-111.
• Grandpierre K. Endre. Királygyilkosságok. Magyarok Titkos Története, 57. o. (1991). ISBN 963-7707-00-X