Ugrás a tartalomhoz

Vay Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vay Péter
Született1863. szeptember 26.
Gyón
Elhunyt1948. február 28. (84 évesen)
Assisi
Felekezetrómai katolikus egyház
DíjakKnight Grand Officer of the Order of Carlos III[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vay Péter témájú médiaállományokat.

Vay Péter, teljes nevén: Vay Péter Ábrahám László (Gyón, 1863. szeptember 26.[2] – Assisi, 1948. február 28.) gróf, író, üszkübi (szkopjei) címzetes püspök, világutazó; Vay Sándor öccse.

Pályája

[szerkesztés]

A vajai és luskodi gróf Vay család sarja. Apja, gróf Vay László (1823–1884) Máramaros vármegye főispánja, honvédezredes, József főherceg főudvarmestere, édesanyja, beniczi és micsinyei Beniczky Sarolta (1837-1913) volt.[2][3]

1877–1880 között a budapesti Református főgimnázium magántanulója volt.[4] Az 1882-ben főrangú családok ifjú uraiból alakult sport-klub tagja,[5] 1884-ben a budapesti „Lawn tenns“-egylet pártoló tagja volt.[6]

Angliában végezte el kollégiumi tanulmányait, később Olaszországban tanulmányozta a festészetet. Az 1890-es évekre már jelentős részt vállalt mint író és rajzoló is a tárca és művészeti esszé-irodalomban, és a magyar és francia társasági körökben is forgott. 1892 augusztusában a felsőszabolcsi evangélikus református egyházmegye közgyűlése az egyházkerületi világi pótképviselők közé választotta. Majd újra olasz földre ment, Rómába tanulmányútra és nemsokára szerzetesi ruhát öltött magára, alig 30 évesen.[7][8][9][10][11] 1895-ben XIII. Leó pápa mint addigra udvari káplánját, a grófot pápai kamarássá,[12] 1897-ben pedig követté nevezte ki, hogy nyújtsa át a spanyol régens-királynőnek a compostelai hercegérsek számára küldött bíbor birétumot.[13]

Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás 1898. január 14-, 15-én és 16-án szentelte szubdiakonussá, diakónussá és végül pappá Vay Péter grófot, aki teológiai tanulmányait nemsokkal az előtt fejezte be Rómában, mint a váci egyházmegye klerikusa, majd pedig az esztergomi egyházmegyébe vették fel.[14]

Apát lett az Esztergomi főegyházmegyében, majd pápai protonotárius. Élete egy részét mint misszionárius utazással töltötte, 1903–1914 között a Vatikán megbízásából beutazta a világot. Uralkodók, vezető államférfiak fogadták, útjai során behatóan megismerkedett a Kelet kultúrájával. Különösen Korea ragadta meg, ahová többször is visszatért. Keleti útja során a kormány megbízásából műtárgyakat, régiségeket vásárolt, ezek később a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményét gazdagították. Az Egyesült Államokba kivándorlók egyházi gondviselőjeként többször tette meg az utat Fiumétől New Yorkig. 1916-ban a gyóni családi kúriájában – a karmelita apácák odatelepítésével – hadiárvaházat létesített.[15] 1917-ben megkapta az üszkübi (szkopjei) címzetes püspökséget.[16]

A háború után elhagyta Magyarországot, később már nem vállalt közéleti, misszionáriusi szerepet. 1924-ben Assisiben telepedett le és ott élt haláláig.

Útirajzait, országismertetőit több kötetben jelentette meg. Magyarul elsőként közölt átfogó ismertetést Kelet-Ázsia addig legkevésbé ismert országáról, Koreáról, az ország történelméről, kultúrájáról. Érdeklődése a felkeresett országok (Anglia, Egyesült Államok) társadalmi életére, iparának, kereskedelmének helyzetére is kiterjedt. Személyes tapasztalatai alapján számolt be az Amerikába kivándorolt, ott új hazát talált magyarok helyzetéről; adott hírt az akkor nálunk még alig ismert Kanadáról.

Az 1906—1907-ben, állami megbízatásból általa vásárolt japán gyűjtemény (mellyel kapcsolatban Felvinczi Takács Zoltán így fogalmazott: a „grófot a buddhista művészeten kívül leginkább a Kanó iskola utolsó virágzása vonzotta”) szolgált alapjául az akkor épült Szépművészeti Múzeum „keletázsiai gyűjtemény”-ének.[17][18]

Munkái

[szerkesztés]

Tárcái útirajzokkal

[szerkesztés]
  • Marokkói képek. (naplótöredék.) 2 képpel, Magyar Salon, 9. kötet, 1888[19][20]
  • A Saharában. (naplótöredék.) 2 képpel, Magyar Salon, 9. kötet, 1888[21]
  • Első nap a Saharában. Naplótöredék. (Képekkel.), Ország-Világ, 9. évfolyam 8. szám, 1888.[22]
  • El-Aghouat. — Út a Szaharában — (Gr. V. P. saját naplójából, vázlataival), Ország-Világ, 9. évfolyam 14. szám, 1888.[23]
  • Tunis (V. P. gróf naplójából) (saját vázlataival), Ország-Világ, 9. évfolyam 30. szám, 1888.[24]
  • Tunis (V. P. gróf naplójából) (befejező közlemény) 1 képpel, Ország-Világ, 9. évfolyam 31. szám, 1888.[24][25]
  • Corzikából Sardiniába (Naplótöredék), Gróf Széchenyi Lajos utitársamnak. képekkel, Magyar Salon, 10. kötet 1889[26][27]
  • Képek Bulgáriából. 1891. 1[28][29]
  • Dago – Gróf Ungern-Sternberg Ewald barátomnak. egy képpel, Magyar Szalon, 15. kötet 8. évfolyam/2, 1891.[30]

Tárcái

[szerkesztés]
  • Az ezeregyéj mesevilágából. (Hamam-Meskoutin-Tlemcen) Gróf Vay Péter úti naplójából. Ország-Világ 9. évfolyam, 1888[31]
  • Orchideák. —Ifj. Batthyány Géza gróf barátimnak. —, Ország-Világ 10. évfolyam 14. szám, 1889[32]
  • Zarskoje-Szelo — képek az orosz társadalomból — . A Hét 1891. II[28][33]
  • Florencz. A Hét 1891. II.[28][34]
  • Egy fiatal mágnás tragikus halála (Batthyány Gézáról), Vasárnapi Ujság – 38. évfolyam, 47. szám[35][36]
  • Levél Sziciliából, A Hét 1892 I.[28]
  • Angol impresszinoizmus (Whistler és Sargent.) A Hét 1892 II.[28][37]
  • Angol impresszionizmus. A Hét 1892 II.[38]
  • A Római Magyar Történelmi Intézet. Vasárnapi Ujság 1897[39]
  • Amerikai naplómból. Vasárnapi Ujság 1906.[39]
  • A mikádó udvarában. Vasárnapi Ujság 1907.[39]
  • Japán szivében. Vasárnapi Ujság 1907.[39]
  • A három császárváros Ifara – Kyoto – Joshino. Vasárnapi Ujság 1908.[39]
  • A Cordillerák magyarjai között. Vasárnapi Ujság 1909.[39]
  • Az ezeregyéj mesevilágából.- Granadái képek. Vasárnapi Ujság 1909.[39]
  • A klasszikus Afrika. Vasárnapi Ujság 1910.[39]
  • VII.Edváru otthon. Vasárnapi Ujság 1910.[39]
  • Marokkói képek. Vasárnapi Ujság 1911.[39]
  • Tripolis. Vasárnapi Ujság 1911.[39]
  • A mexikói forradalom szomhelyéról. Vasárnapi Ujság 1912.[39]
  • Krimea félszigetén. Vasárnapi Ujság 1913.[39]
  • Kaukázus hegyei között, Vasárnapi Ujság 1913.[39]
  • Képek és jegyzetek ötödik világkörüli utamból. Az indiai Archipelago, Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Utón ötödször a világ körül. Szingapúr, Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Sziám. Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Ötödször a világ körül. Cambodgia. Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Uton ötödször a világ körül. Annám, Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Uton ötödször a világ körül. Kokinklna, Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Uton ötödször a világ körül. Japámn benyomások. Vasárnapi Ujság 1914.[39]
  • Kisázsiában a legtávolabbi harcterek felé Anatolian át, Vasárnapi Ujság 1916.[39]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Kelet császárai és császárságai (Ázsiai útja Szibérián át Kínába, Koreába és Japánba. Budapest., 1906; németül: Berlin, 1906; franciául: Párizs, 1908, angolból fordítva.)
  • Nippon esztétikája. A japán festészeti iskolák, azok mesterei és műemlékei. Budapest, 1907.
  • Kelet művészete és műízlése (Budapest, 1908)
  • A stylusok evolutioja (Budapest, 1908)
  • Angol ipar és iparművészet (Budapest, 1908)
  • Nach Amerika in einem Auswandererschiffe. Das innere Leben der Vereinigten Staaten. (Berlin, 1908)
  • Amerikai naplókivonatok (Útijegyzetek, levéltöredékek, Budapest, 1910)
  • A keleti féltekén (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1918).[40]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ La Época (spanyol nyelven), 1910. május 5.
  2. ↑ a b Gyóni református egyházközség keresztelési anyakönyve 23/1863.
  3. ↑ macse Beniczky Sarolta adatlapja. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 10.)
  4. ↑ Református főgimnázium, Budapest, 1877, 1880 ([1], [Református főgimnázium, Budapest, 1880 ])
  5. ↑ Fővárosi Lapok 19. é. 94. szám 1882. április 25. ([2])
  6. ↑ Herkules 1. évfolyam 5. szám, 1884 május 1. ([3])
  7. ↑ A felsőszabolcsi ev. ref. egyházmegye nyáriközgyűlése. Sárospataki Lapok 11. évfolyam 33. szám, 1892. augusztus 15. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Botond. Gavallérok az irodalomban. Magyar Szemle 4. évfolyam 33. szám, 1892. aug. 14. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Magyar four India kormányzójánál. Pesti Napló, 1892. november (43. évfolyam, 302-331. szám)1892-11-24 / 325. szám ([4]
  10. ↑ A. S. Frater Petrus. — Gróf Vay Péter, mint szerzetes. — , Szegedi Híradó 35. évfolyam 109. szám, 1893 május 7 (adt.arcanum.com)
  11. ↑ Budapesti Hírlap, 16. évfolyam 60. szám, 1896. március 1. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Uj pápai kamarás, Fővárosi Lapok 32. évfolyam 237. szám, 1895. augusztus 30. )[5])
  13. ↑ (Vay Péter kitüntetése.) Budapesti Hírlap 17. évfolyam 110. szám, 1897. április 20. ([6])
  14. ↑ Alkotmány 3. évfolyam 16. szám, 1898. január 19-
  15. ↑ Száz éve nyitotta meg kapuit az Első Magyar Hadiárvaház. Honismeret, 2016. augusztus. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  16. ↑ Gróf Vay Péter misszionárius élete és amerikai útleírásai a XX. század első évtizedéből. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  17. ↑ Felvinczi Takács Zoltán: A távol Kelet művészete nálunk, Művészet 14. évf. 3. sz. mke.hu - 1915
  18. ↑ Horváth Tibor: Felvinczi Takács Zoltán Antik Tanulmanyok 12. é 1. szám - 1965 (adt.arcanum.com)
  19. ↑ Marokkói képek. (naplótöredék.), Magyar Salon, 9. kötet 5. évfolyam/2, 1887-1888 (adt.arcanum.com)
  20. ↑ A „Magyar Szalon“ júniusi füzete, Budapesti Hirlap 8. évfolyam 157. szám, 1888. június 7. (adt.arcanum.com)
  21. ↑ A Saharában. (naplótöredék.), Magyar Salon, 9. kötet 5. évfolyam/2, 1887-1888 (adt.arcanum.com)
  22. ↑ Első nap a Saharában. Naplótöredék., Ország-Világ, 9. évfolyam 8. szám, 1888. február 18. (adt.arcanum.com)
  23. ↑ El-Aghouat. — Út a Szaharában — (Gr. V. P. saját naplójából, vázlataival), Ország-Világ, 9. évfolyam 14. szám, 1888. március 31. (adt.arcanum.com)
  24. ↑ a b , Ország-Világ, 9. évfolyam 30. szám, 1888. július 21. (adt.arcanum.com)
  25. ↑ Az ,,Ország-Világ“ 31. száma, Székely Nemzet 5. évfolyam 118. szám, 1888. július 31. (adt.arcanum.com)
  26. ↑ Corzikából Sardiniába (Naplótöredék), Gróf Széchenyi Lajos utitársamnak. Magyar Salon, 10. kötet 6. évfolyam1, 1888-1889 (adt.arcanum.com)
  27. ↑ Képviselőink arczképsorozatát adja a »Magyar Salon« képes folyóirat, Pesti Napló 40. évfolyam 35. szám, 1889. február 4. (adt.arcanum.com)
  28. ↑ a b c d e A Hét írói és írásai 1889-1924. 1. kötet
  29. ↑ A Hét 22. száma, Hód-Mező-Vásárhely 21. évfolyam 23. szám, 1891. június 7. (adt.arcanum.com)
  30. ↑ Dago - Gróf Ungern-Sternberg Ewald barátomnak., Magyar Szalon, 15. kötet 8. évfolyam/2, 1891. (adt.arcanum.com)
  31. ↑ Az ezeregyéj mesevilágából. Ország-Világ 9. évfolyam 52. szám, 27-52. szám)1888. december 22. (adt.arcanum.com)
  32. ↑ Orchideák. —Ifj. Batthyány Géza gróf barátimnak. — Ország-Világ 10. évfolyam 14. szám, 1889. március 30. (adt.arcanum.com)
  33. ↑ Zarskoje-Szelo — képek az orosz társadalomból — . A Hét politikai és irodalmi szemle · 2. kötet, google.hu - 1891
  34. ↑ Florencz, A Hét politikai és irodalmi szemle · 2. kötet, google.hu - 1891.
  35. ↑ „Egy fiatal gróf halála.“ (Gróf Batthyány Géza arczképével.) Vasárnapi Ujság - 38. évfolyam, 47. szám, epa.oszk.hu - 1891. november 22.
  36. ↑ Folyóiratok. A »Vasárnapi Újság« legújabb száma, Pesti Napló 42. évfolyam 328. szám , 1891. november 29.(adt.arcanum.com)
  37. ↑ Angol impresszinoizmus, A Hét 3. évfolyam 29. szám, 1892. július 17. (adt.arcanum.com)
  38. ↑ Angol impresszionizmus. A Hét 3. évfolyam 30. szám, 1892. július 24. (adt.arcanum.com)
  39. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v 5. köt., A Vasárnapi Újság írásai. 3., Irodalomtörténet Földrajz Életrajz Történelemtud., Galambos Ferenc (összeállító): A Vasárnapi Ujság repertóriuma 1854-1921, mek.oszk.hu - 1979
  40. ↑ A keleti féltekén, mtdaportal.extra.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Solymári Dániel–Pallós Tamás–Fajcsák Györgyi: A Kelet és a diplomácia művészete. Vay Péter püspök világmissziója; Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2022
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vay_Péter&oldid=27342434”