Ugrás a tartalomhoz

Unua Libro

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Unua Libro
SzerzőLazar Markovics Zamenhof
Eredeti címМеждународный языкъ, предисловіе и полный учебникъ
OrszágOroszország
Nyelvorosz-eszperantó
Műfajtankönyv
KövetkezőDua Libro
Kiadás
Kiadás dátuma1887. július 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz Unua Libro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Unua Libro az első eszperantó nyelvkönyv, orosz nyelven íródott.[1] Az eszperantó nyelvet Lazar Markovics Zamenhof lengyel szemészorvos alkotta meg Doktoro Esperanto -- reménykedő doktor néven. A könyv megjelenését kétszer hagyta jóvá a cári cenzúra: először az orosz Julián-naptár szerint 1887. május 21-én (a Gergely-naptár szerint 1887. június 2-án), ekkor még csak a nyomtatást követő terjesztés nélkül, de a Gergely-naptár szerint 1887. július 26-át (a Julián naptár szerint július 14-ét) az eszperantisták az eszperantó nyelv születésnapjának tekintik. A mű eredeti címe oroszul: „Международный языкъ. Предисловіе и полный учебникъ.“ („Mezsdunarodnij jazik. Pregyiszlovije i polnij ucsebnyik.”; eszperantóul: „Internacia lingvo. Antaŭparolo kaj plena lernolibro.”; magyarul: „Nemzetközi nyelv. Előszóval és teljes nyelvtannal.”) Az első eszperantó nyelvkönyv „Unua Libro” néven tudatosult az eszperantisták körében. A későbbi elnevezések, igazodva a kialakult hagyományhoz, megtartották a formulát, így 1888-ban megjelent a „Nemzetközi nyelv második nyelvtankönyve”, szintén oroszul.

Az egyes nemzetek is átvették az elnevezést, – különösen, ha az eredeti orosz 1887. júliusi verzióról volt szó –, így pontosítottak pl.: „a német „Unua Libro” v. az orosz „Unua Libro” első kiadása”.

Tartalom

[szerkesztés]

A mű 40 lapból áll, tartalma a következő:

  • Előszó, 28 oldal, köztük az első eszperantó szövegek.
  • Miatyánk, ima
  • A Bibliából
  • Mintalevél
  • Gondolataim – eredeti eszperantó költemény
  • Heine-től, német nyelvből fordított Henrik Heine művek
  • Ó, a szívem! – eredeti eszperantó költemény
  • Ígéret, 8 azonos című cédula aláírásához, melyben ígéretet tesznek a nyelv megtanulására, ha 10 millió ember nyilvánosan megígéri a nyelv megtanulását
  • A „Nemzetközi nyelv” teljes nyelvtankönyve, 6 oldal, az ABC és a 16 nyelvtani szabály bemutatása.
  • Eszperantó-orosz szótár (közös lapon) a következő orosz nyelvű mondattal: „Minden, ami eszperantó nyelven íródott, megérthető ennek a szótárnak a segítségével!”

Kiadásai

[szerkesztés]

Az eredeti kiadás orosz nyelvű volt, de 1887 végére a könyv megjelent lengyel, német és francia nyelven ill. a második orosz nyelvű kiadás is. Az első angol nyelvű verzió 1888-ban jelent meg rossz fordítással. Állítólag maga Zamenhof szüntette be a forgalmazását, majd egy Angliában élő ír, Richard H. Geoghegan, újrafordította a könyvet.

1888 vége előtt a „Második Könyv – Dua Libro” és a „Második Könyv ráadása – Fundamenta Krestomatio” is kiadásra került.

1889-ben az „Első Könyvet - Unua Libro” héberre is lefordították.

Az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv

[szerkesztés]

Esperanto világnyelv: Gyakorlati és elméleti módszer a Zamenhof-féle világnyelv néhány nap alatt való megtanulására.

Nyelvtannal, gyakorlatokkal és szótárral (magyar Unua Libro) / írta Barabás Ábel, előszóval ellátta szentkatolnai Bálint Gábor. :Kolozsvár, Barabás Ábel, 1898. VI, 203 p.,

Dua Libro

[szerkesztés]

A Dua Libro de l' Lingvo Internacia vagy csak egyszerűen Dua Libro, egy 50 oldalas füzet, amelyet L. L. Zamenhof adott ki 1888 elején. Az Unua Libro után ez a második könyv az eszperantóról. Ellentétben az Unua Libro-val, amelyet oroszul írt Z. (és később több nemzeti nyelvre is lefordították), a Dua Libro eszperantó nyelven íródott.[2]

Tartalma

[szerkesztés]

A füzet két részből állt:

  1. Válaszok azoknak, akik levélben keresték meg Zamenhofot az eszperantó nyelvvel kapcsolatban
  2. Fordítások és gyakorlatok

Fundamenta Krestomatio

[szerkesztés]

A Fundamenta Krestomatio de la Lingvo Esperanto, vagy csak egyszerűen Fundamenta Krestomatio, amelyet először 1903-ban adott ki L. L. Zamenhof, eszperantó nyelvű mintaművek, valamint eredeti irodalom és fordítások korai gyűjteménye volt.[3]

Tartalma

[szerkesztés]

A könyv 8 részből állt:

  1. Gyakorlatok
  2. Mesék és legendák
  3. Anekdoták/Történetek
  4. Élet és tudomány
  5. Cikkek az eszperantóról
  6. Költészet
  7. Ráadás

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Unua Libro című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dua Libro című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fundamenta Krestomatio című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ivan Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Unua Libro. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  2. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Dua Libro. www.eventoj.hu. (eszperantóul) Literatura Mondo (1933) (Hozzáférés: 2022/02/19/) ).
  3. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Fundamenta Krestomatio. www.eventoj.hu. (eszperantóul) Literatura Mondo (1933) (Hozzáférés: 2022/02/19/)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]