Unger Emil (zoológus)

Ez a szócikk a zoológus Unger Emilről szól. Hasonló címmel lásd még: Unger Emil (egyértelműsítő lap).

Unger Emil
Életrajzi adatok
Született	1883. június 17.  Osztrák–Magyar Monarchia Budapest,
Elhunyt	1945. február 28. (61 évesen)  Magyarország Budapest,
Születési neve	Unger Emil Frigyes Árpád
Ismeretes mint	zoológus hidrobiológus
Nemzetiség	magyar
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	zoológia, ichthiológia, hidrobiológia
A Wikimédia Commons tartalmaz Unger Emil témájú médiaállományokat.

Unger Emil (Budapest, 1883. június 17. – Budapest, 1945. február 28.^[1]) magyar zoológus, ichthiológus, hidrobiológus, az első magyar halászati biológus. Ismert műve az első magyar halhatározó. Több tudományos és ismeretterjesztő cikke jelent meg bel- és külföldi szaklapokban. Budapest második világháborús ostroma során egy bombatámadás következtében hunyt el.

Unger József és Matejka Viktória fia. Budapesten szerzett egyetemi végzettséget természetrajz- földrajz szakos tanárként. 1908-tól halászati biológusként a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomáson dolgozott. Az intézetnek 1919-ben igazgatójává nevezték ki. A Tanácsköztársaság idején tanúsított lojális magatartása miatt megfosztották igazgatói állásától, de mindezek ellenére, maradhatott továbbra is az intézet dolgozója. 1919-ben doktorált botanikából, de ezzel szemben tudományos tevékenysége során a halak biológiájával, életmódjával, rendszertanával és elterjedésével foglalkozott. Haltenyésztésből magántanári képesítést is szerzett. A második világháború vége felé Budapesten bombatámadás áldozata lett és 1945. február 28-án belehalt a sérüléseibe.

Javarészt az édesvizek tanulmányozásával foglalkozott és ő írta az első magyar halhatározót, "Magyar Édesvízi Halhatározó" címmel. A halfaunisztikai vizsgálatai mellett halélettani és vízminőségi vizsgálatokat is végzett. 1924-től 1943-ig szerkesztette a Halászat című folyóiratot. Tudományos és ismeretterjesztő cikkei jelentek meg bel- és külföldi szaklapokban egyaránt. A hazai vad- és tenyésztett pontyokon végzett vizsgálódásai nagy jelentőséggel bírtak. A pontytenyésztés szakirodalmába bevezette az úgynevezett aránylagos hátszélesség fogalmát, amely a fajkiválasztás nézőpontjából igen fontos lett a halgazdaságok számára. Nemzetközi együttműködésben is kiemelkedett tevékenysége, hiszen a Nemzetközi Halászati Kongresszus elnöke és a Nemzetközi Limnológiai Egyesület titkára volt.

• Az ipari szennyvizek és azok hatása a halakra. Bp., 1912.;
• Magyar édesvízi halhatározó. Bp., 1919.;
• Az élő halak szállítása és raktározása. Bp., 1929.;
• A halak hideggel való konzerválása. Bp., 1930.;
• A haltenyésztés biológiai alapjai. Bp., 1930.;
• Magyarország halai és halászata. Bp., 1941.

Herman Ottó és Vutskits György mellett a magyar ichthiológia nagyjai közé kell sorolni tudományos tevékenységét. Nemzetközi megtiszteltetés volt, hogy a Stuttgartban kiadott Demoll-Mayer-féle Handbuch der Binnen-Filcherei Mitteleuropas sorozat IV. kötetetének szerkesztésekor őt kérték fel, hogy írja meg a süllő és a harcsa tógazdasági tenyésztéséről szóló részt.

• Unger Emil (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

• Kádár Zoltán: Unger Emil (magyar nyelven). kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

• Unger Emil (magyar nyelven). História-Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

• Alfred Brehm: Pontyok (Cyprinus L.) (magyar nyelven). Az állatok világa. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

• Dr. Csengeri István: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas, története, eredményei és kiemelkedő személyiségei (magyar nyelven). haki.hu. [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)

• Szabó Zoltán: Unger Ernő emlékezete. Hal, 1947.;
• Woynárovich Elek: Száz éve született Unger Ernő. Hal, 1983.;
• Székelyhidy Iván: Unger Ernő In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok. R-Zs. Budapest, 1989.