Ugrás a tartalomhoz

Tolnai Gábor (irodalomtörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Tolnai Gábor (egyértelműsítő lap).
Tolnai Gábor
Született1910. december 29.[1][2]
Kunszentmiklós
Elhunyt1990. február 17. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBerkovits Ilona
Foglalkozása
Tisztsége
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1934)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (27-D-10)[3]
Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Hivatali idő
1946 – 1948
ElődGyörke József
UtódVarjas Béla
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.[4] – Budapest, 1990. február 17.[5]) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Tolnai Béla (1879–1962)[6] kereskedő és Schwarcz Irén (1890–1963)[7] fiaként született.[8] A Budapesti Református Gimnáziumban érettségizett. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett; Sík Sándor és Mészöly Gedeon tanítványa volt. 1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.

Egyetemi évek alatt ebben az épületben élt Tolnai Gábor és Radnóti Miklós

1934-től 1943-ig az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, 1946–1948 között főigazgatója volt. 1945 és 1947 között a Magyar Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalát vezette. 1946-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Erdély magyar irodalmi élete című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[9] 1948-ban az MTA levelező, 1962-ben pedig rendes tagja lett. 1948–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi és tudományos főosztály élén működött. 1949–1950-ben római követ, 1953–1980 között az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője volt.

Szerkesztette a Magyar Századok, a Régi Magyar Prózai Emlékek, A Múlt Magyar Tudósai[10] című könyvsorozatot. 1953–1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957–1962 között pedig a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette. 1965-től szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae-t. 1952–1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságában titkári, majd elnöki tisztet töltött be.

2017. október 14-én Falcsik Mari költőnő egy 1974-ben vizsgáztatóként elkövetett abúzusról számolt be.[11]

Társasági tagság

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • A szabadvers és a lírai formák válsága (Szeged, 1931)
  • Erdély magyar irodalmi élete (Szeged, 1933)
  • Régi magyar főurak. Életforma és műveltség az újkorban (Budapest, 1939)
  • Gróf Lázár János, a Voltaire-fordító. Jegyzetek az erdélyi felvilágosodás történetéhez. (Kolozsvár, 1942, Erdélyi Tudományos Füzetek 142.)
  • Végzetes esztendők (Budapest, 1945)
  • Vázlatok és tanulmányok (Budapest, 1955)
  • Évek – századok (Budapest, 1958)
  • A tenger és a szél (Budapest, 1964)
  • Itália dicsérete. Búcsú, számvetés (Budapest, 1965)
  • Federico García Lorca (Budapest, 1968)
  • Tanulmányok (Budapest, 1970)
  • Örökség és örökösök. Kaninczytól máig (Budapest, 1974)
  • Maradj velem, mert beesteledett. Itáliai számvetés (Budapest, 1977)
  • Nőnek az árnyak (Budapest, 1981)
  • Fejedelmi Erdély (Budapest, 1984)
  • A költő és a tipográfus. Szenci Molnár Albert és Tótfalusi Kis Miklós (Budapest, 1985)
  • Szóbeli jegyzék. Róma 1949–1950 (Budapest, 1987)
  • Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei (Budapest, 1988)
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (27-D-10)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15793.htm, Tolnai Gábor, 2017. október 9.
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM72907, Tolnai Gábor, 2018. szeptember 12.
  4. ↑ Születése bejegyezve a kunszentmiklósi állami születési anyakönyv 3/1911. folyószáma alatt
  5. ↑ Gyászjelentése. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
  6. ↑ Tolnai Béla halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1639/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  7. ↑ Tolnai Béláné Schwarcz Irén halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2727/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  8. ↑ Tolnai Béla és Schwarcz Irén házassági bejegyzése a kunszentmiklósi polgári házassági akv. 53/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  9. ↑ Magyar Közlöny,1946. május 11. (106. szám)
  10. ↑ REAL-EOD
  11. ↑ Facebook-bejegyzés
  12. ↑ Magyar Közlöny, 1948. március 14. (62. szám)
  13. ↑ Magyar Közlöny, 1955. május 29. (56. szám)
  14. ↑ Magyar Közlöny, 1970. április 4. (22. szám)
  15. ↑ Művelődési közlöny, 1981. március 15. (25. évfolyam, 6. szám)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar írók
  • A Thuribulum aureum. Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések...; összeáll. Klaniczay Tibor, Tarnai Andor; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1983
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolnai_Gábor_(irodalomtörténész)&oldid=27586075”