Ugrás a tartalomhoz

Tigrinya nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tigrinya
Kiejtéstəgrəɲːa
BeszélikEritrea, Etiópia
TerületÉszakkelet-Afrika, különösen az etiópiai Tigré tartomány
Beszélők száma~4,5 millió fő
NyelvcsaládAfroázsiai nyelvcsalád
   sémi ág
    délnyugati csoport
     etióp nyelvek
      tigrinya
Írásrendszeretióp írás
Rangn.a.
Hivatalos állapot
HivatalosEritrea
Gondozzanincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1ti
ISO 639-2tir
ISO 639-3tir
A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrinya nyelv témájú médiaállományokat.

A tigrinya nyelv (saját elnevezése – a szakirodalomban használt átírással – təgray vagy təgrəñña) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágán a délnyugati sémi nyelvek etióp csoportjába tartozó, az arabbal közeli rokonságban álló nyelv, amelyet az Etióp-magasföld északi részén, Eritreában, valamint Tigré tartományban a mintegy 4 és félmillió fős keresztény földművelő lakosság beszél. Eritreában az ország 1993-ban elnyert függetlensége óta hivatalos nyelv. A nyelvjárások közötti eltérések csekélyek, a déli nyelvjárások az amharához közelednek.

Főbb jellemzői

[szerkesztés]

Hangtan

[szerkesztés]

A mássalhangzórendszer megőrizte a sémi torokhangokat. Az ún. emfatikus mássalhangzók glottalizált ejektív képzésűek. A /k/ és a és /q/ hang magánhangzók közötti helyzetben réshanggá válik. Eltérő sajátossága a többi sémi nyelvtől, hogy vannak labializált veláris mássalhangzók is: /kʷ/, /qʷ/ és /gʷ/. További jellemzője az egyszerű magánhangzó-harmónia. Lejegyzésére az etióp ábécé használatos.

Nyelvtan

[szerkesztés]

A sémi nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv. Két nyelvtani nemet (hímnem és nőnem), viszont csak két nyelvtani számot (egyes és többes szám) különböztet meg. A nőnem jele -t; a többes számot kétféleképpen képezhetik: toldalékkal (pl. -at, -tat), avagy hajlítással (a szó belsejének megváltoztatásával, az arabhoz hasonló módon): ez az ún. tört többes szám, vagy a kettő kombinációjával. A nyelvtani viszonyítás kifejezésére elöljárószókat és névutókat is használnak. A fogalomköröket mássalhangzós gyökök jelölik, amelyek állhatnak kettő, három, négy és öt mássalhangzóból is.

Az igerendszerben az utóraggal képzett perfectum, valamint az elő-, illetve részben utóragos imperfectum szembenállása játszik fontos szerepet. Az előbbi alak a múltban lezajlott (befejezett), míg az utóbbi a jelenben éppen zajló eseményt jelöli. Az ige szótári alakja – a megszokott főnévi igenévvel ellentétben – a múlt idejű egyes szám 3. személy. Példa az imperfectum ragozására a säbärä (’tört’) ige:

Személy Egyes szám Többes szám
1. ‘əsäbbər ’török’ nəsäbbər ’törünk’
2. hímnem
2. nőnem
təsäbbər ’törsz’
təsäbri
təsäbru(ta) ’törtök’
təsäbra(ta)
3. hímnem
3. nőnem
yəsäbbər
təsäbbər
yəsäbru(ta) ’törnek’
yəsäbra(ta)

A többi igeidőt összetett módon képzik.

A szóképzés történhet előképzőkkel, belső szótag kettőzésével (redupliláció), a belső magánhangzó megváltoztatásával, vagy ezek kombinációjával. A mondatok állítmánya az utolsó helyen áll; az alárendelt összetett mondatokban tagmondatainak sorrendje a magyaréhoz képest fordított: a mellékmondat megelőzi a főmondatot.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 338.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Tekintsd meg a Wikipédia tigrinya nyelvű változatát!