Ugrás a tartalomhoz

Szentandrássy István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentandrássy István
SzületettSzentandrássy István
1957. augusztus 26.
Budapest
Elhunyt2020. február 26. [1] (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyar
Foglalkozásafestőművész
KitüntetéseiKossuth-díj (2012)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentandrássy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentandrássy István (Budapest, 1957. augusztus 26. – Budapest, 2020. február 26.[2]) Kossuth-díjas, magyarországi cigány festőművész.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Állami gondozottként nőtt fel. Szorongásait először versekben, drámákban, rajzokban adta elő. Péli Tamástól tanult festeni. Péli Tamást Csapon egy gyermektáborban ismerte meg, itt találkozott először a cigány kultúrával és saját cigány identitásával is.

Műveire jellemző az erőteljes tárgyiasság, gyakran a plasztikus formaalakítás, a felfokozott expresszivitás és a jelképalkotás. Zaklatott, drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Olajképeinek színvilágát a sötét, barnás tónusok és a meleg ragyogás uralják. A reneszánsz művészet és a 20. század elejének avantgárd irányzatai (köztük Amedeo Modigliani) nyomán alakította ki sajátos egyéni stílusát.

Jelentős munkái közé tartoznak az ikonszerű stilizációval megalkotott Madonna-képek Federico García Lorca Cigány románcok c. versciklusa által inspirált festménysorozata és Triptichon c. műve. 1998-ban – mesteréhez hasonlóan – hatalmas méretű, 45 m² nagyságú olajképet készített. Az Angyali Üdvözlet Kápolna szakrális festményeihez előzetes grafikákat készített. Kiállított többek között Bécsben, New Yorkban, Prágában, Münchenben. [3][4]

Állandó kiállítása megtekinthető a Magyarországi Roma Parlamentben. Műveit többek közt őrzi a Néprajzi Múzeum, a Magyar Művelődési Intézet. A 2009-es Magyar festészet című reprezentatív albumban megjelentették életrajzát és beválogatták két tervrajzát és öt olajfestményét.

A 2009-es Cigány festészet című albumba beválogatott képei

[szerkesztés]

Tervrajzai

[szerkesztés]
  • Pál apostol (ceruza, papír, 29x42 cm, 2003)
  • Terv II. a Kápolnához (ceruza, papír, 42x29 cm, 2008)

Portrék

[szerkesztés]
  • Kalapos férfi (olaj, farost, 59x80 cm, 1991)
  • Őrület (olaj, farost, 48 x 38,5 cm, 2000)
  • Kufárok (olaj, vászon, 48 x 38,5 cm, 2009)
  • Bűnbánó Magdolna (olaj, farost, 72x91 cm, 1993)
  • A bolond (olaj, fatábla, 49x62 cm, 1996)
  • Egyiptomi hercegnő (olaj, vászon, 50x60 cm, 2009)[5]

Kiállításai (válogatás)

[szerkesztés]

Egyéni

[szerkesztés]
  • 1996 Annabella Szálló, Balatonfüred; Vörösmarty Terem, Székesfehérvár
  • 1999 Magyar Kulturális Központ, Prága
  • 2000 Bolgár Intézet, Budapest
  • 2005 Esély Galéria, Budapest; Hatvan Város Művelődési Központ és Könyvtár
  • 2006 Művészetek Völgye, Taliándörögd (Művelődési Ház); Cigánymesterségek, Rátkai Márton Klub, Budapest
  • 2008 Olajfák hegyén, Balázs János Galéria, Budapest
  • 2009 Roma-színek, álmok, gondolatok, C-PRESS oktatási, kulturális, média és művészeti központ, Budapest; Angyali Üdvözlet Kápolna szakrális festményterveinek kiállítás megnyitója, Aranytíz, Budapest

Csoportos

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meghalt Szentandrássy István. 24.hu. 2020. febr. 26.
  2. ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  3. ↑ Kerékgyártó, István. Szentandrássy István, (Roma Kincsestár), Budapest: L’Harmattan Kiadó – Kossuth Klub (2007. november 2.). ISBN 9789632360058 
  4. ↑ szerk.: Murányi Gábor: „Egyszer karolj át egy fát!”, Cigányalmanach, Budapest: TIT Országos Központja Cigány Ismeretterjesztő Bizottsága (1986. november 2.). ISBN 963-412-174-8 
  5. ↑ A felsorolt képek láthatók a sulinet.hu honlapján
  6. ↑ Kiállító művészek: Anna Margit, Antal Csaba – Antal Barbara, Ámos Imre, Bada Márta, Baji Miklós Zoltán, Balogh Tibor, Bari Janó, Bálint Endre, Bódi Katalin, Bodó Sándor, Boros Viola, Böröcz András, Csámpai Rozi, Csíkvári Péter, El-Hassan Róza, Erdély Miklós, Fehér László, Fenyő A. Endre, Fodor Gyula, Forgács Péter, Gaudi Márton – Nagy Zoltán, Gedő Ilka, Gera Éva, Gerhes Gábor, Gerber Pál, György Katalin, Halász András, Kalányos Gyöngyi, Kass János, Kádár György, Kondor Béla, Lendvai Ádám, Lovas Ilona, Major János, Mécs Miklós, Menesi Attila – Christoph Rauch, Oláh Mara, Orsós Teréz, Ország Lili, Reischl Szilvia, Rektenwald Zsóka, Révész László, Román György, Roskó Gábor, Schaár Erzsébet, SI-LA-GI, Simon Gergely, st. Auby Tamás, Stefanovits Péter, Sugár János, Szabó Benke Róbert, Szegedy-Maszák Zoltán – Fernezelyi Márton, Szentandrássy István, Szirtes János, Szöllősi Géza, Szőnyei György, Uglár Csaba, Vajda Lajos, Várnagy Tibor, Vilt Tibor, Watts Magda, Weber Imre, Wiegermann Alfréd

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentandrássy_István&oldid=27155890”