Ugrás a tartalomhoz

Szent Rókus-templom (Szeged)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Rókus-plébániatemplom
VallásKeresztény
FelekezetKatolikus
EgyházmegyeSzeged-Csanádi egyházmegye
VédőszentSzent Rókus
Építési adatok
Építése1905-1909
StílusNeogótikus
Alapadatok
Magasság72 m
Elérhetőség
TelepülésSzeged (Rókus)
HelySzeged, Kossuth Lajos sgt.
Elhelyezkedése
Szent Rókus-plébániatemplom (Szeged belvárosa)
Szent Rókus-plébániatemplom
Szent Rókus-plébániatemplom
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 15′ 33″, k. h. 20° 08′ 18″46.259254°N 20.138295°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 33″, k. h. 20° 08′ 18″46.259254°N 20.138295°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus-plébániatemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szegedi Szent Rókus-plébániatemplom egy 1905–1909 közt épült Aigner Sándor tervei szerint[1] neogótikus építészeti stílusú római katolikus templom. A Rókus városrészben található, a mai Kossuth Lajos sugárút mentén.

Története

[szerkesztés]

A mai templom helyén már korábban is álltak templomok. Legkorábbi épület az 1739-ben épült egytornyú, barokk stílusú pestiskápolna, amit fogadalomból épített város Szent Rókus védőszent tiszteletére, azt meghálálva, hogy megszabadultak az 1738-as szegedi pestisjárványtól. 1805-ben plébániát alapítottak itt, amihez óvoda, iskola és közösségi ház is tartozott. 1829–1833 között új templomot építettek, aminek a férőhelye 1000 fő körül volt, ami igen kevésnek számított, viszont az egyházközségnek, csak erre volt pénze. Ezt a templomot az 1879-es szegedi árvíz jelentősen megrongálta, mivel alapvetően egy alacsonyabb fekvésű területre épült. Az új templom 1905–1909 között épült, ez a mai neogótikus templom, ami már jóval nagyobb férőhellyel rendelkezik: csaknem 2500 fő. A trianoni béke hatására a Csanádi egyházmegye központja Szegedre került, így ideiglenesen ez a templom lett a székesegyház, amíg át nem vette a szerepét a frissen épült Fogadalmi templom.

A plébánia területe a város munkásnegyede volt, így az első szakszervezetet a szövőgyári munkásnők védelmére a helyi plébános alapította meg.

2019-2020 között kívülről kitatarozták, így mára kiváló állapotban várja a híveket és a látogatókat.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]