Szent Bonaventura-székesegyház (Banja Luka)
| Szent Bonaventura-székesegyház | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Banja Luka-i római katolikus egyházmegye |
| Püspök(ök) | Franjo Komarica |
| Építési adatok | |
| Építése | 1972–1973 |
| Tervezője | Alfred Pichler |
| Felszentelés | 2001. december 1. |
| Település | Banja Luka |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Bonaventura-székesegyház
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
| |
 é. sz. 44° 46′ 30″, k. h. 17° 11′ 42″44.775053°N 17.194939°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 30″, k. h. 17° 11′ 42″44.775053°N 17.194939°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Bonaventura-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Bonaventura-székesegyház egyike a négy római katolikus katedrálisnak Bosznia-Hercegovinában;[1] Banja Lukában található.
Szent Bonaventura, a középkori ferences teológus tiszteletére épült.
Története
[szerkesztés]Az első templom ezen a helyen 1885 és 1887 között épült, és az 1969-es földrengés során elpusztult. Eredetileg gótikus stílusban épült, fő nevezetessége a fából készült oltárai voltak. A modern templom 1972 és 1973 között épült Alfred Pichler építész tervei alapján. Egy ószövetségi sátorhoz hasonlít, amely az ima és az Istennek való felajánlások helye volt. A sátor formája a földrengés után a sátorban lakó plébánosok helyzetére is utal. 1990-ben a székesegyház mellett harangtornyot építettek, öt haranggal és egy órával. A katedrális megsérült a boszniai háborúban. A felújítást követően 2001. december 1-jén, az egyházmegye megalakulásának 120. évfordulóján került sor az újraszentelésére.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ This Time We Knew: Western Responses to Genocide in Bosnia (angol nyelven). NYU Press (1996. október 10.). ISBN 978-0-8147-1535-2
- ↑ KATEDRALA SVETOG BONAVENTURE (horvát nyelven). BANJOLUČKA BISKUPIJA. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Katedra Świętego Bonawentury w Banja Luce című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bosznia-Hercegovina, a mesélő emberek földje 227. oldal (magyarul)
