Szap
Szap (Sap) | |||
Szap látképe a Duna töltéséről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1255 | ||
Polgármester | Miklós Ferenc | ||
Irányítószám | 930 06 | ||
Körzethívószám | 00421 (0) 31 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 508 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 113 m | ||
Terület | 12.43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 49′ 19″, k. h. 17° 36′ 55″47.821944°N 17.615278°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 19″, k. h. 17° 36′ 55″47.821944°N 17.615278°E | |||
Szap weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szap témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szap (szlovákul Sap, 1948 és 1990 között Palkovičovo) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szap a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 20 km-re délre, a Duna bal partján. Területén torkollik a Duna főágába a bősi vízierőmű alvízcsatornája. A Duna elterelésével létrejött mesterséges sziget legdélebbi része a község területéhez tartozik. Szap közvetlenül a Duna töltésének lábánál fekszik.
A község területe 12,43 km², nyugatról Bős, északról Csiliznyárad, keletről Medve, délről pedig Ásványráró és Győrzámoly községekkel határos. Déli határát a Duna főága alkotja, mely egyben országhatár is.
Szapot a 906-os út köti össze a szomszédos Csiliznyáradon (mellyel csaknem teljesen egybeépült) keresztül Bőssel (9 km), valamint Medvével (5,5 km). Balony felé 4,5 km hosszú mellékút teremt összeköttetést. A Duna töltésén nemzetközi kerékpáros túraútvonal vezet.
Élővilága
[szerkesztés]1934-ben 6 vagy 4 gólyafészket tartottak nyilván, 1954-ben hármat, 1984-ben egyet, 1988-ban pedig kettőt.[2] A faluban ma 4 gólyafészket tartanak nyilván, azonban csak az egyikről vannak részletesebb adatok, utoljára 2009-ből. 2013-ban a református templom közelében lévő fészekben 2 fiókát számoltak össze, de a faluban több gólya is megfordult.[3]
Története
[szerkesztés]1255-ben említik először Zap alakban. 1300-ban két falut is említenek Szap néven: Alsó- és Felsőszapot.[4] 1455-ben pozsonyi várbirtok, majd a Dóczyaké és 1800-tól a Héderváryaké. A 15. század végén a Gencsy és a gróf Cseszneky családok birtoka. Az 1544. évi összeírás csupa egytelkes nemest említ birtokosként.
A múltban elterjedt itt a kecsege és a viza halászata, egy feljegyzés szerint 1680-ban a szapiak hatalmas kecsegét küldtek Lipót császárnak, aki ezért templom építését engedélyezte.[5] 1828-ban 75 házzal és 522 lakossal szerepel az összeírásban.
1850-ben árvíz, 1863-ban pedig emlékezetes tűz pusztította a falut, amikor a nádfedeles házak többsége leégett.[4] 1885-ben 131 háza és 314 lakosa volt.
1896-ban fejezték be a Duna szabályozási munkálatait és a gátépítést. Korábban a szapi Duna-szakasz hírhedt volt a hajósok körében, a folyó hatalmas homokzátonyokat, torlaszokat alakított itt ki.[6]
A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Lakói neves halászok, aranymosók és vízimolnárok voltak.
1921-ben 684 lakosa volt, ebből 658 (96,2%) volt magyar, 17 (2,5%) szlovák nemzetiségű.[7]
A 20. század közepéig jelentősek voltak a község vízimalmai. Az 1910-es években a településnek még 32 vízimalma volt, de az 1930-as évek gazdasági válságát közülük csak 6 élte túl. A Horváth-malom, melynek 24 m hosszúságú hajóteste 7 m átmérőjű malomkerékkel volt ellátva, többnyire a folyóparttól mért legnagyobb megengedett távolságban, 28 m-re volt lerögzítve. Az úszó vízimalom napi teljesítménye az 50 zsák lisztet is elérte.
1948-ban a csehszlovák államhatalom Juraj Palkovič szlovák költőről Palkovičovónak nevezte el, csak 1990-ben kapta vissza történelmi nevét. Az 1990-es években a faluban kiépült a gáz- és vízvezeték. A 2000-es években egyre gyakoribbá vált a faluban, hogy az üres házakat pozsonyiak vásárolják meg.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 645, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 541 lakosából 520 magyar (96,3%) és 13 szlovák (2,4%) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 316 római katolikus és 208 református vallású lakosa volt a községnek.[7]
2011-ben 535 lakosából 505 magyar és 24 szlovák volt.
2021-ben 508 lakosából 429 (+7) magyar, 63 (+2) szlovák, 8 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Önkormányzat
[szerkesztés]Szap község jelképe a címer és a zászló, melyeket 1997. március 3-án szenteltek fel.[9] A címer a falu 19. századi pecsétjének alapján készült, zöld alapon sárga koronát ábrázol, felette kardot tartó páncélos kézzel, mely a falu nemesi múltjára utal. A zászló háromágú fecskefarokban végződik, színei zöld-fehér-sárga, a zöld sáv kétszer szélesebb a többinél.
Szap a Csilizközi Kistérségi Társulás tagja.
Oktatás, kultúra, társadalmi szervezetek
[szerkesztés]Szapon sem iskola, sem óvoda nem működik, a falu gyermekei Csiliznyárad, Csilizradvány, Bős, Nagymegyer és Dunaszerdahely oktatási intézményeiben tanulnak. A községben futballklub, nyugdíjasklub és tűzoltócsapat működik.
Gazdaság
[szerkesztés]A faluban ma is működik a mezőgazdasági szövetkezet és egy betonelemeket gyártó cég is megtelepedett itt. A Duna partján kavicskitermelés folyik. A lakosság nagy része ipari ingázóként a környező városok (Dunaszerdahely, Pozsony, Győr, Mosonmagyaróvár) üzemeiben dolgozik.[6]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma eredetileg a 18. század végén épült klasszicista stílusban. 1856-ban és 1863-ban tűzvész áldozatává vált, ezért 1885-ben teljesen újjáépítették (ez az évszám olvasható a bejárat felett is). Berendezése nagyrészt 20. századi, de egy 1820-ból származó kehely[10] is hozzá tartozik. A templomot 1993-ban felújították.[11]
- Katolikus temploma 2000 októberében épült az egykori katolikus népiskola átépítésével.[12] A katolikus hívőket korábban az 1973-ban épült kápolna szolgálta.
- A katolikus templom előtt álló fülkés Szent Család-szobrot 1914-ben emeltette Koller József és Mise Klára.
- A Duna-töltés közelében áll egy 1875-ben épült nádfedeles parasztház.
- A szapi halászcsárda a falu egyik fő nevezetessége.
- A két világháború áldozatainak emlékművét 2005-ben állították.
- Millenniumi emlékkopjafa.
Képtár
[szerkesztés]-
Utcakép a református templommal
-
Szent Család-szobor
-
Művelődési központ
-
Községi hivatal
-
Nádfedeles ház
-
Katolikus kápolna
-
A Duna Szapnál
-
Milleniumi emlékkopjafa
-
Világháborús emlékmű
-
Duna Szapnál
-
Duna Szapnál
-
Duna Szapnál
-
Duna Szapnál
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Stollmann András 1990: Populačná dynamika bociana bieleho (Ciconia ciconia) na Žitnom ostrove. In: A. Štollmann (zost.): Ciconia '88 – Zborník referátov z odborného seminára konaného 28.-29. júna 1988 v Komárne. Bratislava, 46-53; Richard Pomichal 1984: A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése a dunaszerdahelyi járás területén. Csallóközi Múzeum - Múzeumi Híradó VIII, 52-62.
- ↑ bociany.sk
- ↑ a b Varga Imre:Szülőföldem, Csallóköz, 352. p.
- ↑ A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente, Dajama, 2000, 167. p.
- ↑ a b Lőrincz Adrián: Helyzetjelentés a nemesek falujából, Szapról, Vasárnap, 2008. december 5.
- ↑ a b A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://www.crwflags.com/fotw/flags/sk-ds-sp.html
- ↑ Archivált másolat. [2009. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
Irodalom
[szerkesztés]- Végh, F. 2001: Nemesek faluja: Szap. Helytörténet - valamint a Bartalos család és a református egyház története. Szap.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szlovák Statisztikai Hivatal Archiválva 2007. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben