Sveti Kuzam
| Sveti Kuzam | |
 | |
| A Szent Kozma és Damján templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Fiume |
| Jogállás | városrész |
| Irányítószám | 51000 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 188 fő (2021)[1] |
| Népsűrűség | 450 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 48″, k. h. 14° 31′ 24″45.313316°N 14.523399°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 48″, k. h. 14° 31′ 24″45.313316°N 14.523399°E | |
| Sveti Kuzam weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sveti Kuzam témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sveti Kuzam Fiume városrésze Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Fiume város központjától 7 km-re délkeletre a Turčina, a Sopalj, a Veli Čun dombok között fekszik, Fiume legkeletibb városrésze. Északnyugatról a Draga városrész, északkeletről Škrljevo, délkeletről Bakar és Kostrena határolja.
Története
[szerkesztés]A városrész nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomáról kapta. A helyén állt legrégibb települést Vitoševónak hívták, melyet a hagyomány szerint első lakójáról Vitošáról neveztek el. (Egy másik kevéssé valószínű magyarázat szerint az egykor erdős vidéken sok pacsirta keringett a levegőben és erről kapta nevét a falu.) Szent Kozma – Damján templomának elődje egy kisebb kápolna volt, melyet 1080-ban templommá bővítettek. A régi templomot lebontották, 1735-ben újat építettek és az orvosok védőszentjeként tisztelt testvérpárnak szentelték. Az évszázadok során három nagyobb házcsoport alakult ki a városrész mai helyén: Sv. Kuzma, Ketina és Vitoševo/Baraći. Legrégibb lakói a Kopajtić, Kundić, Pavletić, Vičević és Šepić családok voltak akik főként állattartással, szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkoztak. 1870-ben a "Placa" nevű területen állatvásárteret létesítettek. 1914-ben építették azt a ciszternát, mely a házak tetejéről gyűjtötte össze a vizet és az emberek találkozóhelyévé vált. Itt alakult ki a mai városrész központja lehetővé téve a húsipar és vendéglátóipar fejlődését. Abban az időben hat vendéglő is működött itt, melyek tulajdonosai a Kundić, a Kurpis, a Kopajtić, a Tićac, a Šepić és Pavletić családok voltak. Sveti Kuzam híres volt tengerészeiről is, akik vitorlásaikon az egész világot bejárták. Sveti Kuzma forgalmas kereskedelmi csomóponttá vált. 1910-ben felépült a település vasútállomása is a Fiume-Zágráb vonalon. A városrészt története során több szerencsétlenség is érte. 1323-ban és 1790-ben földrengés, 1855-ben kolera pusztított. Az 1930-as évek gazdasági válsága sem maradt nyom nélkül. 1937-ben a mai Horvát ház helyén olvasókört alapítottak, mely Petar Preradović horvát költő nevét viselte és egészen 1945-ig működött.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma 1735-ben épült. 2004 és 2009 között teljesen megújították.
- Ősidők óta népszokás itt a „Kuzminja” melyet minden év szeptember 26-án védőszentjük ünnepén tartanak. A hívek gyógyulásuk érdekében fogadalmi ajándékokkal halmozzák el a templomot. Ezen a napon sok innen elszármazott ember gyűlik össze a világ minden tájáról hogy az ünnepet báránypecsenyével, sajttal és újborral üljék meg.
- Sveta Kuzmán működik a Szent Kozma és Damján Társaság, mely a horvát szobrászművészek Forma VIVA nyílt galériájáról nevezetes.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo grada Rijeke prema MO i površina MO - Popis 2021, usporedba - Popis stanovništva 2021 - broj stanovnika po MO i površina MO, usporedba s 2001,2011 - Portal otvorenih podataka (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 16.)
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
