Stanley Kramer
Stanley Kramer | |
Született | 1913. szeptember 29.[1][2][3][4][5] Brooklyn |
Elhunyt | 2001. február 19. (87 évesen)[1][2][3][4][5] Woodland Hills |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa |
|
Gyermekei | négy gyermek:
|
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | nincs[6] |
Rendezői pályafutása | |
Aktív évek | 1933–1997 |
Díjai | |
Golden Globe-díjak | |
Legjobb rendező Ítélet Nürnbergben (1962) | |
BAFTA-díjak | |
Az Európai Unió díja Az utolsó part (1960) Találd ki, ki jön vacsorára! (1969) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanley Kramer témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stanley Kramer (Brooklyn, 1913. szeptember 29. – Woodland Hills, 2001. február 19.) Stanley Earl Kramer Golden Globe- és kétszeres BAFTA-díjas amerikai filmrendező és producer volt. Kramer, mint független producer és rendező olyan aktuális társadalmi kérdésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a legtöbb stúdió elkerült. Filmjeiben olyan témák szerepeltek, mint a rasszizmus, a kapzsiság, kreacionizmus, a fasizmus okai és hatásai.
Steven Spielberg „hihetetlenül tehetséges látnokként” jellemezte, aki világ lelkiismeretére is hatással volt. Barátja, Kevin Spacey a 2015-ös Golden Globe-díj átvételi beszédében minden idők egyik nagy filmesének nevezte.
Pályakép
[szerkesztés]Stanley Kramer New Yorkban született. Szülei zsidók voltak, és miután nagyon fiatalon elváltak, alig emlékezett apjára. Édesanyja a Paramount Pictures New York-i irodájában dolgozott. Nagybátyja, Earl Kramer a Universal Pictures filmforgalmazójaként dolgozott.
Kramer a bronxi DeWitt Clinton High Schoolba járt, ahol tizenöt évesen leérettségizett. Ezután beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol a Pi Lambda Phi testvériség tagja lett, és heti rovatot írt a Medley újságba.
1933-ban szerzett üzleti adminisztrátori diplomát. Kramer fizetett szakmai gyakorlatot szerzett a 20th Century Fox forgatókönyírói részlegénél Hollywoodban.
Az 1950-es, -60-as években, amelyeket a kommunizmusellenesség és az ideológiai konfliktusok jellemeztek, Stanley Kramer azon kevés hollywoodi rendezők egyike volt, aki az akkoriban politikailag vitatott témákkal volt bátor filmet csinálni − és sikereket ért el velük. Az afroamerikaiak és a fehérek közötti kapcsolatok, a véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott harc, a nukleáris fegyverek veszélyei és a holokauszt voltak Kramer témái − többek között.
Stanley Kramer számos filmje ma már klasszikusnak számít.
A kritikusabb hangok azzal vádolták Kramert, hogy „üzenőfilmjeivel” prédikált és időnként szentimentálissá vált.
Filmproducerként is hírnevet szerzett magának, és producerként elért eredményeiért megkapta az Irving G. Thalberg emlékdíjat.
számos Oscar-díj jelölést kapott, egyet sem kapott meg. 1961-ben azonban megkapta a Golden Globe-díjat a különleges művészi tisztességért járó különdíjként, 1962-ben pedig az 1947-es nürnbergi jogi eljárásról szóló filmjéért (Ítélet Nürnbergben) a legjobb rendezés díjat kapta meg.
Filmek
[szerkesztés]- Not as a Stranger (1955)
- The Pride and the Passion (1957)
- The Defiant Ones (A megbilincseltek, f.sz.: Tony Curtis, Sidney Poitier, 1958) − Megbilincseltek a PORT.hu-n (magyarul)
- On the Beach (1959)
- Inherit the Wind (Aki szelet vet, 1960)
- Judgment at Nuremberg (Ítélet Nürnbergben, 1961)
- It's a Mad, Mad, Mad, Mad World (Bolond, bolond világ, 1963)
- Ship of Fools (1965)
- Guess Who's Coming to Dinner (Találd ki, ki jön vacsorára!, 1967)
- The Secret of Santa Vittoria (1968)
- R.P.M. (1970)
- Bless the Beasts and Children (1971)
- Oklahoma Crude (1973)
- Judgment: The Trial of Julius and Ethel Rosenberg (1974)
- The Domino Principle (1977)
- The Runner Stumbles (1979)
Díjak
[szerkesztés]- Az egyenetlen kritikai fogadtatás ellenére Kramer munkássága számos díjat kapott, köztük 16 Oscar-díj jelölést; és kilencszer jelölték Oscarra producerként.
- 1961: Irving G. Thalberg-emlékdíj
- 1998: NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) Vanguard Award
- 2002: Stanley Kramer-díj − (azoknak ítélik oda, akiknek munkája „drámailag illusztrálja a provokatív társadalmi kérdéseket”).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)