Stanislas Julien
| Stanislas Julien | |
 | |
| Született | Aignan Stanislas Julien[1] 1799. szeptember 20.[1] Orléans[1] |
| Elhunyt | 1873. február 14. (73 évesen)[2][3] Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Director of the Collège de France (1854–1873) |
| Iskolái | Collège de France |
| Kitüntetései | |
 | |
| Stanislas Julien aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stanislas Julien témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stanislas Aignan Julien (Orléans, 1797. április 3. – Párizs, 1873. február 14.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Rú Lián; magyar népszerű: Zsu Lien; hagyományos kínai: 儒蓮; egyszerűsített kínai: 儒莲) francia sinológus.
Életpályája
[szerkesztés]Eleinte a görög, majd kizárólag a kínai nyelvvel foglalkozott. 1832-ben Rémusat utóda lett a Collège de France-on, 1839-ben őrré nevezték ki a királyi könyvtárhoz, ahol a kelet-ázsiai könyvkincsekkel foglalkozott. Tagja volt a francia akadémiának is. Számos lexikális és grammatikai munkát irt; fordított kínai nyelvből drámákat, novellákat, regényeket és a porcelángyártásról és selyemtenyésztésről szóló munkákat.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Meng-tseu (latin fordítása M. filozófus művének, Párizs, 1824-1826, 2 kötet)
- Tschao-chi-kou-elu (dráma, A kínai árva, ugyanott, 1834)
- Livre de la voie et de la vertu (uo. 1841, kínai filozófiai mű)
- Histoire de la vie d'Hio-uen-Tsang et de ses voyages (uo. 1851)
- Méthode pour déchiffrer et transcrire les noms sanscrits, qui se trouvent dans les livres chinois (uo. 1861)
- Grammaire chinoise (uo. 1873)
Emlékezete
[szerkesztés]Emlékét őrzi a Stanislas Julien-díj
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Julien, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
